Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.

1916-08-27 / 35. szám

HÍREK. — Személyi hirek. Németh István dunántúli ref. püspök folyó hó 23-án, Kulin Sándor kúriai biró, a pápai ref. egyházmegye gondnoka folyó hó 24 és 25-én hivatalos ügyekben Pápán tartózkodtak. — Polgármesterünk Budapesten. Mészáros Károly városunk polgármestere a mult hét folyamán néhány napot a fővárosban töltött. A polgármester a Hadi Részvény-Társaság és a Korpaközponttal közélelmezésünk ügyében folytatott tárgyalásokat és mint értesülünk, eredménnyel. — Gyurátz Ferencz evangélikus püspök lemondása. A dunántúli ágostai hitvallású evangélikus egyházkerület nagyérdemű és közszeretetben álló püspöke : Gyurátz Ferenc a Nagykanizsán tartott évi kerületi közgyűlés alkalmával püspöki hivataláról lemondott. Lemondását már a mult évi közgyűlésen is előterjesztette, de akkor a közgyűlés osztatlan kérelmére, tekintettel a háborús viszonyokra, hivatalát még megtartotta. Most azonban hivatkozva magas korával járó gyengélkedésére, az újból megnyilatkozott bizalom elől kitért, úgy, hogy a kerületi közgyűlés kénytelen volt lemondását elfogadni. Bancsó Antal theológiai akadémiai igazgató igen szép beszédben méltatta azokat a nagy érdemeket, amelyeket a püspök az egyházi élet felvirágoztatása s a kormányzás tökéletessé való tétele körül szerzett. Indítványára a közgyűlés igaz elismerését és őszinte háláját nyilvánította ki a távozó püspöknek. Az új püspökre való szavazatok október 25-ig adandók be. — Vitézségi érem Esterházy Pál özvegyének. A hadsereg főparancsnoksága a bronz vitézségi éremmel tüntette ki a hősi halált halt gróf Esterházy Pál özvegyét, Andrássy Ilona grófnőt, aki férje eleste óta állandóan teljesíti ápolónői nemes hivatását a harctéren, még pedig nemcsak törhetetlen buzgalommal, hanem nagy bátorsággal is. 0 ez első nő, aki ezt a kitüntetést kapta, amely kombattáns katonák jutalma személyes vitézségért. — Elismerő oklevél. A földmivelésügyi miniszter Tar Gyula földmivesiskolai igazgatónak, mint Veszprémvármegye gazdasági tudósítójának, számos éven át kifejtett buzgó működéséért „Elismerő oklevelet" adományozott. — 40 éves jubileum. Kalmár Károly, az Esterházy-uradalom főszám vevője, e hó 20-án ünnepelte szolgálatba lépésének 40. évfordulóját. Ez alkalomból úgy a grófi család, mint az uradalmi tisztikar és a közönség köréből is sok szives jókivánatban részesült. — Teleszky pénzügyminiszter képviselőnk határozati javaslatáról. A keddi gyűlésen fejeződött be a most szőnyegen levő adójavaslatok tárgyalása, s ez alkalommal Teleszky János pénzügyminiszter reflektált a vitában elhangzott felszólalásokra s benyújtott határozati javaslatokra. Városunk országgyűlési képviselőjének beszédére s határozati javaslatára ezeket mondta: A harmadosztályú kereseti adóval kapcsolatban röviden volt szerencsém érinteni a városok pénzügyi kérdését. Méltóztassanak megengedni, hogy erre a kérdésre, miután a vita folyamán e tekintetben sokan felszólaltak, röviden válaszoljak. Nagyon könnyen megtehetem; egyszóval azt mondom, hogy teljes mértékben osztom az e tekintetben Antal Géza t. barátom által elmondottakat. Az ő igen tömör klasszicizmussal és tárgyismerettel előadott beszédéhez részemről nincs semmi hozzáadni valóm és nincsen belőle elvenni valóm. Ennélfogva természetes, hogy az ő határozati javaslatát magamévá teszem és kérem a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. Ez a határozati javaslat úgy szól, hogy a ház utasítja a kormányt, hogy az állami pénzügyeknek a háború folytán szükségessé váló végleges rendezésével kapcsolatban a községi és városi adózás rendezésére vonatkozólag is terjesszen elő javaslatot. Ha valaki, úgy én tudatában vagyok annak, hogy e tekintetben igen sok a teendő, hogy a városok háztartásában a múltban igen sok hiba történt és ezek reparációjára feltétlenül szükség van, ami csakis törvényhozási intézkedéssel történhetik, amelynek nemcsak a város és községek adózásának kérdését, hanem az egész községi pénzügy kérdését fel kell ölelnie. De erre az időt most alkalmasnak még kevésbbé tartom, mint az állami pénzügyek kérdésében, másrészt annál a kölcsönhatásnál fogva, amelyben az állami pénzügyek és a városi pénzügyek egymással állnak, teljesen lehetetlennek tartom a másodlagos kérdésnek előbb való rendezését, mint az elsőlegesét. A legkorábban akkor rendezhetők a városok és községek pénzügyei, mikor az állam pénzügyei rendeztetnek. Később lehet, de korábban, az egy fejetetejére állított dolog volna. Későbben lehet, de teljesen osztom t. barátom nézetét, hogy későbbre halasztani célszerű nem volna. A kérdést meg kell oldanunk, mihelyt a megoldás alapfeltételei meglesznek; ez alapfeltételek azonban elsősorban az állam pénzügyének rendezése, végleges állami pénzügyi tervnek megállapítása. Ezzel kapcsolatban nézetem szerint ez a második kérdés is rendezésre szorul. A ház a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. — Katonai kitüntetések honvéd huszárezredünkben. A hadtestparancsnokság az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül Biskó Elemér tart. zászlóst és Stang Ignác őrmestert a II. oszt. ezüst vitézségi éremmel, Jung Rudolf szakasz vezetőt és Szabó Imre közhuszárt a bronz vitézségi éremmel tüntette ki. — Orosz hadifogságban. Neu Jenő tart. főhadnagy a wolhyniai áttörés alkalmával könnyebben megsebesülve, Stőger Béla hadapród őrmester ugyancsak ez alkalommal sebesületlenül orosz hadifogságba jutott. — Előmunkálati engedély meghoszszabbítása. A kereskedelmi miniszter Rechnitz Béla földbirtokos, volt pápai, jelenleg budapesti lakosnak a máv. Pápa állomásától Ukkig, valamint Csabrendek községtől Zalaszentgrót állomásig vezetendő szabványos nyomtávú h. é. vasútvonalra megújított előmunkálati engedély érvényét a lejárattól számítandó további egy év tartamára megújította. — A galíciai menekültekről. A menekültek sorsa mindig szomorú. A legtöbb kénytelen otthagyni és a pusztulásnak kitenni őseitől örökölt, vagy egy egész emberi élet fáradságával összegyűjtött vagyonát, kényelmes otthonát és kereseti forrását. Ismeretlen emberek között bizalmatlansággal fogadva, alig találnak helyet, ahová kis gyermekeikkel fejüket lehajtsák, sokszor napokig éheznek, ha véletlenül kenyérhez jutnak is, mint például Pápán az izr. hitközség áldozatkészségéből, hetekig nem ehetnek egy kis meleg ételt. A leg-, több helyen mégis a legnagyobb közönnyel, sőt ellenszenvvel fogadják, disznóólnál rosszabb helyiségekben helyezik el őket, még pénzért sem akarnak nekik élelmicikkeket eladni. És mindez miért ? Mert más a ruházatuk, más a nyelvük és nem tudják magukat megértetni. Azt nem gondolják meg, hogy közöttük éppen annyi a jó, nemesen gondolkodó ember, mint közöttünk. Ha valamely velünk érző ember az illetékes hatóság előtt tolmácsolni akarja panaszukat, a legridegebb elutasításra talál. Az illetők azt hiszik, ha rubrikákba osztják, gépiesen szétosztják a falvakba, akkor már eleget tettek kötelességüknek. Annál dicséretesebb kivételt