Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-05-16 / 20. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. HIRDETESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedósében. Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. A hadikölcsön és a takarék­pénztári betétek. A most kibocsátásra kerülő hadikölcsonnél — ép ugy, mint az elsőnél — a pénzügyi kormány a legnagyobb súlyt arra helyezi, hogy a jegyzés céljaira elsősorban a gyü­mölcsözetlenül heverő tőkék moz­gósittassanak. E holt tőkék ekként a közgazdasági élet csatornáiba visz­szavezetve, életre kelnek és egy­aránt megbecsülhetetlen szolgálatot tesznek nemzetünk élet-halálharcá­nak győzelmes befejezhetése és jövő pénzügyi politikánk uj alapra he­lyezése érdekéban. Egyben azonban a busás kamatnyujiás által nagy és biztos hasznot juttatnak széles nép­rétegek heverő tőkéinek. De kétségtelen, hogy a tezau­rált pénzösszegek mellett a közön­ség a takarékpénztári betéteket is igyekezni fog a szembeszökően ked­vező feltételek mellett kibocsátásra kerülő kölcsön jegyzésére igénybe­venni. Az augusztus elseje után elhe­lyezett s igy moratórium alá nem eső betétek a felmondási idők be­tartásával erre természetesen igény­bevehetők. Ami azonban az augusz­tus elseje előtt elhelyezett s igy moratórium alá eső betéteket illeti, az uj hadikölcsön kibocsátásánál a pénzügyi kormány kifejezetten gon­doskodni kiván arról, hogy az elő­nyös feltételű hadikölcsönrej egyezni óhajtó betevő és a kisebb betétek­kel rendelkező s kevésbbé mobilis, a betétekre ráutalt pénzintézetek ér­dekei között összeütközés ne tá­madjon. Ezt a célt szolgálja a második hadikölcsön kibocsátásánál tervbe­vett az a korlátozás, hogy a betét­üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél az 1914 augusztus elseje előtti betéti könyvre vagy folyó­számlára elhelyezett, tehát mora­tórium alá eső betétek a kibocsá­tandó hadikölcsönkotvényekre tör­ténő befizetések céljaira a két köl­csönre együttesen csupán a jegyzés idejében fen álló összegük 25 de legfeljebb a betét tulajdonosa ál­tal jegyzett összeg 25 százaléka erejéig vehetők igénybe. Tehát a pénzintézetek — az e rendelkezés által nem érintett fel­mondási határidők figyelembevétele mellett — a betéteket csupán a jel­zett mértékig tartoznak a jegyzés céljaira a betevőknek rendelkezésre bocsátani. Viszont a betevő a mo­ratórium alá eső betétjének 25 szá­zaléka erejéig igénybevehető részét csak az esetben fordithatja jegy­zésre, ha ennek négyszeres össze­gét jegyzi, illetve, ha a jegyzésre szánt betéti rész megfelelő kiegé­szítéséhez szükséges összeg - - te­hát a jegyzésre szánt betéti rész háromszorosa - egyébként rendel­kezésére áll. A hadikölcsön kötvényei ked­vezményes kamatláb mellet, névér­tékük 75%'-a erejéig lombardirozha­tók lesznek, aminél fogva a jegyezni óhajtó betevőknek módjukba lesz a jegyzésre szánt betéti összeg ki­egészítésére szükséges összeget — amennyiben ez készpénzben egye­lőre rendelkezésükre nem áll — lombardirozás utján beszerezni és az igy beszerzett összeget, a lom­bardkölcsöri fokozatos törlesztése utján, hosszabb idő alatt, fokozato­san kifizetni. Erre a célra idővel, amint a be­tétek a moratórium alól felszaba­dulnak, természetesen a betétek fel­szabaduló része is felhasználható lesz. Az aláirási felhivás tartalmazza még azt a rendelkezést is, hogy azok, akik a jegyzésre ilyen, egyéb­ként moratórium alá eső betétjüket kívánják igénybevenni, annál az in­tézetnél vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közve­títésével tartoznak jegyezni, amely­nél az igénybeveendő betét el van helyezve. Ez a rendelkezés is meg­könnyíti a pénzintézetek helyzetét. A tömegesen és országszerte mindenütt aláirási helyekül jelent­kezett pénzintézeteknek hatalmas hálózata a maga egészében hazafias lelkesedéssel állott az első hadiköl­csön nagy nemzeti fontosságú ügyé­nek szolgálatába és a hadikölcsön sikeréhez fűződő egyetemes nagy érdeket teljesen átérezve, saját ér­dekeik háttérbe szorításával, mű­ködtek közre abban, hogy az első hadikölcsön jegyzésébe minél szé­lesebb rétegek és minél nagyobb tőkék vonassanak be. A pénzintézetek e magatartásá­nak lehel őségé a legszebb világot vetette pénzintézeteink szolid meg­alapozottságára és őket közgazda­sági hivatásuk magaslatán álló tó­tényezőknek mutatta be. A múltnak ez a tapasztalata és az uj kölcsön kibocsátásánál a takarékpénztári be­tétek kellő védelmére tervbe vett intézkedések, nemkülönben a pénz­piacnak jelenlegi kedvező helyzete jogossá teszik azt a várakozást, hogy pénzintézeti szervezetünk a maga országos hálózatát ezúttal is haza­fias lelkesedéssel fogja a hadiköl­csön ügyének szolgálatába állítani és teljes odaadással, a nélkülözhető tőkeerő készséges rendelkezésre bo­csátásával fogja előmozdítani gaz­dasági erőfeszítésünk minél telje­sebb sikerét. Az idei termés értékesítése. A termésnek a mennyisége, minősége az ember munkája, előre­látása Isten kezében van. Amig el­érkezik a kalászdöntő Péter és Pál, addig nagyon sok történhetik az égi és földi hatalmak rendeléséből. A mai kilátások azzal biztatnak, hogy ha csak valami elementáris csapás nem tetézi ennek a most szenvedésektől forró magyar föld­nek a baját, ez az esztendő talán

Next

/
Oldalképek
Tartalom