Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-05-30 / 22. szám

Az ujabb kormányrendelet szö­vege a következő: A m. kir. postatakarékpénztár­nál jelentkező és ez utóbbi által erre kijelölt pénzintézetek — ideértve a hitelszövetkezeteket is — a m. kir. postatakarékpénztár által részükre e végből nyújtandó hitel erejéig a termelőknek az 1915. évi termésből várható buza-, rozs-, árpa-, zab- és repceterményeire előlegeket adhat­nak a következő feltételek mellett: Előleget csak a várható termés­nek a termelő gazdasági és háztar­tási szükségletét meghaladó része erejéig és csak bezárólag 1915. évi julius hó 25. napjáig lehet adni; az előleg búzánál métermázsán­kint 20 koronát, rozsnál, árpánál, zabnál és repcénél métermázsánkónt 35 koronát meg nem haladhat; az előleg fedezetéül négy hónap­nál nem hosszabb lejáratú, posta­takarékpénztárhoz telepitett váltót kell adni és a váltó összege után jutalék és költség felszámítása nél­kül az Osztrák-magyar bank váltó­leszámitolási kamatlábát legfeljebb IV2 % -kai meghaladó kamatot lehet számítani; a termelő a termésből várt azt a terménymennyiséget, amelyre elő­leget kapott, az előleget nyújtó pénz­intézetnek a meghatározott minta szerint kiállított kötlevéllel eladásra leköti a termények átvételének ide­jére nézve hatóságilag megállapí­tandó legmagasabb árban; a 'terményeknek eladásra lekö­tése csak ugy érvényes, ha a B. pontban emiitett váltót a postataka­rékpénztár az előleget nyújtó pénz­intézetnek leszámítolja; a termelő az ügylettől az előleg egyidejű visszafizetésével elállhat. A váltónak az 5. pont értelmé­ben történt leszámítolásáról az elő­leget nyújtó pénzintézet a termelőt haladéktalanul értesíteni köteles. A termelő a jövőbeli termésé­ből várható azt a termény mennyi­séget, amely az 1. §. értelmében a kapott előleg fejében le van kötve, másnak el nem idegenítheti, azon másnak jogot nem engedhet, sem azzal egyébként nem rendelkezhetik. Az előlegnek a termelő kezéhez kifizetése és a terményeknek ez ala­pon eladásra lekötése a hitelezőkkel és az ingatlan árverési vevőjével szemben is hatályos. A minisztérium gondoskodik arról, hogy azok a termények, ame­lyeket a pénzintézet az 1. §. értel­mében megvett, a közszükséglet cél­jára átvétessenek. A pénzintézet e végből köteles a termény megőrzé­séről gondoskodni és azt a minisz­térium rendelkezése értelmében a kijelölendő hatóságnak vagy sze­mélynek (cégnek) az 1. §. 4. pont­jában emiitett átvétel idejére nézve hatóságilag megállapított legmaga­sabb áron átengedni. Az átvételi ár kifizetése a postatakarékpénztár ut­ján történik, amely az előleg fede­zetéül adott váltó kiegyenlítéséig az erre szükséges összeget a váltókö­telezett javára az Osztrák-magyar bank váltóleszámitolási kamatlába mellett folyószámlán kezeli. Erre az összegre a váltóhitelező sérel­mére harmadik személy jogot nem szerezhet. Az a termelő, aki az előlegezés­sel lekötött termények betakarításá­ról, beszedéséről és megőrzéséről a rendes gazdálkodásnak megfelelően nem gondoskodik, vagy az emiitett terményeket a jelen rendelet elle­nére elidegeníti, azokon másnak jo­got enged, vagy azokkal a jelen ren­delet ellenére egyébként rendelke­zik, amennyiben cselekménye súlyo­sabb büntető rendelkezés alá nem esik, az 1912:LXIII. t.-c. 15. §-ának második bekezdésében megjelölt közigazgatási hatóság által as 1914:L. t.-c. 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz ko­ronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. KARCZOLAT a mult hétről. Megse mernek moccanni! Ez voifc a véleménye minden józan, tisztalelkii és be­csületes egyéneknek azon híresztelésekre, hogy Olaszország meg fogja üzenni nekünk a háborút. Őrültségnek tartották mindaddig mig tényleg bekövetkezett ezen alávaló orv­támadás. Városunk optimistái is ebben a vé­leményben voltak és az utolsó döntés pil­lanatáig is reménykedtek, mig ellenben a pesszimisták már a vésztjósló hirek kezdetén biztosra vették, hogy a talián megbizhatlan és a háború kikerülhetetlen lesz. Városunkban pro és contra tippeltek sőt erős fogadások lettek kötve nagy od­szokkal a háború mellett, a háború ellen. Sajnos a háborús párti fogadók nyertek, de a dologban az érdekes, hogy a nyertesek nem .igen szivesen vették, hogy megnyerték a fogadást és inkább tizszer annyit vesztet­tek volna, mint amit nyertek, esetleg pénz­ben, borban, sörben, szivarban de főleg pezs­gőben. Most már azután nyerők ós vésztők megint egy nótát fújnak. Megitták a fo­gadásokat, jobban előre ittak a medve bő­rére, mert dacára, hogy a háború üzenet nagyot kevert a mostani győzelmeink szá­mításába, egyhangú lelkesedéssel és bizton­sággal hirdetjük ós szentül meg vagyunk győződve, hogy egy ilyen gálád stiklit meg­bőszülj a még a nemezis is ós győzelmes katonáink német szövetségeseinkkel az ola­szokkal „elbánunk mint Hanzi a meggyel." Hogy pedig elbánunk velük, megerő­síti bennünk a bizalmat azon visszhang, mely a győzelmes katonáink ós szövetségeseink táborából visszhangzik. Dacára, hogy ki­lenc hónapja a sok nélkülözések minden képzelhető fázisait keresztül élték, midőn megtudták, hogy a tallián megüzente a há­borút, minden magyar bakának az a kíván­sága, hogy ha már továbbra nem, de két h-tre vigyék le őket a*5 olasz határra hadd porolják ki egyes testrészüket, azután ismét visszamennek szivesen és verik tovább azt a jóravaló tatárnépet csak azt engedjék meg, hogy ők álljanak oda elsőnek a tallián elébe. Ilyen híreket hallunk a mostani harc­térről, amikor öreg királyunk üzenetét küldte a fiuknak. Nem tudjuk, mit végzett a had­vezetőség ós hogy honvédeink ós magyar bakáink közül, kit ér a szerencse, hogy szembe köpje először a szerződés szegő talliánokat, de nincs okunk kétkedni, hogy ha szembekerülnek, ugy meg fogják emle­getni a magyar szagot. A talliánok még nem érezték meg a 30.5 feles esetleg a 42-ősök szagát ? Az első szag után el fog menni a kedvük Triest és más szabadkikötők orvul való elrablásától. Sok viszontagságon mentünk már ke­resztül a háború kezdete óta, az Úristen megsegített bennünket és azt hisszük, hogy továbbra is meg fog segíteni arra, hogy az olaszoknak is elhuzzuk a jól megérdemelt nótájukat. Hogy nem haragszik reánk a jó Isten arról fényes bizonyságot tett azzal, hogy a fagyos szentektől is megóvott. A fagyos szenteket tizennégy nappal később követi Orbán, melynek meglehetős rossz hire van, ez alkalommal becsületesen viselte magát. Rendes körülmények között ís rend­kívüli nagy csapás az Orbán körüli fagy a termésre és ez a magyarázata, hogy ettől a fagyos naptól függ földmivelő népünk sorsa. Ez az Orbán mely még most jobban megfeküdte az aggodalmaskodó lelkeket kedden tartotta felvonulását a gazdák tel­jes örömére ós megelégedésére, amit öröm­mel emiitünk fel a mai nehéz viszonyokra való tekintettel, amikor az áldott magyar termőföld hozza meg az élelmezés terén mindazt amire egy győzelmes háború befe­jezése után szükségünk lesz, jobban mondva létkérdésünk lesz. Ha az Isten is ugy akarja, mint mi, akkor jöhetett a nyakunkra az olasz is, majd azzal is elbánunk mint eddig a muszkákkal és most már újólag azt hangoztatjuk amit a németektől megtanultunk, hogy: Nekünk győzni kell! Frici. AZ HÍRLIK... Az hiriik, hogy Pápa városa a háború után erősen meg lesz viselve. Az hiriik, hogy Pápa városa az élel­mezési bizottság taktikája révén sok bánat­pénzt fog fizetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom