Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-02-14 / 7. szám

— A vágóhidi jéghütőkamra el­választására kiirt versenytárgyalás folytán két ajánlat érkezett be a városhoz, melyek a tanács mult szombati ülésén bontattak fel. Ajánlatot tett: Rosinger Vilmos a fa vázas válaszfalra 20 K egységárral, az aj­tóra pedig 230 K-val, Desenbach JenÖ pedig a favázas falra 19 K egységárral, az ajtóra 210 K-val. Minthogy tehát az előnyösebb ajánlatot Besenbach Jenő tette, a városi ta­nács a munkát neki Ítélte oda azzal a ki­kötéssel, hogy tartozik a munkálatot 1915. május l-ig elkészíteni. — Az izr. nőegylet közgyűlése. A pápai izr. nőegylet f. évi február hó 21-én délután 3 órakor az izr. hitközség tanács­termében tartja évi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal : 1. Elnöki meg­nyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Választmányi tagok választása. 4 Indítványok. — Birói kinevezés. A király Sült József dr. pápai kir. járásbirósági jegyzőt az ógyallai kir. járásbirósághoz albiróvá ne­vezte ki. Ugy bírósági, valamint ügyvédi körökben elösmeriék mint kiváló jogászt, szimpatikus modorával pedig közszeretetet vivott ki magának. — Amennyire örömmel vesszük tudomásul méltó kinevezését, oly annyira sajnáljuk körünkből való távozását. — Halálozás. Blau Mihály magánzó f. hó 8-án hosszas szenvedés után 92 éves korában meghalt. Temetésén, mely f., hó 9 ón d. u. 3 órakor ment végbe, Livik Ármin h. rabbi, Eckstein Hermán hitoktató és Press burger egyesületi hitelemző megható gyász­beszédekben búcsúztatták el a nagy szám ban megjelent gyászoló közönségtől. Az el­hunyt egy hosszú emberöltőn keresztül ki­fejtett becsületes, szorgalmas munkásságá val (csak az utolsó évek kinos betegsége ütötte ki kezéből a szentírást eredetiben másoló tollát) és mély vallásosságával sze­rény anyagi helyzete dacára széles körök­ben sok tisztelőt szerzett magának. A meg­boldogultban Blau Irén, Blau Henrik polgár­iskolai igazgató és Blau Vilmos budapesti hitközségi tisztviselő édesatyjukat siratják. — Köszönetnyilvánítás. Özv. Welt­ner Miksáné urnő szives volt az Izr. Nő­egyletnek 40 K-át adományozni, amelyért hálás köszönetet mond az egylet nevében özv. Krausz Vilmosné elnök. — A bevonult napidijasok fizetése. Hunkár Sándor és Farkas József városházi napidijasok mint alkalmasnak talált népföl­kelők március l én a katonasághoz bevo­nulni tartoznak. A tanács a polgármester javaslatára elhatározta, hogy fizetésüket hadbavonulásuk tartama alatt is folyósítja és erről a számvevőséget értesítette. — A rokkant katonák családjai­nak segélyezése. A hadbavonultak csa­ládjainak segélyezésére vonatkozó eddigi szabályok szerint, hogyha a bevonult csa ládjához vissza érkezik, a család segélyét minden körülmények között be kellett szün­tetni, még akkor is, ha a bevonult tény­leges katonai szolgálatának tartama alatt rokkanttá, tehát munka--, és keresetképte­lenné lett. A rokkant 4 katonák törvényes ellátást kapnak ugyan, de ennek megálla­pítása és folyósítása hosszabb időt vesz igénybe. Bár a kormány gondoskodni kíván arról, hogy a rokkant katonáknak nyújtandó ellátás, oly esetekben, mikor az elégtelen nek bizonyul, némileg javittassék, egyes esetekben azonban még ennek a felemelt rokkantsági ellátásnak egy napra eső része is kevesebbet fog kitenni, mint a család által korábban élvezett államsegély napi összege. Ne hogy addig is, arnig a rokkant katonák részére a rokkantsági ellátás folyó sittatik. családjaik kellő támogatás nélkül maradjanak, a honvédelmi miniszter fölha­talmazta a főszolgabirákat, illetve polgár­mestereket, hogy olyan esetekben, amikor a rokkantként hazatért katonák rokkantsága oly mérvű, hogy családját keresetével el­tartani nem tudja s igy a családnak meg­élhetése nincs biztosítva körülmények váltó mérlegelése után, esetről-esetre a városi pénztár által a család részére megállapított segélyt tovább is folyósiihassa. — A sebesült katonák nem kap­hatnak ingyen gyógyszert. Több tör­vényhatóság kérdést intézett a belügymi­niszterhez aziránt, hogy a harctérről sebe sülten visszaérkezett, szabadságon levő és magánápolásban álló katonák részére ki­szolgáltatott gyógy- és kötszerek után fel merült költségek az országos betegápolási alap avngy a hadikincstár terhére számi­tandók-e fel. A miniszter most a honvédelmi j miniszter úrral egyetértőleg körrendeletben értesítette a hatóságokat, hogy miután a magánápolásban álló szóbanlevő katonák a katonai kincstártól napi 2 kor. átalányban részesülnek, ezen összegből a felmerülő gyógykezelési költséget, tehát a gyógy- és kötszereket is fedezni tartoznak. —- Gyász. Mély gyász borult váro­sunk egyik legelőkelőbb famíliájára : a Ga­lamb családra. Meghalt Erdélyi Zoltán, a neves poéta, Galamb József ügyvéd Rózsa leányának férje. Halála országszerte őszinte részvétet keltett az irodalom minden barát­jában, városunkban is általános a részvét a mélyen sújtott Galamb-család iránt. — Vizsgálóbirói helyettes. Az igaz ságügyminiszter a veszprémi kir. törvény­szék területére Schatzler István törvényszéki birót vizsgálóbirói állandó helyettessé ren­delte ki. — Az ipartestület köréből. Magyar Gyula pápai lakos, kefekötő iparos az ipar­testület könyvtára javára 20 koronát aján­dékozott. Az ipartestület ezen neineslelkü ajándékozásért ezúton is mély köszönetét nyilvánítja. Vajha ezen nemes cselekedet utánzásra találna. — Gyász. Mély részvéttel fogadtuk azon gyászhírt, hogy dr. Hoffner Elek mo­soni ügyvéd viruló szépségű fiatal leánya, Edith f. hó 4 én Bécsben a Fürth-féle sza­natóriumban hirtelen elhunyt. A korán el­hunyt fiatal leány holttestét Mosonba szálli tották és ott impozáns részvét mellett he­lyezték örök nyugalomba. Az elhunytban dr. Kende Ádám helybeli ügyvéd húgát gyá­szolja. — A jövő évi termés biztositása. Alig van fontosabb kérdése most az ország nak, mint az, hogy az ország minden egyes talpalatnyi termőföldje megmunkáltassék és a jövő évi termés teljesen biztosittassék a nemzet számára. E tárgyban a polgármester már hívott egybe az érdekellek részéről egy értekezletet, melyről lapunk is beszá­molt. E hó 11 én pedig megalakult egy v. gazdasági bizottság, melynek feladata lesz gondoskodni arról, hogy a város határában minden föld megmunkáltassék. A bizottság alakuló ülésén Lamperth Lajos h. polgár­mester elnökölt és a gazdaközönség részé­ről, de a lakosság egyes rétegéből is sokan vettek részt az alakulást követő eszmecse­rében. Felszólaltak Baldauf Gusztáv, Győri Gyula, Gyurátz Ferenc ág. ev. püspök, dr. Kluge Endre, Giczy Gábor és a tanácskozás eredményeképen a következőket határozták el: 1. összeírandó a 12 évnél idősebb gazda­sági munkára alkalmas férfi és női munka erő; 2 hirdetmény bocsátandó ki arra vo natkozólag, hogy aki bérletéről le akar mondani, vagy aki földet akar bérelni, eb­beli szándékát a városi hatóságnal jelentse be; 3. akinek munkásra van szüksége, az szintén jelentkezzék ; 4 végül mindenki je­lentse be vetőmagszükségletét. | — A pernyertes város A tanács j legutóbbi ülésén a városi főügyész bejelen­! tette, hogy dr. Koritschoner Lipót örökösei­nek kétszeres kamatfizetés .eiméiJ a város ellen indított perét megnyerte. Kérte egy­ben, hogy a város előlegképen a perben szereplő Kolbe Nándor részére a bíróilag megállapított szakértői dijat utalja ki. A ta­nács hozzájárult a főügyész előterjesztésé­hez és Kolbe Nándornak 200 K szakértői dijat kiutalt. — Halálozás. Mély gyász érte váró punkban a közismert Kellner-családot. Kellner Mór marhakereskedő folyó hó 7 én életének 38-ik évében hosszas szenvedés után Buda­pesten elhunyt. Csak néhány évvel ezelőtt költözött városunkból Bpestre, hogy nagy­kiterjedésű üzletkörét könnyebben bonyolít­hassa le. Halálának hire városunkban álta­lános részvétet keltett. A rákoskeresztúri izr. temetőben helyezték mult kedden nagy gyászoló közönség részvéte mellett örök nyugalomra. Özvegyén kívül nagyszámú ro­konság gyászolja a jótékonyságáról és sziv­jóságáról elösmert „Móric* barátunkat. — Bazaltkő rendelés. A v. tanács Mittelmann M. és társa celldömölki cégjől 2—4 cm. sági bazaltkőből 20 waggont, a 4—6 cm. kőből 60 waggont a pápai vasúti állomásra szállítva waggononként 63 K-ért megrendelt. Utasította egyben a tanács a főmérnököt, hogy a kő szétosztására és be­ágyazására a városi gazdának a szükséges útbaigazítást adja meg. A polgármestert felhivta a tanács, hogy a kavicsjárdákra szükséges fedanyagot is ettől a cégtől ren­delje meg esetről-esetre, minthogy a bazalt zúzalékját waggononként 38 K-ért szállítja a cég. A főszámvevő utasítást nyert, hogy a megrendelt kő befuvarozására irjon ki rö­vid lejáratú pályázatot. — A kamara közgyűlése. A győri kereskedelmi és iparkamara f. hó 18-án d. u. 3 órakor tartja közgyűlését. — Országos vásár. Már évtizedek óta nem volt oly nagy forgalmú szarvas­marha vásárunk, mint a mult kedden meg­tartott országos vásáron. Ugy a kereslet, valamint a kínálat nagy arányokat öltött. Mesés árakon keltek a szarvasmarhák, ugy hogy egy pár ökörért 2000 koronát is fizet­tek. Felhajtatott 2680 darab szarvasmarha, eladatott 1817 darab, ló és csikó 1348 drb., eladatott 330 darab. Á szerdai sertésvásáron felhajított 1135 darab, eladatott 417 drb. ; A kirakodó vásár szinte nagy forgalmú volt. [ — Tűz. Mészáros Elek Árok-utcai gőzsütődéjében mult hétfőn este ugy 6 óra tájban a kazán túlfűtése folytán egyik gőz­vezető cső felrobbant, mitől a sütőműhely egyrésze és tetőzete tüzet fogott. Mielőtt a tüz nagyobb mérveket öltött volna, a gyor­san kivonuló tűzoltóink a tüzet hamarosan lo­kalizálta, mire az üzemet néhány óra múlva folytathatták. A kár igen jelentéktelen. — A Budapestre szóló levelezé­sek cimzése. A székesfővárosban a mil­liónyi lakosság, számos közhivatal és ma­gánvállalat részére szánt hatalmas arányú levelezések tömegének kézbesítése harminc nál több postahivatal között oszlik meg. A levélkézbesítés e megoszlása rendkívül elő­nyös a közönségre, ha a levelezés teljes pontossággal van megcímezve, mert ag ily küldeményt gyorsan ís, pontosan is lehet kézbesíteni, annak, akinek a feladó szánta, viszont a hiányos, olvashatatlan vagy téves cimzésü levélküldemények sok esetben ter­mészetszerűen késnek, mert a postaalkal­mazottak emlékezetből nem tudhatják, hogy i a számos budapesti kereskedő, iparoscég, ! egyesület stb. közhivatal és más közintézet ! melyik postahivatal utján jut postakülde­ményei birtokába, másrészt pedig azért, mi­vel az irányitóknak a postahivatalban és a ; robogó vonaton nincs idejük arra, hogy folyton a segédkönyvekben kutassanak, mert különben garraadaszámra késnének a sza­batosan és jól címzett küldemények is. Aki nem eimez pontosan, nemcsak a maga le­velét teszi ki a veszélynek, hogy az célját téveszti, de az akaratlanul másnak is kárát okozza. Általános elvnek tekintsük, hogy mindenki abba a helyiségbe (üzletbe, la­kásba, hivatalba) címezze és címeztesse a

Next

/
Oldalképek
Tartalom