Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.
1916-04-02 / 14. szám
2. A biztosítás a bejelentésnek és a díj egyidejű lefizetésének napján kezdődik és egy évig érvényes. A biztosítási összeg a biztosítottnak ezen egy éven belüli halála esetén azonnal kifizettetik, akár a háborúban esett el a biztosított, akár sebesülés vagy betegség folytán, akár pedig fogságban vagy hazatérése után hal meg. 3. A biztosítási összeg a bejelentés alkalmával pontosan és változhatatlanul megállapíttatik. Minden család az első perctől fogva tisztán és világosan tudja, hogy a bekövetkezhető szomorú esetben milyen összeget kap kézhez azonnal a biztosított halála után. A biztosított összegből levonás nem történhetik és a díjfizetés összege sem emelhető utólag. 4. A díjösszeg hivatásos katonák és (a 12 évi szolgálati kötelezettség alatt álló) tartalékos biztosításáért a biztosított összeg 7%-át, katonaorvosok és egészségügyi, valamint traincsapatokhoz tartozó katonák biztosításáért 57,%-ot és mindennemű népfölkelők, tehát a háború kezdete óta besorozott- és behivottak biztosításáért is, 472%-°* tesz ki. E díjon kivül semmiféle mellékilletéket fizetni nem kell; a törvényes bélyegilletéket a társaság viseli. 5. Ha egy év múlva, amikor a biztosítás letelik, a háborúnak még nincs vége, szabadságában áll a biztosítottnak a hadibiztosítást ugyanezen feltételek mellett még egy évre meghosszabítani és ez a joga akkor is fennáll, ha az első év lejártakor súlyos beteg vagy sebesült. 6. A háború után minden szerencsésen hazatért biztosítottnak módjában fog állani, hogy hadibiztosítását rendes életbiztosítássá változtassa és ha ezt megteszi, akkor a hadibiztosításért befizetett díj fele visszatérül olyképen, hogy egyenlő részletekben levonódik a rendes biztosítás egész tartamán át fizetendő díjakból. A hadibiztositás feltételei tehát egyszerűek és világosak, a díjak olcsó és nagy előnyökhöz juttatja az érdekelt feleket. A hadibiztosítás szükséges védelem minden katona családja számára. Már eddig is több mint 150.000 család vette igénybe a hadibiztosítás e védelmét és igen nagy azoknak a száma, akiket a kifizetett biztosítási összeg mentett ki a nyomasztó szükségből. Az elesettek hátramaradottjai ezzel az összeggel bírták csak megtartani földjüket vagy üzletüket és sok szegény özvegy teremtett magának a hadibiztosításból kifizetett pénzzel új megélhetési módot, mellyel magát és gyermekeit tisztességesen fenntarthatja. Az a férfi, akit hazafiúi kötelessége a harctérre szólít, ne mulassza el, hogy övéinek a legrosszabb eshetőségre segélyt biztosítson! Az a nő, aki férjét a harctéren tudja, ne feledkezzék el arról a kötelességről, hogy gyermekeiről gondoskodjék! Minden munkaadónak kötelessége hű munkásai és alkalmazottai hozzátartozóit támogatni és ezt legkönnyebben és legolcsóbban a hadibiztosítással valósíthatja meg. Senki se mulassza el, hogy a legközelebbi jövőről gondoskodjék, mig nem késő! Mindenki, akit illet, áldozzon egy kis összeget, hogy önmagát és övéit a háború szomorú anyagi következményeitől megóvja. Hadibiztosítás végett városunkban a városi segítő irodában a városházán lehet jelentkezni a hivatalos órák alatt. A segítő iroda kész ez ügyben bárkinek minden nemű felvilágosítást megadni. KARCOLAT a mult hétről. Kiböjtöltük a zárórát is! Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottunk az új kávéházi záróra rendeletnek, amint annak következményeit elképzeltük. Már annyira hozzá szoktunk a kávéházi zárórához, hogy a kávéházakban már nem is kell figyelmeztetni a vendégeket a távozásra, amennyiben már jóval a zárás előtt otthagyják a vendégek a helyiséget és ezzel elejét veszik annak, hogy őket onnan „kitessékelni" felszólítsák. Mert hát nem kellemes dolog, sőt az önérzetes ember restell a dolgot, hogy erre a figyelmeztetésre okot szolgáltasson. Szóval a kávéházhoz szokott vendégek már szóvá sem teszik a zárórát, hozzászoktak ehhez is, mint hozzászoktak sok oly nélkülözésekhez, melyek a háborúra vezethetők vissza. Egyebekben sincs semmi különös újság, ami felemlítésre méltó volna. Mindenki a háború befejezésében reménykedik és ebben a reményben várjuk naponta a harctéren lefolyt eseményeket, melyekből mindenki képet alkot magának, hogy mikor is számíthat a háború befejezésére. Az optimisták már a legközelebbi hónapokat tippelik a békésebb hangulatra, a pessimisták nem nyilatkoznak, hanem az arcukról le lehet olvasni, hogy a háborúnak talán sohasem lesz vége; mint az Ariadné fonalának. Ezt ugyan nem merik kijelenteni, de a hosszulére eresztett arcukból Lavater is ezt olvasná le. De ne törődjünk velük, ezek az emberek, kik így gondolkodnak, ezek nagy betegek és ha esetleg az optimistáknak lesz igazuk és rövid időn belül békéről is beszélhetünk, ezek a nagybetegek okvetlenül szanatóriumba fognak kerülni, nincs kizárva azonban az is, hogy még előbb is. Arra a bizonyos meghívásra, melyet a frontról kaptunk és melyről mult heti krónikában említést tettem, ugyancsak a frontról jelezték, hogy senki sem jelentkezett az ottani parancsnokságnál. A felhívásnak tehát semmi eredménye nem volt. Az itthonmaradottak inkább hozzászoknak a kávéházi zárórához, mint lövészárki mutatványokhoz. Azt hangoztatják az illetők, hogy lesz idejük elég a lövészárki mulatságok élvezetében gyönyörködni, ha majd erre kötelezve lesznek. Erre csak az a megjegyzésünk, hogy „akinek nem inge, az nevegye magára". Különben más semmi újság. Mult heti országos vásárunk alkalmával volt ugyan egy kis kalamitás, melyet egy rendőr túlbuzgósága provokált, de végeredményében azonban sima uton nyert elintézést. Mint ritka esetet jelenthetjük, hogy ugyancsak az országos vásár alkalmával néhány zsebtolvajlás is történt, de éber rendőrségünk fülön csípte a tetteseket és ezzel el volt intézve a zsebmetszők sorsa. A front többi részén a helyzet változatlan 1 Frici. baváit a karctóren küzdőknél és daliban mindenkinél mint legjobb fájdalomcsillapító bedörzsölés meghttlée, rheuma, köszvény, Inflaenaa. terokmell- éa hátfájás atb. eseteiben Dr. Richter-féle Horgony-Liniment. •apiiici oompoi Horgony-Pain-Expeller patak*. Üvegje K --80, 140, . KaphaW gyógyszertárakban vagy köave*lendl aa Arany oroszlánhoz" «i»»if +M Dr. Rion ter-féle gyógyszertárban, Prága I, Elisabethstr. 6. Naponkénti szétküldés. Az hirlik . .. Az hirlik, hogy Pápa városa nem akarja belátni, hogy „rövidlátó". Az hirlik, hogy Pápa városa a takarékossági tanfolyam elvégzését elmulasztotta. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk türelmével sokan visszaélnek. Az hirlik, hogy a polgármester mielőtt „nem"-et tudna mondani, mossa a kezét. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány nem rossz ember, csak a bónáját kell eltalálni. Az hirlik, hogy egy rendőr az országos vásáron egy úriembert úgy kezelt, mintha zsebtolvaj lett volna. Az hirlik, hogy ugyanaz a rendőr néhány órával később a valódi zsebmetszőket elfogta. Az hirlik, hogy Pápán az élelmező bizottság teljes joggal gyomor-bizottsággá alakulhatna át. Az hirlik, hogy Pápán az idén kukoricafosztás helyett „kifosztás" van. Az hirlik, hogy Pápán addig spekulálnak a tejjel, mig — összemegy. Az hirlik, hogy Pápán a lókórház a házi szükségleteket is fedezi. Az hirlik, hogy Pápán minden jómódú embert hadseregszállítónak képzelnek. Az hírlik, hogy Pápán a kávéházi záróra miatt sokan kénytelenek voltak kapukulcsot csináltatni. Az hirlik, hogy Pápán sokan katona-irigységben szenvednek. Az hirlik, hogy a darutollas legények delegációra készülnek. Az hirlik, hogy a libatollas legények minden panaszukat a sóházhoz adják be. Az hirlik, hogy a Jaj nadrágom egylet tagjai a szerelemre bánatpénzt vetnek ki. Az hirlik, hogy az ErzsébMigfit-lüüis^— árkaiban a záróra^fel van függesztve. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban a hadiözvegyek részére tökmagot ültetnek. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a kávéházi zárórával kényszeregyezséget kötött. HÍREK. — Személyi hir. Dr. Véghely Kálmán, vármegyénk alispánja mult kedden hivatalos ügyben városunkban időzött. Az alispán az uradalmi téglagyár és Pápa állomás között létesített iparvágány közigazgatási bejárásán elnökölt. — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete f. hó 3-án — holnap délután 3 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : I. A vármegye t. főorvosának javaslata a csecsemővédelemről. II. A végrehajtói becsüsök 1916. évre drágasági pótlékot kérnek. III. A kárpáti falvak felsegélyezésére alakult országos bizottság megkeresése. IV. Javaslat a városi ovodaépület csatornázásáról. V. Weisz Ignác felsővárosi korcsmabérlő szerződésileg megállapított bérösszegének leszállításáért folyamodik. VI. Sarudy György városi képviselő indítványozza, hogy a város Koritschoner József és társait, pápai lisztkereskedőket perelje be kártérítésért, mert a várossal kötött szerződésüknek nem tettek eleget és így a város közönsége ennek következtében kilogrammonként 4 fillérrel magasabb árban kénytelen lisztszükségletét vásárolni.
