Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-04-23 / 17. szám

. Az hirlik . .. Az hirlik, hogy Pápa városa fontosabb közügyeit a háború utánra elnapolta. Az hirlik, hogy Pápa városa a háború után utókurát fog tartani. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. kép­viselőnk már sok beteg embert kigyógyított. Az hirlik, hogy a polgármester szokszor kénytelen „igen'M mondani és rázza a fejét. Az hirlik, hogy a rendőrök az egy órai előléptetéssel ott lesznek, ahol a mádi zsidó. Az hirlik, hogy Pápán május 1-től fogva mindenki reggel előre és este hátra lesz tolva egy órával. Az hirlik, hogy Pápán az öreg népföl­kelőket újra mustrálni fogják. Az hirlik, hogy Pápán sok családnál a koplalási rendszer van alkalmazásban. Az hirlik, hogy Pápán a háború óta sokan a jómódot titkolják. Az hirlik, hogy Pápán az olcsó húsnak is drága a leve. Az hirlik, hogy Pápán a húsvéti tojások le lesznek pingálva. Az hirlik, hogy Pápán a szerelmet a há ború óta csak feltételes megállóhelynek tartják. Az hirlik, hogy Pápán sok varróleány átvonulási pótlékot élvez. Az hirlik, hogy Pápán a hadityukok le vannak sajnálva. Az hirlik, hogy a darutollas legények nagypénteken a szent klub tagjaival böjtöltek. Az hirlik, hogy a libatollas legények az izr. hitközséghez macesz-pótlékért folyamodtak. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai a húsvéti lábmosást a Széles víznél vé­gezték. Az hirlik, hogy az Erzsébetliget lövész­árkaiban szaporodást jelentettek be. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban a tiltott szerelmet üldözik. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztőjének az új időszámítás csak az éjjelre vonatkozik. HÍREK. Lapunk t. olvasóinak és munka­társainak boldog húsvéti ünnepe­ket kívánunk. — Húsvéti istenitiszteletek. A r. kath. plebánia-templomban húsvét délelőttjén Kriszt Jenő esperes mondja a misét és a szentbeszé­det, ünnep másnapján ugyancsak ő miséz, a prédikációt pedig Németh Imre káplán tartja. — A ref. templomban mindkét nap délelőttjén Kis József esperes, a délutánokon Nagy Sándor legátus végzi az istenitiszteletet. — Az ev. tem­plomban ünnep első napján délelőtt Baldauf Gusztáv püspöki titkár, este 6 órakor Gyurátz Ferenc püspök, ünnep másnapján délelőtt Tomka Gusztáv s.-lelkész prédikál. BARTHALOS ISTVÁN Városunknak nagy halottja van I Megdöbbenve fogadtuk azon gyászos hirt, hogy Barthalos István, közéletünk eme kimagasló alakja, Buda­pesten f. hó 17-én rövid szenvedés után tüdő­gyuladás következtében elhunyt. Megdöbbené­sünk halálának híre hallatára teljesen indokolt volna, mivel alig néhány napja a gyászhír előtt még körünkben frisss egészségnek örvendett. Barthalos István halála városunknak nagy vesz­teséget jelent. Rajongásig szerette Pápa városát és egész életét városunk közügyeinek szentelte. Szónoki tehetsége, rokonszenves modora, széles látköre és szives természetű, mindezen tulajdon­ságok predesztinálták őt arra, hogy városunk közügyeinek egyik vezérférfiát tekintsük benne. Nagy kaliberű ember volt úgy a közügyek, mint a társadalom terén. Minden hazafias, üdvös, nemes és jótékony ügynek pártfogója és hatal­mas szószólója volt és ezen tulajdonságának tudható is be, hogy rang-, osztály- és valláskü­lönbség nélkül közbecsülésnek és közszeretetnek örvendett. Halála nemcsak családját