Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-12-19 / 51. szám

PÁPAI 0i1 o \ v Közérdekli lügffetlen hetilap, b 3£e gr jelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : évre 12 K, félévre (> K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. Hirdetések ós Nyilt terek felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Annin könyv- ós papirkereskedésében. Közelből és távolból. (Jegyzetek a hétről.) Ugy a gazdák, mint a kereskedők érzik, hogy a háború után számon kérik tőlük, miért zsákmányolták ki a háborút saját meggazdagodásukra, miért idézték fel e hallatlan drágaságot. A minap a nagykereskedők gyűléseztek és memorandumukban szigorú rendszabályok életbeléptetését sürgették, melyek természetesen mind a nagybirtokosok ellen irányultak, vagy legalább ezek ilyesmi szimatolnak. A mult héten pedig a gazdák gyűléseztek és tartottak dörgedelmes szónoklatokat, melyekben a drágaság ódiumát a spekuláló nagykereskedőkre akarják kenni. A gazdák szerint a nagykereskodők okai a drágaságnak, ez utóbbiak szerint a birtokosok ludasok a folytonos drágulásban. Kinek van igaza? Egyiknek sem. Mert a nagy drágaságot a háború, s az ezzel járó kereslet és kinálat közötti aránytalanság, a magyar közönség szervezetlensége, szervező képességének hiánya, az irányadó körök fejetlensége és részrehajlósága, továbbá a fent említett két tényező kapzsisága okozta. Hogy melyiknek van nagyobb része az élelmi cikkek árának folytonos emelkedésében, azt mathematikai pontossággal nem lehet kiszámítani. Éppen oly keveset segítenek a kiuzsorázott fogyasztón a hasznot zsebrevágó sajnálkozók miikönnyei, melyeket a fogyasztók fölötti sajnálkozásukban öntenek. Tudjuk, hogy e mükönnyek nem akadályozzák meg sem a nagybirtokosokat, sem a nagykereskedőket, hogy az egyre fokozódó drágaságból nyert hasznot tovább is zsebre ne vágják. Legyünk igazságosak. A nagygazdák a műkönnyeken kivül mást is hajlandók áldozni: kegyesen megengednék a gabona importálását, — de a gabona védővámjának felfüggesztéséről hallani sem akarnak. Ez éppen annyi, mintha a zárt ajtón kopogtatónak azt kiabálom : szabad: De az ajtót tovább is zárva tartom. * Nemcsak az élelmi cikkek drágák, de a bőrt sem lehet megfizetni. Maholnap egy emeletes ház áráért kaphatni csak egypár cipőt, mit csináljon olyan ember, kinek nincsen emeletes háza? Divatba kell hozni a facipőket! De előre állapítsák meg maximális árát, mert különben az is igen drága lesz. De igen olcsóra ne szabják árát, mert akkor a kismacska sem fogja viselni. Nálunk csak az finom és elegáns, ami drága. * Boldog amerikaiak! A vén, bolond Európa veszekedik, patakonkint ontja lakosai vérét, szegényedik, a fiatal, okos Amerika egyetértéssel fosztogatja vén, eszeveszett anyját, szállítja az öldökléshez a fegyvert, muníciót, és gazdagodik. Mire a háborúnak vége lesz, az entente egész aranyfolyama átömlik Amerikába. Persze, hogy dühösek mindenkire, aki a békéről beszélni merészel, vagy aki igen félénken és halkan béketervvel előhozakodni bátorkodik. Micsoda szemtelenség is az ő jól jövedelmező üzletük ajtaját behajtani! Nekik apáiktól öröklött jussuk másokat kizsákmányolni! Most az entente-on a sor. Mekkora vakmerőség őket ebben megzavarni! * Ma igazán jövödelmező dolog amerikai polgárnak lenni. Aki kicsit kockáztatja bőrét, vagyon, vállalkozás és dolog nélkül urasan megélhet. Valamelyik amerikai municiógyártól elfogad utazási jegyet valamely az entente-tal ellenséges hajóra, az amerikai polgár becses jelenléte azt a hajót szentté és sérthetetlenné teszi. Szállíthat az a hajó millió ember megölésére elegendő muníciót, ágyút és fegyvert, az sérthetetlen, mert néhány dús napidíjat huzó amerikai csirkefogó becses személyével védi azon a hajon valamely amerikai municiógyár érdekeit. * A boldog béke eljövetelekor hassanak az egész világ békebarátai oda, hogy minden államban oly törvény hozassék, mely szerint minden municiógyáros és férfi-hozzátartozója, mindenki, aki érdekszférájukba tartozik, minden háborús párti államférfi, minden nagyszájú, a háborúért kardoskodó ujságiró, mindenki, aki háborúra izgat és az izgatásnak felül, mindenki, aki háborúból hasznot huz, 18 éves korától 70 éves koráig mindjárt a háború kitörésekor az első lövészárokba küldessék. Akkor a békebarátok biztosak lehetnek, hogy soha többet háború nem lesz. v. i. Az akarat győz. Tehetség és ügyesség nagy előnyöket nyújtanak az életben, de döntő szerep nem jut nekik. Hasznot csak annak hoznak, aki erélyes akarattal uralma alá kényszeríti e jeles tulajdonságokat. A hadirokkant például túlszárnyalhatja munkájával az egészséges, de gyenge akaratú férfi munkáját. Nem ritka eset, hogy épkézláb munkások meggörnyednek a sors viszontagságaitól, mig az akaratában megacélosodott férfiú, aki nem riad vissza attól, hogy újabb ismereteket, kézi ügyességeket sajátítson el, nem veszíti el bizalmát, mely elkedvtelenedésében segítségére siet és az akaratban való bizalom termékennyé teszi a kezdetben tán még hiányos munkaerőt. Nem veszítene-e Demosthenes sokat népszerűségéből, ha nem tudnók, hogy beszédhibáit mi uton-módon javította, míg végül teljesen kiküszöbölte? Kiment a viharzó tenger partjára, kavicsokat rakott a nyelve alá és nem nyugodott addig, míg kiejtése tiszta, gyenge hangja oly erős lett, hogy többé el nem veszett a viharkorbácsolta hullámok csapkodásának zajában. Feje fölé kardot függesztett, mely megszúrta, ha teste megrándult. Igy szerzett magának szónoklataihoz nyugodt, méltóságteljes testtartást. Egyetlen törekvése volt népenek szónoki tehetségével szolgálni. És Spurgeon jogosan mondhatta róla: „Tartok attól az embertől, akinek csak egyetlen egy törekvése van!" A hadirokkantakat szoktatni kell ahhoz a gondolathoz, hogy „az akarat győz!" Ennek az egyedüli gondolatnak kell betöltenie a rokkantak egész lelkületét. Dárius királynak egyik rabszolgája naponta ezt súgta a fülébe: „Uram, gondolj az atheniekre!" A sebesülteknek is minden nap, már a kötöző helyen kellene odakiáltani: „Emlékezz az akarat mindent legyőző hatalmára!" Az akarat ereje a rokkantkezelés keretében sokszor bámulatosan nyilvánult meg. Egy német tiszt kijelentette az őt kezelő sebésztanárnak: „Két kéz birtoka fényűzés!" Egy féllábú százados észrevétlenül a front legelülső vonalához akart jutni. Egy másik tiszt tettel bizonyítja, hogy félkézzel is a legmerészebb úszóbajnok lehet. A félkezü gróf Zichy Géza, amellett, hogy hires zeneszerző, a világ legkiválóbb zongoraművészeinek egyike. Az akaraterő hatalmának e bizonyítékait szinte a végtelenségig lehetne folytatni. Az új viszonyokhoz való alkalmazkodás, a rokkantaknak a komoly munkához való hajlama mindenütt üdvös erő-