Pápai Közlöny – XXVIII. évfolyam – 1918.

1918-07-14 / 28. szám

Előfizetési árak : Egész évre 16 K, félévre 8 K, negyedévre 4 K. Egyes szám ára 32 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyílt terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. Meddig tart a drágaság? Hogyan védekezzünk ellene ? Nem szorul ugyan bővebb bizonyításra az a jövendölésem, hogyha az árak emelkedése így halad tovább, akkor két-három év múlva a mai árak többszörösével számolhatunk. Még sem tartom fölöslegesnek, hogy ezt az állításomat igazoljam. Ha a mindenség Ura megelégelné a népek mérhetetlen szenvedéseit és hamarosan a béke angyalát küldené hozzájuk, akkor is legalább egy pár évre teszem a mostani drágulási folyamat tartamát az élelmicikkekben, de még inkább némely iparcikkben. Ez után az időszak után még újabb két-három esztendő következik, amikor a kisebb fokú háborús drágaságot kell még átszenvednünk. Legjobb esetben a békekötés után öt-hat év múlva állanak csak be a normálisnak nevezhető árviszonyok. Ha sorra vesszük azokat a fogyasztási cikkeket, amelyek termelése a háború alatt jelentékenyen csökkent és amelyek pótlása csak évek múlva következhetik be, akkor beláthatjuk, hogy állításom nem túlzás. A haszonállatok: a marha-, juh- és lóállomány szaporításához évek kellenek. Ez a körülmény tehát a húsfélék, a zsir és a tejtermékek többtermelésének természetes tempóját szabja meg. A baromfival, a tojással és a sertéssel gyorsabban haladhatunk. Mindezek többtermelése azonban jó takarmánytermést és szemterméseket követel. A gabona-, zöldség- és a gyümölcstermés eredménye a földek jó megművelésén kivül, inkább a kedvező időjáráshoz van kötve. Itt tehát egy jó év azonnali javulást eredményezhet. Másképp állunk azonban a csaknem teljesen kifogyott ruházati cikkekkel, a szövet- és a bőrfélékkel. Ezeket nem lehet a nyersanyag hiánya miatt pár hónap alatt pótolni, ámbár itt a külföldi behozatal is javunkra szolgálhat De valamennyi hadviselő állam így áll, mint mi. Ezeknek sem lesznek egyhamar exportálni való nagy fölöslegeik. Az összes termelési ágakra kihat a munkabérek óriási magassága. Hogyan leszünk ezzel pár év múlva ? Erre sokan azt felelik, hogyha a béke meglesz: azonnal lesz munkáskéz bőven. Merem állítani, hogy ez sem lesz egészen úgy, ahogy elgondoljuk; sőt igen valószínű, közvetlenül a békekötés után az állapotok egyideig nem javulni, hanem rosszabbodni fognak. Hiszen a tömegesen visszatérő katonák is fogyasztókká lesznek itthon és legtöbbjének pihenésre és gyógykezelésre lesz szüksége. Ilyen hosszantartó testi és lelki gyötrelmek a legerősebb szervezetet is megviselik. Ruházati cikkek ezeknek is okvetlenül kellenek. Itt vannak a végletekig kihasznált és elkoptatott közlekedési eszközök, a vasúti berendezések és a gyári gépek. A széntermelés fokozása. Idő kell ahhoz is, mig a parlagon heverő és rosszul müveit földek régi termőképességüket visszanyerik s amig e gyárak ismét teljesen üzemképesek lesznek. Ezekből világosan látható, hogy a helyzet javulása a „többtermeléstől" várható ; ez pedig némely cikknél csak fokozatosan érhető el, nem pedig azonnal a békekötés után. Mindenesetre jobb és észszerűbb lesz, ha a további nélkülözésekre eleve elkészülünk és már most foglalkozunk azzal, hogy miképp javítsunk a legközelebbi jövőnkön. Az árak maximálásában nyakig vagyunk, de ezzel még eddig nem tudtuk a járványhoz hasonló drágulási folyamatot megállítani, bár az árdrágítókra kemény büntetéseket róttak ki. A gyors meggazdagodás ösztönét ezek sem irtották ki. Hiszen a maximálásnak fittyet hány a mindinkább terjedő cserekereskedé és a könnyen költő fogyasztók maximális áron felül való vásárlása, Mit lehetne tenni a drágasági folyamat meggátlására. Szerintem kétféle módszer kínálkozik. Az egyik az, hogy minden olyan fogyasztási cikket maximálni kell, ami nem éppen luxuscikk, tehát az élelmicikkeket és az iparcikkeket s a munkabért is. Enélkül ugyanis nincsen megállás. A másik és legbiztosabb módszer: a maximálást teljesen eltörölni s a kereskedelmet ismét teljesen szabadjára hagyni. Sajnos, tapasztalataink arra tanítanak, hogy az utóbbi eljárást most már nem lenne ajánlatos egyik napról a másikra életbeléptetni. Marad tehát a másik, vagyis még egy bizonyos ideig „mindent" maximálni. Nem tartom lehetetlenségnek azt sem, ha a drágulási járványnyal azt az eljárást követnők, mint az órával, amikor a mutatót októberben egy órával hátratoljuk. El kellene rendelni, hogy bizonyos időtől, de legkésőbben a békekötés napjától semmiféle árat többé emelni ne legyen szabad. „Ez lenne az árak tetőpontja." Ettől kezdve az árvizsgáló-bizottságoknak lenne a feladata úgy a munkabérek, mint a fogyasztási és iparcikkek árát havonkint, fokozatosan és egymással összhangban leszállítani. Erre azért is szükség van, mert a termelés terén máris bizonyos aránytalanságok mutatkoznak. Ma például némely zöldségfélék termelése jobban kifizeti magát, mint a kenyérmagvak termelése. Végül még egy fontos intézkedésre van szükség, hogy Ausztria előnyösebb helyzetbe ne jusson és ami olcsóbban termelt exportcikkeinket ellenszolgáltatás nélkül ne élvezhesse, egyidejűleg ott is meg kellene kezdeni az árak lefokozását Tegyünk valamit, mert különben elviselhetetlen helyzetbe jutunk. r. i. A rendőrség államosítása. Wekerle Sándor miniszterelnök mint belügyminiszter a képviselőház ülésén törvényjavaslatot nyújtott be a rendőrség államosításáról. A törvényjavaslat régi kívánságokat valósít meg, amennyiben Magyarország közönségének azt a jogos óhaját teljesíti, hogy közbiztonsági és közigazgatási szempontból államosítsák a vidéki városok és nagyobb helységek rendőrségét. Eszerint az összes törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban, valamint a nagyobb helységekben állami rendőrségét szerveznek. A javaslat szerint az államilag szervezett rendőrségnek sokkal nagyobb hatásköre lesz, mint a jelenlegi vidéki rendőri szervezetnek úgy közigazgatási, mint rendészeti tekintetben. Minden törvényhatósági joggal felruházott városban rendőrkapitányságot szerveznek, melynek élére kerületi rendőrkapitány kerül, akit a belügyminiszter nevez ki. A rendőrkapitányságok felett mint másodfokú hatóság a kerületi rendőrfőkapitányságok fognak állni, melyeknek számát a belügyminiszter rendelet szabja meg. A harmadik és végső fórum a belügyminiszter. A kerületi kapitányságokon kivül,. ha a város külső területének terjedelme megokolttá teszi, a város külső területén