Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-04-01 / 13. szám

földje van, a hadbavonultak, illetőleg má­sok földjeinek- megművelésénél igénybe vétetett, vagy az-e a foglalkozása, mely­nek cimén szabadságoltatott. A katonai munkásosztagoknak mező­és erdőgazdasági munkára való kivezény­lésére, foglalkoztatására, élelmezésére és díjazására nézve a tavalyi rendelkezések irányadok. Különösen szem előtt tartandó, hogy a katonai munkásosztagok és lovak kive­zényelése, illetőleg kikölcsönzése iránti kérelmet csak a törvényhatósági gazda­sági munkásbizottság utján kell előter­jeszteni. Az említett rendeletekben foglalt rendelkezések a következő rendelkezések­kel egészíttetnek ki: a) Az élelmezési pénz a munkaadó­nak tiznaponként fog postán elküldetni. b) A legénységnek legalább egyszer hetenként hust kell adni. c) A munkásosztag esetleges pana­szait a parancsnok közvetlenül vagy a községi elöljáróság (városi polgármester) utján a törvényhatósági gazdasági munka­bizottságnak tartozik bejelenteni, mely azt a hozzá beosztott tiszttel, ha szüksé­ges, a helyszínén is megvizsgáltatja. d) A kivezényelt munkásosztag tag­jainak szabadság nem engedélyezhető. e) A megállapított időn túl csak akkor maradhat az osztag rendeltetési helyén, ha erre nézve a póttestparancs­nokság engedélye megérkezett. f) A munkásosztag önhatalmúlag idő előtt be nem vonulhat és a munkát abbahagynia nem szabad. Ebbeli eset­leges cselekményéért a legszigorúbban felelősségre fog vonatni. g) A munkásosztag parancsnokának a tartózkodási hely községi elöljáróságá­nál a megérkezés után és az elutazás előtt jelenkeznie kell. h) A napszámbért, mely az említett rendeletek értelmében állapítandó meg és legalább 3 koronát kell, hogy kitegyen, nemkülönben a szakmánybért, naponként vagy hetenként a munkásosztag tagjai­nak kell kifizetni. A munkásosztag parancs­nokának, ki a munkában szintén részt venni tartozik, ugyancsak az egész nap­számbért, vagy szakmánybért kell fizetni. A keresett bérösszeg sem az osztag parancsnokának ki nem fizethető, sem valamely alapba be nem utalható. A szak­mánybér helyett termény csak abban az esetben szolgáltatható ki, ha ezt az ér­vényben levő erre vonatkozó szabályok megengedik. i) A munkaadó panaszával a törvény­hatósági gazdasági munkabizottsághoz tartozik fordulni, mely szükség esetén a panaszt a munkabizottsághoz beosztott tiszttel a helyszínen tartozik megvizsgál­tatni és a szükséges intézkedést saját hatáskörében megteszi, vagy pedig a szük­séges intézkedés végett a póttestparancs­noksághoz fordul. j) Ha a munkásosztag egyes tagjai betegség miatt, vagy bármely okból idő előtt bevonultatandók, részükre a póttes­tükhöz katonadijszabásszerü menetdijak­nak a katonai kincstár terhére való hite­Iezhetése mellett való utazhatásához szük­séges igazolványt a községi elöljáróság (városi polgármester) kiállítani és hiteles záradékkal ellátni tartozik. Az elszerződött aratómunkások munka­adójukhoz fognak szabadságoltatni. A szabadságolt, valamint a felmen­tett mezőgazdák, ha sürgős saját gazda­sági munkájukat elvégezték, a földmive­lésügyi miniszter 1917. évi 30.800. számú rendeletében foglaltak értelmében foglal­koztatandók. A községi mezőgazdasági intéző-bizott­ságok a megadott felhatalmazás alapján a szabadságolt és felmentett mezőgazdá­kat, ha saját sürgős gazdasági munkáju­kat elvégezték, bocsássák okvetlenül azok­nak rendelkezésére, akiknek földje meg­műveletlenül áll, illetőleg kiknek sürgős gazdasági munkája el nem végeztetett és munkaerőre szükségük van. A szabadságolt és felmentett mező­gazdákra — munkaerejüknek minél tel­jesebb kihasználása céljából — célszerű volna, ha a mezőgazdasági intéző-bizott­ságok a szükséghez és lehetőséghez képest megfelelő számú munkanapot vetnének ki. KARCOLAT a mult hétről. Végvonaglásban a háború! Hiába dumált angol vezényszóra a duma, elérte a végzete és nemsokára térden könyörögve fog békét kérni az angol sógor, verve mellét azzal, hogy „mea culpa, mea culpa". Megdumálta a dumát pénz­zel ideig-óráig, de most már kinyilt nemcsak az ántántnak, hanem a semleges államoknak is a szeme, hogy az egész véres háborúban az angol koma volt a ludas. Az amerikai sógor is himel-hámol már és félti a bőrét, mert fél, hogy úgy talál járni, mint a szerb, montenegró, olasz és oláh pajtás. Hiába volt minden intrika, min­den álszenteskedés, bevált a közmondás, hogy „addig jár a korsó a kútra, mig összetörik". A háború sorsa el van döntve! Hetek, sőt talán napok kérdése, hogy a helyzet telje­sen kitisztázódjék. Azokat a bombasztikus híreket, melyek. még mindig a háborút kürtölik, a józan gondolkozású emberek már csak szap­panbuborékoknak és az angolok által megfize­tett sajtó „hattyúdalának" tekintik. A különbéke Oroszországgal egy leszögezett tény, melynek határidejét még senki sem állapíthatja meg, de hogy küszöbön van és rövid időn belül be fog következni, ez ép oly bizonyos, minthogy most háború van. Szóval, várjuk a fejleményeket. De nem is tehetünk mást ebben a bizonytalan helyzetben. Mint tényt konstatálni lehet, hogy még a leg­pesszimisztikusabb emberek körében is a külön­béke megkötése aktualitást nyert, azzal a hozzá­adással, hogy a kufár angolok nem fogják beadni a derekukat és mindent meg fognak mozgatni, hogy a háborúba vagy Amerikát, vagy Kinát belesodorják, nem azért, hogy talán ezzel a háború sorsát javukra döntsék, de azért, hogyha már minden elveszett, legalább a „bal­tának a nyelét-megmentsék". Ezt pedig a huza­vonával akarják elérni. Ezt mondják a pesszi­misták, mi pedig erre csak azt felelhetjük, hogy az angol „eljátszotta már kisded játékát", ma már a milliókkal bolondot sem tud fogni, aki az angol himnuszra vitus-táncot járjon. Ez a különbékére való hangulat uralja jelenleg a helyzetet, mondhatjuk úton útfélen. Nálunk Pápán már annyira vagyunk, hogy milyen helyzetbe kerülünk a háború után. Kérdő­jelek vannak a levegőben, hogy „jobb lesz, vagy rosszabb lesz" a társadalmi konjunktura. Részünkről a legjobbat reméljük. Rosszabb idők, mint a mostani háború alatt, nem következhet­nek. Ha ezt a próbát kiállottuk, akkor „jöjjön, aminek jönni kell". Mi a tüzpróbát kiállottuk sok türelemmel és szenvedéssel ugyan, de az lebegett szemünk előtt, hogy „áll Buda, él magyar még" és ebben a tudatban várjuk és hisszük, hogy nemsokára győzelmes diadallal ország­szerte hangoztathatjuk, hogy: — Vége van a háborúnak! Frici. Az hirlik . .. Az hirlik, hogy Pápa városa a háború alatt a közügyeknek hátat fordított. Az hirlik, hogy Pápa városa a háború alatt sok szomorú tapasztalatokat szerzett. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnknek sok kijárni valója van. Az hirlik, hogy a polgármester a jósá­gára rendesen ráfizet. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány utóbbi időben csak példának okáért büntet. Az hirlik, hogy a rendőrök éjjeli kőrút­jukban a toronyórára hivatkoznak. Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottság a közjó érdekében sok bánatpénzt fizetett. Az hirlik, hogy a közélelmezési irodában a szoknya-uralom korlátozva lett. Az hirlik, hogy a Polgári Kör hangverse­nyére számos tag belépti díj helyett betegségi bizonyítványt küldött be. Az hirlik, hogy a Polgári Kör hangverse­nyén számos tag azért nem jelent meg, mert rossz volt az akusztikája. Az hirlik, hogy Pápán a szinügyi bizott­ság lethargikus álmából felébredt. Az hirlik, hogy Pápán az utcai világítás éjfél előtt további intézkedésig be van szüntetve, Az hirlik, hogy Pápán sok embernek a gyomrába látnak. Az hirlik, hogy Pápán a hatósági mészár­székekben csonttalan napokat fognak elrendelni. Az hirlik, hogy Pápán a tyúkok a körül­ményekhez képest eleget tojnak. Az hirlik, hogy Pápán a jólét jobblétre szenderült. Az hirlik, hogy Pápán a vendéglőkben ritkán csapolnak. Az hirlik, hogy Pápán a hadikórház gaz­dát cserél. Az hirlik, hogy Pápán sok dohányzó ember trafik hiányában denaturálva lett. Az hirlik, hogy a darutollas legények húsvéti prédikációkra készülnek. Az hirlik, hogy a libatollas legények hús­vétkor „smírelnek". Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai a bort keserüvizzel isszák. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövészárkai­ban a tavaszi álló harcok már megkezdődtek. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban a lakások nagyrészében hátul van a bejárat. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesz­tője a különbékét ismerősei körében már titok­ban régen megkötötte. Eladó ház. Pápán, az Erzsébetvárosban Bakonyér-ut 9. nz. M M mely áll 2 utcai, 1 udvari, 1 fürdőszoba és a házhoz szükséges mellékhelyiségek­ből, szabad kézből azonnal eladó. Bővebb értesítést nyerhetni dr, Hohra Zoltán ügyvédnél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom