Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-03-18 / 11. szám

Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a közügyek közül csak a közélelmezést élelmezi. Az hirlik, hogy Pápa városa a fogyasz­tási adó megváltására pardont kért. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. kép­viselőnknek sok nézeteltéréseket kell felsőbb helyen elintézni. Az hirlik, hogy a polgármesternek a köz­élelmezési ügyekben sok sajtóhibát kell korri­gálni. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány a háború alatt a büntetéseket mérsékelt áron szabja ki. Az hirlik, hogy a rendőrök a pályaudva­ron könnyű szolgálatot teljesítenek, mégis leg­terhesebbnek tartják. Az hirlik, hogy Március Idusán a diákok tavalyi kokárdákat viseltek. Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottság vizet prédikál és bort iszik. Az hirlik, hogy a csóthi fogolytáborban pápai jótékony-célokra egy műkedvelői pótlás mindig készenlétben van. Az hirlik, hogy a közélelmezési irodában nagy tisztogatásra van kilátás. Az hirlik, hogy Pápán a közvágóhídon több izben a frontról visszakerült marhák lesz­nek levágva. Az hirlik, hogy Pápán a sertéseket utóbbi időben biztatással hizlalják. Az hirlik, hogy Pápán a tyúkok nehezen szülnek tojást. Az hirlik, hogy Pápán a vendéglőkben nincs rossz bor, csak jobb bor is van. Az hirlik, hogy Pápán a tej árát liftelték. Az hirlik, hogy Pápán a hetivásáron nem árulnak, hanem csak veszekednek. Az hirlik, hogy Pápán a hadikórházakban a női kezelés mesésen bevált. Az hirlik, hogy a darutollas legények március idusán az „örök törvény"-re hivatkoztak. Az hirlik, hogy a libatollas legények Pu­rimkor befagytak. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai a főzeléket aspirinnal eszik. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövész­árkaiban a közlekedés a tavaszi rügyezésig be van szüntetve. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban több a gunár, mint a liba. Az hirlik, hogy a tanítóképezde igazgató­sága a frontról megérkezett vizsgázókkal szem­ben hadilábon áll. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesz­tőjének a fűtés és világítás kevés gondot okoz. HÍREK. — Jubiláris közgyűlés. A dunántuli református egyházkerület szavazatszedő küldött­sége 1907 március 9-én, vagyis éppen most tiz esztendeje ült össze Komáromban, hogy a meg­üresedett főgondnoki állásra beérkezett szava­zatokat megszámlálja. A számlálás eredménye az lett, hogy a beérkezett 285 szavazat közül 265 szavazattal Tisza István gróf miniszterel­nököt választották meg a dunántúli egyházke­rület főgondnokává. Tisza István gróf 1907 április 30-án tartotta meg Pápán főgondnoki székfoglaló beszédét. A dunántúli egyházkerü­let ezt a jubiláris évfordulót, ha a viszonyok megengedik, április 30-án ünnepi közgyűlés keretében fogja megülni, amelyre küldöttségileg meghívják Tisza István grófot, az egyházkerü­let jubiláló főgondnokát. A jubiláris közgyű­lést Pápán tartják. — Márciusi ünnepek. Az 1848 március 15-éhez fűződő nagy események emlékét a vi­lág minden táján bömbölő ágyuk zaja sem tudta elhomályosítani. Szívben, lélekben megünnepelte a nemzet idén is a nap emlékét, melyből a magyar szabadság fája virágzott ki. Városunk hazafias lakossága felmagasztosult érzelmekkel vette ki részét az ünneplésből, külsőleg a köz­épületek fellobogózásával, belsőleg az ünnepé­lyeken való részvételével. Az evangélikus egyház — szokás szerint — a nagy nap előestélyén ünnepelt. A tágas tanácstermet zsúfolásig megtöltötte a hazafias közönség. A műsorban Varga Károly, Farkas István szavalattal, Kunszt Jolán zongora-, Cser­nussák Olga zeneszámmal működtek közre. A gyújtó hatású ünnnepi beszédet Dubovay Géza s. lelkész tartotta. A ref. főiskola ünnepe két részből állott. Délelőtt a honvéd szobornál lefolyt ünnepély­ből, melyen sikerült alkalmi beszédet Csizmadia Aladár theológus mondott s este a színházban a pro Transsylvania javára rendezett főünne­pélyből. Az esti ünnepély iránt oly óriási ér­deklődés nyilvánult meg, hogy ember ember hátán szorongott a színházban. A műsort a ki­tűnően összetanult főiskolai zenekar vezette be, nagy tetszéssel adva elő Linka Camilló Rákóczi emléke c. müvét. Majd Dukon Béla theológus szavalta el hévvel, lendülettel báró Gudenus Leó Márczius Idusán c. pályadijat nyert ódáját. Az­után az énekkar adta elő precízen a zenekar kíséretével Szent-Gály Gyula üdvözlő karát. Úgy az ének-, mint a zenekar kitűnő betanítása Tóth Lajos zenetanár érdeme. Általános tetszés mellett mutatták be a műkedvelők Csiky Gergely Örök törvény c. hatásos színművét. A darab főszereplőjét (Sylvia) Krausz Adrienne személye­sítette. Határozottan beleélte magát szerepébe s nemes felfogás, szines és eleven temperamen­tum jellemezte játékát. Pompás alakításában gyönyörűségét lelte a közönség. Kapott is érte sok tapsot. Igen