Pápai Közlöny – XXVII. évfolyam – 1917.

1917-07-01 / 26. szám

ftZLÖW Közérdekű fűtetlen hetilap, a Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egésx érre 12 K, félévre 6 K, negyedévre $ K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptnlajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és NyHt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és NeM Antin könyv- és papirkereskedésében* Ki a hibás? A betegség nem szűnik meg, sőt nem is enyhül, ha a szenvedőt arra kényszerítik, hogy baját eltitkolja. A baj nem múlik el, nem is lesz kisebb, ha a beteget veréssel, fenyegetéssel megakadályozzuk abban, hogy jajgasson. A legnagyobb barbárság, szivtelenség és kegyetlenség a beteg, a szenvedő száját terrorizmussal betömni, hogy baját, szenvedéseit el ne panaszolhassa. Hiszen akkor megfosztjuk a javulás, a kigyógyulás lehetőségétől ! Szabad országokban törvények és hatóságok minden időben megengedték és megengedik, hogy a néptömegek a törvényszabta formák és fölállított korlátok között panaszaikat és kívánságaikat kifejezhessék. Alig néhány hete, hogy Budapest polgárságával egyesült munkásosztálya Magyarország mostani igazságügyminiszterének vezetése alatt impozáns tüntető felvonulással fejezte ki a király előtt kívánságát. A nép kívánságát demonstráló felvonulás szervezőjét és szónokát nem csukták be, hanem pár héttel azután igazságügyi miniszterré nevezték ki. A pápai népnek is annál inkább joga volt panaszait tüntetés alakjában és illő formák közt kifejezni, mert a legnagyobb durvaság védtelen, szenvedő nőket, akiknek férjei már 1—3 év óta a hazáért a fronton harcolnak, trágár sértésekkel illetni, őket fenyegetésekkel elhalmozni. Minthogy illetékes helyen tett többszörös panaszuk után sem nyertek elégtételt, nem csuda, ha olyan módon fejezték ki elégedetlenségüket a velük való rossz bánásmód és más egyéb miatt is, ahogy tudták. A néptömegnek tehát igaza volt addig, mig az illő formák között tüntetett. De minek tűrtek meg maguk között éretlen csirkefogókat, gyerkőcöket és suhancokat ? Minek nyúltak kövekhez ? Mit vétettek nekik a betört ablakok tulajdonosai? Megsértették őket? Elvették kenyerüket? Azok redukálták kenyéradagaikat? A pápai hatóság vagy tudta, mi van készülőben, vagy nem tudta. Ha nem tudta, akkor nem való arra a helyre, melyet elfoglal, mert hiszen a rendetlenkedők nem csináltak nagy titkot szándékukból, ha pedig tudta és mégsem tette meg a kellő időben a szokásos óvó rendszabályokat, akkor bűnös mulasztást követett el. (E megjegyzés nem vonatkozik a szabadságon levő rendőrkapitány helyettesére, mert ő megtette a szükséges intézkedéseket, de szándékát keresztezték.) Az a magas állású úri ember, aki a saját lovagias, gentleman gondolkodásmódja után ítélte meg a néptömeget, félreismerte a tömegek gondoskodásmódját és vad ösztöneit, és eddigi élettapasztalataiból nem tudhatja, hogy a felkorbácsolt népindulatot nem lehet barátságos, emberszerető szavakkal meggyőzni, hanem csak eréllyel megfékezni. Az erély nem identikus az erőszakkal és barbarizmussal. Elég lett volna az erőhatalom demonstrálása. A katona fegyverének kéf vége van. Elég lett volna — szükség esetében — a fegyver tompább végét megmutatni, vagy működésbe hozni. A pápai hatóságot azonban a kellő pillanatban cserben hagyta a szükséges erély. Ráháramlik az a szégyen, hogy a pápai nép, mely békeszeretetével, fegyelemtudásával és törvénytiszteletével messze vidéken jó hírnevet szerzett Pápa városának, ilyen excessukra vetemedett és sok százezer koronára menő kárt okozott. Nem kellett volna ennek megelőzésére nagy rendőri lángész, nem is kellett volna annak a néhány szál rendőrnek még kardját sem hüvelyéből kivonni, csak azt a néhány tucat gyerkőcöt kellett volna nádpálcákkal szétkergetni, erre szétszaladtak volna az utánuk loholó asszonyok és lányok is. Azután egyszerre vége lett volna a heccnek. Mert hiszen a legtöbb léhötő suhanc és éretlen gyerkőc mulatságnak tekintette az egészet. Hogyne! Mikor jön el ismét az a kedves, jó idő, midőn büntetés nélkül lehet törni, zúzni. A gyerek úgy szereti szétszakítani a babát, hogy megnézze, mi van a belsejében, olyan kedves dolog neki a másét széttörni, elszakítani, elrontani. Ha pedig a hatóság nemes szivét egyszerre a túlzásba vitt humanizmus szállotta meg és sajnálta a kisdedeket, két órával előbb kellett vol

na megtenni, amit két óráv^HfépAfr Aeftí^Az az igazi bölcsesség, ^eL^JídtóciqitlilSUEÖÜielentkezik. Adj Uram, a jövőben — de minél előbb! — olyan hatóságot, olyan vezetőket, akik tudnak a kellő időben humánusak, a kellő időben tapintatosak és a kellő időben erősek és erélyesek lenni! v. i. Városi közgyűlés. — 1917 junius 27. — Pápa város képviselőtestületének mult szerdán tartott közgyűlése jóllehet heves felszólalásokkal bővelkedett, mindazonáltal konstatálhatjuk,, hogy végeredményében a heves és zajos vitát provokáló esemény közmegelégedéssel lett megoldva. A zajos és heves felszólalásokra ugyanis azon sajnos tüntetés adott okot, mely napok óta foglalkoztatja lakosságunkat és amely tüntetés a szegényebb lakosságnak elegendő lisztmennyiségnek ki nem utalására vezethető vissza. Több felszólalás történt ez érdemben, melyek mindegyike a sürgős intézkedések megtételét sürgette. A felszólalások részint kérelem, részint interpelláció alakban intéztettek a polgármesterhez. A polgármester részletes jelentést tett ezen ügyről, melyben hivatalos adatokkal és átiratokkal igazolta, hogy a városi hatóság, illetve a közélelmezési bizottság minden lehetőt elkövetett, hogy a város lakosságának lisztszükséglete biztosíttassák, de úgy a Közélelmezési Hivatal, valamint az alispáni hivatal, dacára a sürgős kérelmekre, a kivánt mennyiséget Pápa város rendelkezésére nem bocsátotta. Ezen odiózus ügy azzal nyert elintézést, hogy a közélelmezési hivatal vezetője, kinek a felekkel való ideges viselkedése nagyban elősegítette ezen sajnálatos tüntetést, állásáról önként lemondott, a lisztszükségletek sürgős biztosítására pedig a közgyűlésből kifolyólag a polgármester elnöklete alatt egy küldöttség menesztetett a fővárosba a Közélelmezési Hivatal főnökéhez a tűrhetetlen állapot rögtöni szanálására. A közgyűlés tárgysorozatának pontjai, eltekintve a szemétkihordási szabályzatot, melyet a gazdák magukra sérelmesnek találtak, de a közgyűlés többsége elfogadott, az áll. választmány javaslatai alapján felszólalás nélkül nyertek elintézést. A közgyűlés lefolyását a következőkben adjuk: Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére felkéri Harmos Zoltán, Barcsi József, Faragó János, Balogh Gyula és Pethö József képviselőket. A mult ülés jkve felolvastatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett.