Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-01-28 / 4. szám

iPA PA I OZLÖYY Közérdekű fűtetlen hetilap, eb Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész érre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptnlajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és NeM Amin könyv- és papirkereskedésében. Országos Szén bizottság megalakítása Az ipari és mezőgazdasági üzemekben, valamint az egyes magánháztartásokban is egyre élénkebben érezhető és sürgős orvoslást igénylő szénhiány következtében a hivatalos lap folyó hó 6-iki számában megjelent 72. M. E. számú kormányrendelet intézkedik arról, hogy az ország szén-, brikett- és koksz-szükségletének és az e cikkekből rendelkezésre álló készleteknek nyilvántartása és a szükségletek kielégítésére szolgáló tennivalóknak ellátására hatósági jogkörrel megalakítja az Országos Szénbizottságot. A megalakításról a kereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg intézkedik. A bizottság tagjai, a kormány képviselőin kivül, az érdekeltség köréből kerülnek ki. A rendelet úgy intézkedik, hogy mindazok, akik egy minap közzétett rendelet értelmében kötelesek szén-, brikettés koksz-készleteiket bejelenteni, rendelet életbelépésének napjától január 10-től, bejelentéseiket közvetlenül az Országos Szénbizottsághoz kötelesek beküldeni. Az Országos Szénbizottság nyilvántartja a készleteket, a rendeletben meghatározott korlátok között megállapítja a szükségleteket és gondoskodik a készleteknek az egyes termelési ágak és a magánfogyasztás között való felosztásáról és javaslatot tehet a termelésnek a szükséghez képest való szabályozásáról, valamint az árak megállapításáról. A zár alá vett készletet a birtokos köteles megőrizni és azzal csak az Országos Szénbizottság utasítása szerint rendelkezhetik. A Szénbizottság határozza meg, hogy közhatóságok, közintézetek, közüzemek, iparvállalatok, valamint szenet, brikettet és kokszot felhasználó bárminő más vállalatok a zár alá vett készleteikből a meghatározandó időre mily mennyiségeket használhatnak fel és milyen mennyiségeket szerezhetnek be. Bármely üzem és vállalat a Szénbizottság külön engedélye nélkül felhasználhatja zár alá vett készleteiből azt a mennyiséget, amelyre a zár alá vétel napjától számított egy hónapi szükségletük fedezésére szükségük van. Mindazok, akik szénnek, brikettnek és koksznak nagyban való forgalombahozatalával foglalkoznak, a bizottság által zár alá vett készleteikből a zár alá vétel időpontjától számított 14 nap elteltéig minden üzem és vállalat részére egy hónapi szükségletnek megfelelő mennyiséget hatósági tanúsítvány mellett a Szénbizottság külön engedélye nélkül is kiszolgáltathatnak. A kicsinyben való árusítással foglalkozó üzletek a raktáraikban lévő készleteket a zár alá vétel esetében is árusíthatják, árusításaiknál azonban a Szénbizottság esetleges utasításai szerint kötelesek eljárni. Az Országos Szénbizottság a bejelentett mennyiségnek csak száz métermázsát meghaladó részét veheti zár alá. A zár alá vétel azonban elveszti hatályát, és a birtokos a készlettel szabadon rendelkezhetik, ha az Országos Szénbizottság a Dejelentett készleiek felől a zár alá vételétől számított 60 napon belül nem rendelkezett. A kereskedelmi miniszter a vasutakat kötelezheti, hogy a magyar szent korona országainak területén feladásra kerülő szenet, brikettet és kokszot a szükséghez képest a Szénbizottság által megállapított sorrendben szállítsák. Aki a rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi, kihágást követ el, amiért hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül, a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Az 1917—19. III. osztályú kereseti adója. A III. osztályú kereseti adónak három éves kivetési időszaka 1916. év végével lejárván, a III. osztályú kereseti adó 1917. évtől kezdve három évre való érvénnyel lenne kivetendő. Az 1916. évre kivetett III. osztályú kereseti adó érvényeinek fenntartásáról szóló 1916. évi XXXIII. t. c. 1. §-a azonban úgy rendelkezik, hogy az 1916. évre kiadott III. osztályú kereseti adó újabbi kivetés nélkül az 1917., 1918. és 1919. évekre is érvényben marad. Az ekként érvényben tartott III. osztályú kereseti adónak helyesbítését az idézett törvénycikk 2. §-a alapján kérheti úgy a fél, mint a pénzügyigazgatóság. A fél a leszállítását abban az esetben kérheti, ha a hitelt érdemlő adatokkal igazolja, hogy adóköteles foglalkozásának terjedelme lényegesen csökkent; a pénzügyigazgatóság pedig annak felemelését, ha igazolja, hogy a fél adóköteles foglalkozásának terjedelme lényegesen emelkedett, mindkét esetben az 1914—6. évi adó megállapítása idején elért terjedelemmel szemben. Ugyancsak kérheti úgy a fél, mint a pénzügyigazgatóság az adó helyesbítését, ha igazolja, hogy a fentiek szerint érvényben tartandó III. osztályú kivetési adó a más ugyanazon, vagy hasonló foglalkozást űzők adójával a foglalkozás terjedelmének figyelembevételével arányban nem áll. Az adóhelyesbítés kérésének alapfeltételei tehát az adóköteles foglalkozás terjedelmében beállott lényeges változás, illetőleg más ugyanazon, vagy hasonló foglalkozást űzők adójával való összehasonlítás folytán a foglalkozás terjedelme szerint jelentkező aránytalanság; ez az alapfeltétel kizárja az adó helyesbítést azon az alapon, hogy a foglalkozás hozadéka emelkedett vagy apadt. Ez alapon tehát nem kérheti az adó helyesbítését azon a cimen, hogy keresete kisebb, mint az az összeg, mely az érvényben tartandó adó megállapítása alkalmával alapul vétetett, sem pedig a pénzügyigazgatóság azon a cimen, hogy a fél keresete nagyobb, mint az az összeg, mely az érvényben tartandó adó megállapítása alkalmával alapul vétetett. A pénzügyigazgatóság az 1917., 1918. és 1919. évek mindegyikében február végéig postára adott értesítővel tartozik az érdekelt adókötelesekkel közölni, hogy adójuk felemelése iránt az adókivetőbizottság elé javaslatot fog bejelenteni. Az adóköteles felek az adóhelyesbítésére irányuló, hitelt érdemlő adatokkal támogatott kérvényeiket a pénzügy igazgatóságnál az 1917., 1918. és 1919. évek mindegyikében ugyancsak február végéig nyújthatják be. Méltánylást érdemlő esetekben a pénzügyminiszter az ezen határidőn túl beadott kérvényeket is elfogadhatja a tárgyalás alapjául. Az adóhelyesbítés iránt előterjesztett kérelmek felett — a rendes jogorvoslati eljárás fenntartása mellett — a III. osztályú kereseti adó kivetésére illetékes adókivető bizottság határoz. Vannak olyan adóköteles felek is, kiknek haszonhajtó foglalkozásból eredő keresetük az 1914., 1915. és 1916. években vagy ezek valamelyikében a háború