bájosan játszott Balla Jolánka Judit szerepében. Alszeghy Erzsébet nagy buz­galommal és sikerülten alakította Orláthy első nejét. Ügyesen és kedvesen mozogtak a szín­padon Csizmadia Irénke (Anna) és Gárdos Pannika (Róza szobaleány). Kisebb szerepeik­ben jól állták meg helyüket Kálmán Irénke (Bodroghyné), Balla Idus, Kovács Irénke és Porkoláb Mártha (Bodroghyné leányai) is. A férfiszereplők közül első helyen kell megemlíte ­nünk Tóth Sándort, ki Orláthy elnök szerepében tökéletes alakítást nyújtott. Egész játékán lát­szott, hogy szerepét megkülönböztetett gonddal dolgozta ki és azt érvényre is tudta juttatni. Jelesül állta meg helyét Vargha Dezső (Szent­gróthy) is. Márton Ferenc igen jellemzően ala­kította a higgadt amerikait. Teljesen ki tudta aknázni hálás szerepét Dukon Béla (Manyi) és jóizü komikumával gyakran megnevettette a közönséget. Nemes igyekezet nyilvánult meg Gaál Dénes (Alberti) és Csizmadia Aladár (Rozgai) játékában. A kisebb szerepeket betöl­tők szintén nagy igyekezettel játszottak. A kö­zönség minden egyes szereplőt lelkes és zajos tapssal jutalmazott és gyakran hívott a lámpák elé. — Másnap a darabod hasonló sikerrel meg­ismételték. A ref nönevelö-intézet délelőtt fél 10 óra­kor tartott ünnepén a műsor keretében Emlé­kezés március 15-ére cimmel Csányi Mária tanítónőjelölt tartott gondosan kidolgozott fel­olvasást. Az áll. tanítóképző ünnepélye délután [3 órakor volt, amelyen Supper Gyula III. éves növendék volt a készültségének szép tanújelét adó ünnepi szónok. Az izr. polgári fiúiskola ünnepén az alkalmi beszédet Várhelyi Izsó tartotta. Az ifj uság Blau Henrik igazgató vezetése alatt a Hymnust és a Szózatot énekelte. Horváth István és Rózsa Dezső alkalmi költeményeket szavaltak. Többi tanintézeteinkben is tartottak min­denütt márciusi ünnepélyeket. — Signum laudis. A király elrendelte, hogy Bottka József, honvéd huszárezredünk fő­hadnagyának a legfelsőbb elismerés tudtul adassék. — A városi fogyasztási adók kezelése ügyében tudvalevőleg a városi tanács Csoknyay Károly városi főjegyzőt megbizta, hogy a minisz­tériumban az államsegély ügyében járjon el. A főjegyző kiküldetéséről beszámolva a városi tanácsnak, jelentette, hogy a miniszterhez be­adott államsegély iránti kérelem semmi körül­mények között kedvező elintézést nem nyerhet, ami azonban a 30.000 korona egyezségre vonatkozó kérelmet illeti, az csak úgy nyerhet kedvező elintézést, ha az államsegély ügyében beadott sérelmes panaszt a város visszavonja. A városi tanács a főjegyző jelentése alapján az államsegély ügyében beadott panaszt visz­szavonja, mig az egyezségileg felajánlott ösz­szeg mellett leendő szerződés megkötése iránt kérvényt intéz a miniszterhez és ennek átadá­sára dr. Antal Gézát, városunk orsz. képviselő­jét felkérte. / — A Pápai Szikvizgyár Szövetkezet IX. évi rendes közgyűlését f. évi április hó 2-án, hétfőn délután 4 órakor tartja árok-utcai saját helyiségében. — A tisztviselő szövetkezet előkészítő bizottsága mult szombaton este értekezletet tar­tott a városháza tanácstermében. Az értekezle­ten, melyen dr. Kapossy Lucián főisk. tanár elnökölt, a bizottság majd minden tagja meg­jelent, s érdeklődéssel kisérték Tánczos Antal telekkönyvvezető előadását, aki az alapszabály­tervezetet ismertette részletesen. A tervezetet többek hozzászólása s a kívánatosnak mutat­kozó igazítások után egyhangúlag elfogadták. Ezek után kimondotta az értekezlet, hogy széles körben megindítja a taggyüjtési és részvény­jegyzési akciót, s amikor a jegyzések kellő számra emelkednek, azonnal alakuló közgyűlést hiv össze. Az akciónak eddigi eredménye azt mutatja, hogy az alakuló közgyűlés rövid idő múlva megtartható lesz. — A tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák biztosítása tárgyában f. hó 17-én Veszprémben a vármegye alispánjának elnök­lete alatt tiszti értekezlet volt; a városi tanács az értekezletre Csoknyay Károly főjegyzőt kül­dötte ki. — Közélelmezési bizottsági gyűlés volt f. hó 12-én, amelynek főbb ügyei voltak, hogy a tej árát 54-ről 58 fillérre emelték, to­vábbá a v. állatorvosnak a sertéshusszék körül szerzett érdemei elismeréseül a husszék tiszta jövedelmének 10%-át jutalmul adták; végre el­fogadták a v. nyultelepre vonatkozó költségve­tést és szabályrendeletet. — A Vöröskereszt pénztárvizsgáló bizott­sága csütörtökön este ülést tartott, melynek egye­düli tárgya a mult szombaton tartott müvész­estély elszámolása volt. Örömmel állapították meg, hogy az estély tisztán 1408 korona 82 fil­lért jövedelmezett. Bevétel volt jegyek árából 903 K, felülfizetésekből 752 K, képes lev. lapok­ból 36 K 40 f, összesen 1691 K 40 f. Kiadás 282 K 58 f. — Itt említjük meg, hogy az üresedésben volt titkári állásra az egyesület előző választmányi ülésén Mesterházy László ev. lelkészt választották meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom