Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-06-11 / 24. szám

PAPAI fiOZLONY Közérdekű független hetilap, ei Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész érre 12 K, félédre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. Ideális hely a rokkantak menedékházának céljára. II. A Kovácsics-féle szőlő m. e. 20 kis hold területével s a rajta levő épületekkel alapja lehet a menedékház telepének, de kikerekítésre, bővítésre szorul, hogy céljának teljesen megfelelhessen. Alku dolga, mennyiért szerezhető meg tulajdonosától ; én csak a telekkönyvben feljegyzett vételárat veszem számításom alapjául s ezt kerekítem ki 50.000 K-ra. De a terület maga még kis mintagazdaságra nem elegendő, *nisz vagy 4 holdja legelő s vagy annyi szőlő. A szőlő ma alig jövedelmez, sok munkát, sok költséget igényel, kertgazdasághoz pedig több viz kell, mint ott a hegy tetején kéznél van. Ki kellene tehát a területet kerekíteni a lejtőkig, az utakig. A kataszteri térképről nézve, melynek szelvényei a városi mérnöki irodában mindenkinek rendelkezésére állanak, látható, hogy a Kovácsics-szőlőnek észak felé az utig 2 szomszédja van, Giczy és Pohlhammer, vagy 8—9 hold területtel; nyugaton szomszédja a Barthalos-féle szőlő, m. e. 8—9 hold s ezen túl még néhány apró parcella szintén dülőutig, mindössze vagy 6—7 kishold. Az egész kikerekítés vagy 24—25 hold, részint szántó, részint szőlő. Ezek egy része most épen eladó; így a Barthalos-féle terület;. hogy mennyiért, nem tudom, de D-ölenként 1—2 korona között lehet a hozzávetőleges ár. Vagy ennyire értékelem a többi területet is; így a kikerekítésre szolgáló terület 25—50.000 K között lehet. Tehát az ingatlanszerzésre szánhatunk kereken 100.000 K-t, s lesz ezért 44—45 kishold, majdnem négyszög alakú területünk, igen jó karban levő épületekkel, majd minden oldalról járható utakkal segélyezve! Ez még nem azt jelenti, hogy építkezni többet nem kell; megindítjuk az üzemet s rakjuk félre az aranyakat. De ne vágjunk elébe a sorrendnek. Cs. K. hozzávetőleges számításában fölemlít néhány gazdasági ágat, s approximative meg is mondja, mennyi kellene berendezésükre. 10 drb. tehénre fölvesz 10.000 K-t, darabonként 1000 K-t; enynyiért ma nem jó fajtehenet, de legföllebb egy jól kihizott sertést lehet kapni; ugyanezért 12 drb. sertésre is kevés 3000 K; ez ugyanis darabonkint 250 K s ha igaz, hogy ma a sertés ára élő súlyra kilónként 7 K, 250 K-ért egy drb. 35 kilós malacot lehet csak kapni. De hát a sertés szapora és gyorsan fejlődő állat. Számítsuk a létszámnak, 12-nek a harmadrészét, 4 darabot háromszoros súlyban, á 750 K; ennyit kaphatunk 3000 K-ért. A tehenekre vonatkozólag vegyünk fel csak 5-öt, 10.000 K-ért, vagy ha 10-et akarunk, beszerzési árnak állítsuk be Cs. K. fölvételének kétszeresét, 20.000 K-t. Mikor Ligárt barátom gazdaikodott a Kovácsics-féle majorban, volt 6 drb. számos állata s takarmánya felét eladhatta. Általában, ha a föld termékeny, a belőle müvelés által előállítható jövedelem leginkább pénzkérdés, meg szakértelem dolga. A méhészetre vonatkozólag nem tájékoztat elegendőleg a beállított 2000 K: hány családra van a terv? Mert ennek is ára van, a raj olcsóbb, az anyatörzs drágább, a kaptár legdrágább; de meg lehet tanulni hamarosan a készítését. Kell ezenkívül méhészeti eszközökre, raktárhelyiségre és méhesre számítani. Hogy számba vehető jövedelmet hozhasson, én itt is meg kétszerezném a Cs. K. által fölvett összeget, számítva 4000 K-át. Egyszerűségből, s hogy unalmassá ne legyek, a többiekben meghagyom Cs. K. föltevéseit (szinek a selyemtenyésztéshez, kajszinbaracktelepítés; berendezés, ruházat, egy évi élelem), mintegy 53.000 K. Ez az üzemi berendezkedés tehát kereken mintegy 80.000 K-t igényel. Most térjünk a személyi, vagy a gazdasági üzemet vezető egyéniségek kérdésére. A méhészet ügye legkönnyebben üthető nyélbe. Pápa a méhészeti vándortanítónak székhelye; boldogult Pataki Béla halála óta ez az állás betöltetlen. Ha a kinevezendő szaktanító egyéb járandóságainak megtartása mellett kap a rokkantak házában lakást és szokásos naturáliákat, szívesen elvezeti, egyéb hivatalos teendői mellett, a menedékház méhészetét is s ami fő, betanítja s üzemben tartja a kaptárkészítést. De ugyebár, műhely, munkaterem, ebben fölszerelés, gyaluk, vésők, fűrészek s egyéb asztalos kellékek nem nélkülözhetők? Kis területen jövedelmezően csak belterjesen lehet gazdálkodni, vagyis kertészkedve. Munkaerő kikerül a rokkantakból ; a telepítésre szükséges magvakért, oltványokért, cserjékért se kell messzire menni; itt van a földmives-iskolának pompás kertészete, gyümölcsös, konyhakert, füztelep, faiskola vagy 20 hold területen; itt vannak a városi, uradalmi és magánkertészetek, végül,*ami szintén nem közömbös, itt a város másik végén a Hungária Műtrágyagyár. Remélhetőleg háború után mihamar megindul üzeme s termékeit mindjárt ki is próbáljuk a gazdaságban. Hogy a menedékház jövedelmező legyen s egyszeri megalapozás után megállhasson a maga lábán, jóformán a kertészet szakszerű vezetésétől függ. Erre kell kiváló ember, akinek más elfoglaltsága ezen kívül ne legyen. Tehát úgy semmikép se volna a kérdés megnyugtatóan elintézve, hogy akár a földmivesiskola, akár a tanítóképző kertésze bejárna mellékesen, órákat adni s irányítani, hanem egész ember kell erre, rendes illetményekkel. Honnan kerülnének az illetményei? Vagy az üzemből, vagy — az államtól. Elvégre ami megtörténhetett a Bánóczy-majori községi iskolában, itt is be fog válni; a Bánóczy-majori iskolát t. i. fenntartja Pápa r. t. város, államsegéllyel, vagy segélyből. A rokkantak házának ügyét intéző bizottság elnökségében ott tisztelhetjük országgyűlési képviselőnket; az ő tapintatától, bölcsességétől Kemény Gyula cipészüzletében Pápa, KosNuth Lajos vitca 2(). nzám alatt (a postával szemben) legújabb divatú férfi-, női- és gyermek, gyári és sajátkészítményü cipők nagy választékban raktáron.