sújtotta, de városunkat is nehezen pótolható veszteség érte. A megboldogult családja a drága halottat a fő­városban megtartott gyászszertartás után egye­nesen a keleti pályaudvarra szállíttatta és Pá­pára hozatta és itt f. hó 19-én a reggeli órákban a ref. templomban tették ravatalra. A templo­mot kora reggeltől kezdve szorongásig megtöl­tötte a közönség és folyton szállították a sok koszorút és virágot a ravatalra. A gyászszertar­tás délután 3 órakor vette kezdetét, amelyen nemcsak a város összes hatóságai, egyleteinek küldöttségei, de városunk és vidékünk szine­java vett részt. A templomban a zsoltárok el­éneklése után Kis József ref. esperes-lelkész mondott magas szárnyalású gyászbeszédet, mél­tatva a meghalt érdemeit úgy a köz-, mint az egy­házi élet terén. A gyászbeszéd után felhangzott újból a főiskola kórusa és a gyászoló közönség megszámlálhatatlan tömege kisérte ki a gyász­kocsit az alsóvárosi temetőbe. A temetőben Jakab Áron nagypiriti lelkész búcsúztatta el az egyház nevében a halottat. Utána dr. Kende Ádám ügyvéd, az ügyvédi kar nevében nagy­hatású beszédében mondott „Isten hozzád"-ot a jó kollegának. Az elhangzott búcsúztató után a koporsót elhelyezték a családi kriptába, ahol most már rég elhunyt hitvese mellett alussza örök álmát Pápa város nagy halottja. Pápa vá­rosa drága emlékét örökké fogja őrizni. — A család a következő gyászjelentéssel tudatta a megboldogult halálát: „Kovács Kálmánné honvéd huszár őrnagy neje, szül. Barthalos Olga, saját, valamint férje Kovács Kálmán honvéd huszár őrnagy és kis fiuk Bandika nevében is mélyen szomorodott szívvel tudatja, hogy forrón szeretett édesapja, illetve apósa és nagyapja Barthalos István ügyvéd, megyebizottsági tag, a pápai református egyházmegye főügyésze és gondnoka folyó hó 17-én délelőtt V 210 órakor, 67-ik életévében, Budapesten rövid szenvedés után csendesen elhunyt. Drága halottunk hült tetemét folyó hó 18-án megtartott gyász-szertartás után Pápára szállítjuk és ott folyó hó 19-én délután 3 óra­kor a református templomból újólagos megáldás után a családi sírkertben helyezzük örök nyu­galomra. Budapest, 1916 április hó 18-án. Drága emlékedet örökké őrizni fogjuk szivünk­ben !" — Eötvös Károly temetése. Vármegyénk nagy halottját, Eötvös Károlyt, e hét keddjén tették örök pihenőre, kedvelt városában, Vesz­prémben. Budapesten vasárnap délután folyt le a nagyszabású gyászszertartás, amelynek végez­tével a koporsót egyenesen a déli vasúti pálya­udvarra szállították és innen Székesfehérváron át Veszprémbe vitték. A református templomban ravatalozták fel. Kora reggeltől fogva szoron­gásig megtöltötte a templomot a közönség. A koszorúk egész tömege borította el a ravatalt, köztük a vármegye, ügyészség nagy babérko­szorúja és a pápai ref. főiskolának gyönyörű koszorúja. Valóságos koszorú- és virágtenger vette körül a ravatalt. A temetés d. u. 2 órakor kezdődött, amelyen nemcsak a megyei, városi, törvényszéki, ügyészségi és egyéb küldöttségek vettek részt, hanem úgyszólván Dunántúl szine­java. A templomban Demjén Márton ref. lelkész mondott magas szárnyalású beszédet, melynek végeztével és a gyászének után, megindult a koporsó az utolsó útra, a családi sírbolt felé. Noha havas eső esett, tízezrek tömege kisérte a nagy halottat az egész városon át ki a temetőbe. Itt Eötvös Sándor mezőszentgyörgyi ref. lelkész, a boldogult unokaöccse, mondott megható be­szédet; majd Perl Soma búcsúzott el könyekre indító szavakban a nagy halottól. Végül a Ka­zinczy-páholy nevében Bánó Frigyes és Bodon Károly tették le akácvirágos hatalmas koszo­rujokat. A koporsót ezután elhelyezték a^kriptában. A pápai ref. főiskolát, amelynek tanítványa és egykor tanára is volt a megboldogult, dr. Antal Géza theol. akad. tanár és országos képviselő képviselte a temetésen, aki a ravatalra gyönyörű koszorút helyezett e felírással: „Nagynevű volt tanítványának és tanárának a pápai református főiskola". — Dicsérő elismerés. Orvosi karunk ki­váló tagjának: dr. Weltner Sándor v. tiszti or­vosnak szép kitüntetéséről vettünk hirt a pozsonyi honvédkerületi parancsnokság által a mult hó 31-én kiadott s a kerület összes katonai állo­másain közzétett parancsból, mely így hangzik : „Dr. Weltner Sándor honvéd ezredorvos dicsérő javaslata. Dr. Weltner Sándor, m. kir. 20. hon­véd pótzászlóaljbeli honvéd ezredorvosnak a következő tartalmú Írásbeli Dicsérő elismerést adtam ki: Ezredorvos úr a 20. honvéd pót­zászlóaljnál, mint annak orvosfőnöke, közel egy évig ernyedetlen szorgalommal, sohasem lankadó buzgalommal működött és ezen idő alatt emberséges érzületével és odaadó ön­feláldozásával nemcsak elöljáróinak, hanem a zászlóalj összes tisztjeinek szeretetét és bizal­mát kivívta. Most, midőn újból a hadszintérre indul, Önnek a legfelsőbb szolgálat nevében köszönetemet és elismerésemet fejezem ki. Devecseri Schultheisz Emil s. k. altábornagy, honvédkerületi parancsnok." — Nagybeteg tanfelügyelőnk. Dr. Vértesy Gyula, vármegyénk tanfelügyelője, sú­lyosan megbetegedett, és az egyik fővárosi szanatóriumban műtétet fognak végezni rajta. Állapota részvétet kelt az egész vármegyében. — Előléptetett főigazgató. A király Városy Tivadar győri tankerületi főigazgatót kinevezte az V. fizetési osztályba. — Uj egyetemi magántanár. A ki­király dr. Pollatsek Elemér fővárosi gégeorvost, felelős szerkesztőnk unokaöccsét, a budapesti orvosi egyetem magántanárává nevezte ki. — Signum laudis. Ö felsége a király megengedte, hogy Hajdú (Hoffner) Jenő 16. gyalogezredben népfelkelő hadnagynak az ellen­ség előtt teljeístett kitűnő szolgálatai elismeré­séül a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassék. — A Balaton miniszteri biztosa. A földművelésügyi és belügyi miniszterek dr. Sipeki-Balázs Béla zalamegyei főispánt balatoni miniszteri biztossá nevezték ki. E kinevezést a Balaton áradásaival összefüggő sürgős viz­szabályozó- és ármentesítő munkálatok tették szükségessé. — A városi mezőgazdasági bizott­ság mult vasárnap ülést tartott, melyen a napszámbérek megállapítása került sorra. Majd a vármegyei gazdasági egyesületnek a kecske­tenyésztés felkarolása céljából kibocsátott fel­hívásával foglalkozott a bizottság s a maga részéről is fontosnak és ajánlatosnak tartaná minél nagyobb mérvű elterjedését, a jelenlegi tejmizériákra való tekintettel. — A húsvéti utazás. Az államvasutak igazgatósága figyelmezteti a közönséget, hogy a húsvéti ünnepek alkalmával jelentkezni szokott nagyszámú utasok elszállítása nem biztosítható, mert a jelenleg csak korlátolt számban közle­kedő vonatok még az ünnepek alatt sem sza­poríthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom