Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-10-15 / 42. szám

leselkedő ellenséges gazság karmaiból kiragadó katonáknak szebb jutalmat és az annyi erőt és munkáskezet vesztett magyar hazának gazdagabb kárpótlást alig adhatja a törvényhozás, mire vissza­térnek, mintha módot nyújtana nekik arra, hogy szabadon választhassák élet­társul — gazdasági szempontok teljes mellőzésével — az asszonyt, a nőt, akit szeretnek. A béke korszakában egyike volt a legszivbemarkolóbb jelenségeknek, a fé­nyes egyenruhát óvadék hiánya miatt az asszonyáért levetni kénytelen és a polgári ruhában olyan esetlenül mozgó vasutas, postás, megyei irnok, vagy kataszteri becslő, aki nehezen illeszkedve bele a lényétől, temperamentumától teljesen el­ütő kis polgári környezetbe, tengődik, robotol a száraz kenyérért. A lelkünket sebezte ezeknek a keserű, elégedetlen, epés embereknek látása, akik azt a nagy áldozatot, amit a szivüknek hoztak, az első szerelmi mámor elmúlá­sával megbánva, a maguk és a hozzájuk láncolt asszony életét egyaránt gyötrel­mek golgotájává tették. A polgári hiva­tásukban a legritkább esetben emelkedtek, polgári munkájuk a keserves küzködő erőlködés verejtékességét mutatta, új kon­cepciók, lelkes akarások nem szárnyaltak elfásult agyukból, megtiport leikükből; félemberekként vénültek meg és jutottak el a penzió mesgyéjére. De demokratikus szempontból is sürgős szükség lenne arra, hogy a katonai házassági óvadék — melynek célja a katonatiszti családok rangjukhoz méltó megélhetésének biztosítása — eltöröltes­sék, mert a hivatások, mint az államélet gépezetének szervei, nem tűrik meg az ilyen arisztokratikus elválasztásokat és privilegizálásokat. A katonatiszt éppen olyan rangosztályba sorozott állami tiszt­viselő, mint a polgári hivatalok büróiban dolgozó birák, pénzügyi, erdészeti tiszt­viselők, a közoktatásügyi, kereskedelem­ügyi, földmivelésügyi minisztériumok jo­gara alá tartozó többi munkásai az állam ezerféle teendőinek. Ha ezek a polgári ru­hába öltözött kollégák jogosultak arra, hogy az asszonnyal való szövetkezésük nagy problémájával csupán a szivük és a lelkük hajlandóságával vessenek számot, úgy a katonatisztnek is meg kell adni azt a jogot, hogy a kardbojtjával csillogó extraruhában ezzel az egyszerű szóval léphessen a szegény leányhoz: „Szeretem, jöjjön velem!" A házasságkötésnek hatalmas bilincse hullana le ezzel a reformmal, amely igen sok értékes erőt tartana meg a katonai pályán; tenné boldog emberré és adna erőteljes, friss hajtásokat a magyar föld, az elhagyatott bús magyar ugar munká­jához és csillogó érdemrendnél kedvesebb ajándéka lenne a határt védő sok jó magyar vitéznek. H aimi Bódog. Eladó ház. Pápán, a Vásár-utca 17, számú ház szabad kézből azonnal eladó. KARCOLAT a mult hétről. — Mikor lesz már vége a háborúnak ? Úton-útfélen ezzel a kérdéssel ostromolnak en­gem és miért éppen engem? Tőlem már nem hallja meg senki sem, hogy mikor lesz vége a háborúnak. Eddig már többször, pontosan meg­mondtam a dátumokat, de az álnok dátumok nem alkalmazkodtak hozzám. Pedig, higyjék el, én jól és lelkiismeretesen jósoltam. Mindig meg tudtam okolni, miért éppen addig és miért nem tarthat tovább a háború. És ma is hatá­rozottan állítom, sőt meg is merek esküdni, hogy jóslásom és prófétaságom égi eredetű volt. De hiába, a földön most a pokol uralkodik. Azzal pedig egyelőre semmi összeköttetésem nincs és nem is kívánkozom, hogy vele jóbarát­ságban legyek, amennyiben a purgatóriumba nem kívánkozom. Eddig, mint már jeleztem, sokszor meg­jósoltam a háború végét, de most már kényte­len vagyok letenni a prófétai süveget, nem azért, mert jóslatom valódiságáról kételkednék, hanem mert azt kívánom, hogy csakugyan legyen már egyszer béke. Mert az eddigi tapasztalataim után Ítélve, ezen a téren nekem sok az ellenségem és bizonyos vagyok benne, azok nyújtják oly hosszulére a háborút, csak az én megcsúfolá­somra ; azért, hogy eddigi jóslásaimmal és esetleg még további jóslásokkal kudarcot vall­jak és lehetetlenné tegyenek azok előtt, kik jóindulatukkal támogatnak és jóhiszeműségem­ben eddig és ezentúl sem kételkednek. Szóval, eltökéltem magam, hogy többé nem jósolom meg a háború végét. Jómagam­ban azért folyton tippelem a helyzetet és ha a körülmények az én tippelésemmel kvadrál­nak, bizonyos megnyugvást érzek magamban és eddigi jóslásom helyességét magamnak tel­jesen tudom okadatolni és tippelek tovább, de csak a magam részére — a nyilvánosság ki­zárásával. Vannak ugyan egyes megbizottaim, kiknek leadom a háborús tippem végleges ered­ményét, de ezek a leszögezések — házi keze­lésben tartatnak. Most is van egy megdönthet­len tippem, melyet olyan nagyon szívesen sze­retnék leadni és a régi jóslás-tévedéseim jogo­sultságát igazolni, de már annyiszor megégette a kása a számat, hogy inkább lenyelem egye­lőre a forró béke iránti lélegzetemet és csak akkor adom ki, ha nem zavarják meg újra őszinte jóindulatomat — a komplikációk. Nem jósláskép mondom, mert mint már jeleztem, erről teljesen lemondtam, sőt bűnül rónám fel magamnak, ha még egyszer is ezzel a — nincs benne köszönet — mesterséggel foglalkoznék a nyilvános fórum előtt, de meg­nyugváskép azoknak, kik még a sötét háttér­ben vélik látni a háború végét, kijelentem, hogy a közeli béke küszöbön van. Terminust nem mondok, mert akkor visszaesés bűnével vádol­hatnának azok, kik előtt fogadalmat tettem, hogy többé nem fogok jósolni, mert akkor még két év múlva sem bizhatnának a háború befejezé­sében. Még egyszer kijelentem, hogy nem jóso­lom, hogy mikor lesz vége a háborúnak, de azt senki sem tilthatja el nekem, ha magamnak és mindazoknak, kik velem együtt éreznek és velem együtt csalatkoztak már a terminusban, a legújabb tippemet — sub rosa — elárulom, hogy: Küszöbön vannak a béketárgyalások! Frici. Az hirlik . .. Az hirlik, hogy Pápa városa közélelmezési frontját jóval előbbre tolta. Az hirlik, hogy Pápa városa a lakosság burgonya szükségletét nagyban és kicsinyben biztosította. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. kép­viselőnk a parlamenti front centrumának vezér­helyén fekszik. Az hirlik, hogy a polgármester a közélel­mezés egész vonalát személyesen ellenőrizi. Az hirlik, hogy a rendőrkapitány a mostani rendőrlegénységet csak könnyebb felderítő szol­gálat teljesítésére használja. Az hirlik, hogy a rendőröknek sok pót­lásra volna szükségük. Az hirlik, hogy a közélelmezési bizottság számos tagja már megelégelte a reá várakozó dicsőséget. Az hirlik, hogy a közélelmezési irodában a tej-jegyeket hölgyek osztogatják. Az hirlik, hogy a városi mészárszékeket rendesen húszszoros rajvonalban támadják — néha sikerrel. Az hirlik, hogy Pápán a kávéházakban és vendéglőkben a szivart csak dugva adják. Az hirlik, hogy Pápán a sörivók nagy ré­sze a kevert-frontra került. Az hirlik, hogy Pápán a városi mozi­színházban a filmek sokszor láthatatlan akadá­lyokba ütköznek. Az hirlik, hogy Pápán a zsírtalan napokon többen hájjal kenegetik magukat. Az hirlik, hogy Pápán sok erdélyi mene­kült megtalálta a foltját. Az hirlik, hogy Pápán a Jancsi bankók olyan nagy forgalomban vannak, hogy már darabokra tépik. Az hirlik, hogy Pápán a hetipiacot elsö­pörték a maximális árak. Az hirlik, hogy Pápán a lókórház táma­dásait utóbbi időben nem veszik komolyan. Az hirlik, hogy Pápán sokan megszakított szerelemmel várják a háború végét. Az hirlik, hogy a darutollas legények erő­sen készülnek egy új szigorított fronttámadásra. Az hirlik, hogy a libatollas legények leg­szívesebben a menázsi-fronton szeretnek tar­tózkodni. Az hirlik, hogy a Jajnadrágom egylet tagjai lábfürdőt vesznek, ha unatkoznak. Az hirlik, hogy Pápán a vasúti vendéglő­ben az éjjeli órákban csak igazolvánnyal lehet tartózkodni. Az hirlik, hogy az Erzsébetligeti lövész­árkokban kombinált fedezékek is vannak. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban sok családnál bánatosan zeng a madár, mert vesz­tett párját siratja. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesz­tője csak éjjeli szolgálatra alkalmas. Eladó ház. Pápán az Eötvös-utca 37. sz. alatt levő §V* HÁZ szabad kézből azonnal eladó. Bőbebb értesítést nyerhetni ugyan­ott Drach Áron és fia háztulajdonosnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom