Pápai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1916.
1916-08-20 / 34. szám
PAPAI KÖZLÖNY Közérdekű füg-getlen hetilap, s Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész érre 12 K, féléyre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes 8íám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POIiLATSEK FRIGYES. Hirdetések és Nyilt-terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. Községi iskola a Bánóczy-majorban. Nem tudtam felőle, mig hivatalos minőségemben, junius 7-én, az évzáró vizsgálaton, a községi iskolaszék képviseletében meg nem jelentem. Ekkor tudatott velem az elnök, Kis Ernő barátom, hamarjában néhány adatot, melyek érdekeltek. Miért van az iskola a Bánóczymajorban? Mert növendékei egy része Pálházáról, másika a Perutz-gyárból kerül; a Bánóczy-major körülbelül középúton van. A Bánóczy-féle majorságot Perutzék bérlik; az épületet ők adják albérletbe a városnak évi 180 K-ért. Miért községi az iskola ? A község tartja fenn — államsegélyből; t. i. kap Pápa városa a megválasztott tanító fizetésének fedezésére 1000 kor. államsegélyt. Fizet ezenkívül a város a tanítónak 100 kor.-t, lakásbérpótlék címén, mivel bizony a tanítói lakás egy szoba-konyhás cselédlakás és 20 kor.-t, kertjárandóság megváltása cimén. A fűtés szintén a várost terheli, úgy a tanteremben, mint a tanítói lakásban. Ezzel körülbelül mindent elmondtam, amit Kis Ernő barátom hamarosan tudtomra adott, mikor a vizsgára hivatalos minőségben kiküldött. Kitűnik belőle az egyenleg: a községi iskola fenntartásának terheit nagyobb részben az állam viseli, az 1000 K államsegéllyel; a kisebb rész nyomja a várost, m. e. 5—600 K, ha t. i. a fűtést 2—300 K-ban felvéve számítom hozzá a már felsorolt adatokhozA vizsgáról nagy megilletődéssel tértünk meg Blazovich Jákó bencés tanár, kiküldött társammal; az eredmény minden kívánalomnak megfelel: a tanterv betartva; a múzsa-csemeték elsajátították, amit tudniok kell; a szellem élénk, hazafias; a szülők, rokonság, ismerősök igen nagy számmal jelentek meg, ünneplőben, virággal díszített tanterembe, érdeklődésük tanúsítására. A polgármester is, mint házigazda, megbecsülte az iskolaszék képviselőit, a város kocsiját bocsátván rendelkezésükre. Mégis, mikor befordultunk a takácsi országútról a majorba vezető dülő-utra, a zökkenők, nedves időben feneketlen kátyúk eszünkbe juttatták, hogy mezőn járunk. Mi kocsin s a kis nebulók, télen, sárban, vízben térdig süppednek a mélységbe, mert ők nem járhatnak a város kocsiján. A tanterem hosszú, keskeny hodály, melynek ablakain bekandikálhat egy liba, oly közel vannak a föld színéhez. Hát persze, nem iskolának, hanem cselédlakásnak szánták a vityillót; cselédek lakását pedig nem szokás függönyökkel kicifrázni, hadd tűzzön be az áldott napsugár, legalább kiperzseli a gombát s kevesebbet kell a teremben fűteni. Julius folyamán, mikor az iskolaszéknek be kellett számolni az iskolában tapasztalt eredményről, a városi levéltárban felhalmozott aktákból sikerült egy igen nevezeteset kihalásznom, amely közelebbi felvilágosítást nyújt ezen községi jellegű iskolára. Nevezetesen, 1911 május 18-án dr. Csoknyay János városi ügyész azt jelenti a tanácsnak, hogy megbízatása szerint átvizsgálta az Esterházy hitbizományi uradalomnak Kohn Fülöppel kötött bérszerződését s ennek XXI. 6. pontja alatt az iskolára, tudniillik a Pápa város határába kebelezett Pálháza puszta lakóinak többnyire az uradalom, illetve a bérlő cselédjeinek gyermekei számára szervezendő iskolára nézve abban a bérleti szerződésben a következő kikötések foglaltatnak: a) A bérlő köteles a tanító részére 2 (kettő) hold földet, 1200 D-ölével számítva, kijelölni; ezt megmunkáltatni s a termését tanító portájára behordatni. b) Tartozik még a bérlő, a tanítónak évenkint 4 mm. búzát, ugyanannyi rozsot és árpát kiszolgáltatni. c) Tartozik még a bérlő az uradalom által kiszolgáltatandó tűzifát a tanító lakásának és a tanteremnek fűtésére a kiszolgáltatás helyéről a házhoz szállítani. d) Végül tartozik még a bérlő 2 (kettő) drb. fejős tehén számára szükséges jó minőségű takarmányt és téli időben répát kiadni s házhoz szállítani. Ezt a bérleti szerződést Pápa város árvaszéke 31/911. szám alatt jóváhagyta; azért volt erre az időben szükség, mert boldogemlékü Pál gróf vagyona akkor gondnokság alatt volt. A tények ismeretéhez szükséges még tudni, hogy ez a szerződés, mint illetékes helyen engem biztosítottak, a szerződő Kohn Fülöp jogutódját, Wittmann Mihályt is kötelezi; továbbá, hogy Pápa város közönsége kötelezte magát, hogy Pálházán iskolát épít s az uradalom, illetve a bérlő e célra köteles helyet kijelölni. 5 éve mult ezeknek a megállapodásoknak; a bérlő által elvállalt terhet hozzáértő gazda becslése szerint kitesznek, a fa értékét be nem számítva, legalább 1000 K-t, a fa, mintegy 6 öl, a tanterem és lakás fűtésére, 720 K-t. Az uradalom és bérlője helyett az iskola fenntartásának ezen terheit viseli a város és az állam. Meddig fog ez így tartani, afelett kell majd nemsokára dönteni a képviselőtestületnek. S. Gy. A városi adóztatás reformja. — Dr. Antal Géza beszéde az Országházban. — T. ház! Ezzel a reformkérdéssel fájdalom, úgy vagyunk, mint Magyarországon igen sok reformkérdéssel: nagyon hosszú múltja van. Hiszen ha nem is akarok a mult század 90-es évei előtti időre visszanyúlni, amikor egy igazi szerves adóreformnak a kérdése először felmerült: 1893-ban Wekerle Sándor, mint akkori pénzügyminiszter, az e tárgyban összehívandó szaktanácskozmány elé terjesztett emlékiratában nagyon nyomatékosan hangoztatta, hogy „tisztában kell lennünk azzal, hogy az egyenesadóbeszolgáltatásnak reformálása, ha gyökerükben akarjuk a bajokat orvosolni, korántsem az állami adók megváltoztatásában áll egyedül, sőt a bajnak legfőbb kútforrása nem is ebben van". Ha ugyanis azt vesszük figyelembe, hogy a közszolgáltatásoknak milyen mértéke jut az állami és minő egyéb közszolgáltatásokra, arra az eredményre jutunk, hogy nem az állami szolgáltatások nagyságában, hanem az egyéb szolgáltatások sokaságában rejlik az adózás teljes súlypontja. „Arra a következtetésre kell tehát jutnunk, hogy csak fél rendszabály lett volna, cipésztizletében