képez Nyárád község, hol Füzy István kath. lelkész és Bocsor István körjegyző nemes buzgólkodással igyekeznek a szerencsétlen menekültek enyhítésén. Az ő szép példájukra és buzdításukra a nép barátságos fogadtatásban részesíti a szerencsétleneket, ellátja őket élelemmel. Csóton, Adásztevelen és Görzsöny községekben a községi jegyzők hasonló szellemben fáradoznak és kiváló emberbaráti szeretettel fogadták a menekülteket. Bár akadna mindenütt hasonló, felekezeti elfogultságtól ment, valódi emberbaráti szeretettől áthatott lelkész és jegyző, mint Füzy István és Bocsor István és a megnevezett község elöljárói, akkor igen sok szerencsétlen emberrel kevesebb lenne! V. I. — A dohánygyár gyásza. A pápai m. kir. dohánygyár tisztviselői gyászlapon értesítettek bennünket, hogy (Szelényi) Schneider József, a helybeli dohánygyár aligazgatója f. hó 23 án hosszas betegeskedés után Budapesten elhunyt. Sajnálattal vesszük a gyászhírt, amenynyiben az elhunytban nemcsak a dohánygyár egy rendkívüli szorgalmas és pontos hivatalnokát, de társadalmunk egy szimpatikus tagját vesztette el. Az elhunyt mint iró is kiváló sikereket ért el és „Szelényi József" álnév alatt számos költeményt és alkalmi prológot irt. Régóta betegeskedett, néhány hét előtt Budapestre utazott, hogy onnan orvosi tanácsra fürdőbe menjen üdülni, de orvosi tanácsra a Pajorszanatóriumban lett kezelve, ahol néhány napi szenvedés után elhunyt. Özvegy neje és fogadott leánya gyászolja. Temetése Bpesten volt. — A közélelmezési bizottság f. hó 19-én ülést tartott. Elnöklő polgármester jelenti, hogy a Haditermény r.-t. 10 waggon lisztet utalt ki a város részére és az városunkba már megérkezett. A liszt ki lett osztva a lisztkereskedők között elárusítás végett. Jelenti továbbá, hogy az élelmezési iroda jelenlegi helyisége nem alkalmas, javasolja az irodának dr. Fehérféle házba leendő visszahelyezését. A bizottság a javaslatot elfogadja és az élelmezési iroda áthelyezését elrendeli, úgyszinte tudomásul veszi a liszt megérkezését és annak elárusítására való intézkedést. Hajnóczky Béla bemutatja a városi lisztiroda 1916. évi január hó 1-től augusztus 14-ig terjedő idő alatti működését. A bizottság a jelentést tudomásul veszi és egyben az élelmezési iroda vezetése körül teljesített érdemeik elismeréseül Hajnóczky Bélának és Langráf Zsigmondnak köszönetét nyilvánítja. Elnök jelenti, hogy a város által létesített házinyúltenyésztés részére 114 drb. nyulat 1286 kor. értékben vásárolt. A bizottság a jelentést tudomásul veszi. Pápai Lajos állatorvos javaslatát, hogy a jelenlegi sertésölések mellett a szükségletet fedezni nem lehet, s így az ölések száma emeltessék fel, úgyszinte, hogy az egyes husadagok mennyisége 10 dkgról 12 és fél dkgrammra emeltessék, a bizottság elfogadja és az intézkedések megtételével az állatorvost megbízza. Hajnóczky Béla ázon javaslatát, hogy a polgármester sürgősen küldessék fel Budapestre avégett, hogy a Haditermény r.-t.-nál és a Korpaközpontnál intézkedjék aziránt, hogy a város területén levő sertéshizlaldák részére szükséges élelem biztosíttassék, a bizottság helyesli és a polgármestert megbízza, hogy Budapestre utazzék és ez érdemben a szükséges intézkedéseket tegye meg. — A háziipari tanfolyam 1916. évi augusztus hó 29-én, kedden befejezést nyer, amikor egyúttal a tanfolyamon készített munkákból a ref. leánynevelő-intézet helyiségében kiállítást rendez, amelyre az érdeklődőket tisztelettel meghívja a Pápa városi Jótékony Nőegyesület elnöksége.