Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-03-04 / 9. szám

Intézetünk kebelébe tartozók közül a mult évben már katonai szolgálatot teljesítettek folytatólag ki vannak szakítva polgári hivatásukból. Igazgatóságunk agilis tagja, dr. Saáry Tibor junius óta orosz hadifogságban van, nehezen várjuk visszatértét. Igazgatóságunk a folyton fokozódó drágaság elviselhetővé tételére tisztviselőinknek többször erősített, ma 30%

_ra r

ugó háborús drágasági pótlékot rendszeresített. A jótékonyság kötelezettségét éppen a háború miatt továbbra is fokozottabb mérvben viseltük. Szives figyelmüket kérjük két, a tárgysoron levő javaslatunkra. Mindkettő fejlődésünket szolgálja. Egyik alapszabályaink módosítása és bővítése. Ez egyenes következménye a nagyobb forgalomnak. A másik javaslat alaptőkéink emeése. Alaptőkéinket az idegen tőkék rohamos szaporodása és a jövő feladatai miatt is emelnünk kell. A P. K. teljesen indokoltnak és javasoltnak tartja tőkeemelésünket. Kérjük ez indítványainknak változatlan határozattá emelését. Az alaptőke-emelés természetesen az előhírnöke az osztalék-emelkedésnek is. Ezek előrebocsátása után tisztelettel üdvözlöm t. részvényes társaimat és társaságunk 54-ik rendes közgyűlését megnyitom. A Pápai Takarékpénztár közgyűlése, A Pápai Takarékpénztár — vagy ahogy köznyelven és igen találóan mondani szokták: a „nagy" takarékpénztár — 54. évi rendes közgyűlését szerdán d. u. tartotta Karlovitz Adolf elnöklete alatt. A gyűlésen a részvényesek szép számmal jelentek meg; az intézet díszterme majd egészen megtelt érdeklődőkkel. A társaság ez idei közgyűlése annyiban emelkedett ki az előzök közül, hogy e közgyűlés volt hivatva határozni az igazgatóságnak azon fontos indítványa felett, hogy a társaság alaptőkéjét 500.000 koronával felemeli, oly módon, hogy 1000 drb. 200 korona névértékű új részvényt bocsát ki 500 koronás árban. A tőkefelemelést a közgyűlés kimondotta. A közgyűlésnek kiemelkedő része volt az elnök megnyitó beszéde is, amelyben szabatosan, nagy szakszerűséggel és alapos belemélyedéssel világította meg a háborús közgazdasági helyzetet és mutatott reá a jövő pénzügyi feladataira. Rendkívül érdekes és tanulságos beszédét a jelenvoltak mindvégig élénk figyelemmel hallgatták. (A beszédet minél szélesebb körben való megismerés végett lapunk vezető helyén egész terjedelmében közöljük.) A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk itt következik: Karlovitz Adolf elnök kevéssel 3 óra után a közgazdasági helyzetet hűen ecsetelő, nagy beszéddel vezette be a gyűlést, s bejelentvén, hogy 36 részvényes 1994 részvénnyel és 193 szavazattal van jelen, a jegyzőkönyv vezetésére felkérte Saáry Lajos ügyészt, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig dr. Keresztes Ferenc, Fellner Simon és Kristóffy Gyula részvényeseket. Ezek után a megjelentek üdvözlésével a gyűlést megnyitotta. A tárgysorozat egyes pontjait Saáry Lajos ügyész referálta, kinek előadása után egyhangúlag tudomásul vették az igazgatóság és felügyelő-bizottság évi jelentését és az 1916. évi zárószámadásokat, s ennek kapcsán a felmentvényt minden irányban megadták. A 206.549 K 82 fillér tiszta nyereséget a következőkép osztották fel: a tartalék-alap dotálására 30.000 K-t, a különleges tartalék-alap dotálására 10.000 K-t fordítottak, a házépítési alaphoz 20.000 K-t, a nyugdíj-alaphoz 5000 K-t csatoltak. Osztalékra a 200 K névértékű részvényenként 16 K-val számítva 80.000 K-t, a vezetőség jutalékára 39.064 K 77 f-t, a felügyelő-bizottság tiszteletdíjára 4000 K-t, a tisztviselők és szolga jutalmazására 7800 K-t, jótékony célra 5480 K-t fordítottak. A jövő évi számlára átvittek 5205 K 05 f-t. Egy kis vita csupán az alaptőke felemelésénél volt. Az igazgatóság azt javasolta, hogy a társaság alaptőkéje emeltessék egy millió koronáról 1000 drb. új, 200 K névértékű részvény kibocsátásával 1,200.000 K-ra, s ezen 1000 drb. új részvény a régi 5000 részvény birtokosainak bocsáttassék átvételi előjogon rendelkezésére, minden öt részvény után egy új részvényt számítva, 500 K árban. Dr. Lővy László részvényes magasnak találja az új részvények árát, s a szerényebb viszonyok között levő részvényesekre való tekintettel indítványozza, hogy áruk 350 Kban állapíttassák meg, annyival is inkább, mert a most fizetett osztalék az 500 K-ás ár után a rendes betétkamatnak sem felel meg. Dr. Hoffner Sándor meggyőző érvekkel támogatott beszédében azt bizonyította, hogy az intézetnél elhelyezett 16,000.000 korona idegen tőkével szemben az intézet 2,000.000 koronányi saját vagyona, illetőleg az indítványozott 500.000 K-ás alaptőke-felemelés nem áll arányban s javasolta, az igazgatóság bízassák meg új tőke-felemelési tervezet készítésével. Az ellenvetésekre Karlovitz Adolf elnök részletesen válaszolt, s mi után az ügyhöz hozzászóltak dr. Kluge Endre alelnök és Saáry Lajos is, a közgyűlés az igazgatóság tőkefelemelési indítványát a két ellen-felszólaló kivételével elfogadta. Ennek folytán az intézet vagyona lesz : alaptőkében 1,200.000 K, tartalékalapban 660.000 K, egyéb alapokban 665.000 K, összesen 2,525.000 K. A tőke-felemelés kapcsán szükségessé váló alapszabály-módosításokat egyhangúlag elfogadták. Végül a választásokat ejtették meg. A szazazatszedő bizottság tagjai voltak Baranyay Zsigmond (elnök), Kohn M. Miksa és Eisler Mór. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjai teljesen a régiek maradtak, mégis azzal a hozzátoldással, hogy Bélák Lajos főszolgabirót az igazgatóságba és Sült József kir. közjegyzőt a felügyelő-bizottságba új tagul beválasztották. A választások eredményének kihirdetése után Baranyay Zsigmond részvényes meleg szavakban mondott köszönetet az igazgatóságnak és tisztviselői karnak buzgólkodásáért, mellyel a háború okozta nehézségek ellenére olyan szép eredményt értek el. Ezek után Karlovitz Adolf elnök megköszönve a szavazatszedő bizottság fáradozását s a megjelentek érdeklődését, a gyűlést bezárta. Sarokház füszerüzlettel, továbbá 6 szobás uriház kerttel és háztelkekkel eladó CZELLDÖMÖLKÖN. Bővebbet Pápán, Jókai-utca 42. sz. alatt. KARCOLAT a mult hétről. Valami van készülőben! Általában az a nézet, hogy a háború összes frontjain döntés várható, mely végeredményében a háború befejezését fogja eredményezni. Sürgés, forgás, mozgolódás az egész vonalon és még a legpesszimistább emberek is abban a véleményben vannak, hogy „már nem tarthat sokáig". Annyi bizonyos, hogy „a gyümölcs teljesen megérett", most már vége a sok kertelésnek és közeledünk a finiszhez, mely eldönti ennek a borzalmas háborúnak a sorsát. Hogy ki jön be elsőnek, az kérdés tárgyát nem képezheti, most már csak arról van szó, hogy még mennyi áldozatok árán fogjuk a győzelmet kivívni. Hogy mi fogunk győzni, azt mi már régen leszögeztük és az eddig elért sikereink fényesen igazolják, hogy győzelmünk leszögezésében nem voltunk optimisták. Sok csalódás ért ugyan bennünket abban, hogy a háború befejezését és győzelmünk határidejét folyton továbbra kellett tolnunk, de ebben első izben az olaszok galádsága és később a románok sunyisága és alattomos viselkedése volt nagy befolyással. Mert ha a két firma tisztességesen viselte volna magát, úgy a háború végének terminusában nem csalatkoztunk volna. Most azonban más nóta járja! Most úgy áll a dolog, hogy „vagy törik, vagy szakad". Most Amerika beugratására vállalkozott az ántánt, minden lehető módot és eszközt felhasználnak, hogy beavatkozásával még „húzza, halassza" a döntést, de amint látjuk, Wilson papa nem igen lesz hajlandó „a gesztenyét kikaparni" az ánglius sógor részére. Még kertel ugyan a yanke sógor, de a sok tonnasülyesztések után kezd kijózanodni és kezdi belátni, hogy most már ennek „a fele sem tréfa" és kezd lassanként az aranyhidra lépni, mely még részére fenn van tartva, ezalatt pedig forr a készülődés a fronton ép úgy, mint forr a viz a tengeren a sok hajósülyesztésektől. Fel van adva a lecke! A vizsga küszöbön van. A tanárok már elkészítették a tantervet. Két tantárgy van kitűzve napirendre. Stratégia és politika. Mindkét tantárgyból sikeres vizsgát kell tenni. Stratégiai szempontból egyelőre mi fölényben vagyunk, a politikai vizsga most van vajúdás alatt, de nagy a remény, hogy a tengeralattiak a politikai sikert is ki fogják erőszakolni. Most készülődik mindegyik fél a döntésre és minden előkészületek meg vannak téve, hogy a mostani vizsgán döntés legyen. A vizsga határideje még nincs pontosan megállapítva, de — amint szokás mondani — már szorul a kapca és hetek kérdése, hogy az eredménnyel tisztába jöhessünk. Az előjelek már erősen körülvonalozzák a helyzetet. Mint említettem, „valami van készülőben", még pedig nagyszabású dolog. Pedzem ugyan, hogy miről van szó, de ez szigorúan „k. t." s így nem marad más hátra, mint bevárni a még közlekedő és rendesen késéssel induló és érkező délutáni vonatot. Leszögezzük azonban végeredménykép azt, hogy: „Valami van készülőben! Frici. ADJUNK LÁTCSÖVET KATONÁINKNAK ! Jó távcső egész csapatokat megmenthet a meglepetés veszedelmétől és az ellenség kikémlelésére is a legbiztosabb segítő eszközKüldjük el távcsöveinket hős katonáink számára a Hadsedélyző Hivatal cimére (Budapest, IV., Váci-utca 38. szám.) Használjunk hadisegély-postabély eget!