Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-12-12 / 50. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Armirc könyv- és papirkereskedésében. Közérdekű független hetilap. — megjelenik minden vasárnap. Közélelmezési központ. A háború okozta nehézségek között nem utolsó helyen áll az, hogy ámbár ellenségeinknek az a törekvése, hogy a központi hatal­mak népeit kiéheztessék, kudarcot vallott, senkinek éhséget szenvednie nem kell, mégis egyes élelmiszerek és elsőrendű közszükségleti cikkek árai aránytalanul magasra szöktek fel. Nehéz megvonni a határvona­lat a magánvállalkozás — termelő és kereskedő — legitim haszna és az élelmiuzsora között, ugy hogy a hatóságoknak ebben az irányban tett intézkedései többnyire nem tudják tökéletesen elérni azt a célt, hogy elsőrendű szükségleti cikkek­kel mindenki el legyen látva, még pedig nem túlságosan magas ára­kon. A mondottak helyességét úgy­szólván a háború elején már fel­ismerték Németországban, erős szervezeteket létesítettek, amelyek az élelmiszerek és egyéb fontos áruk beszerzését centralizálni töre­kedtek, működésük odairányult, hogy a rendelkezésre álló árumeny­nyiségeket arányosan osszák szét. A német példát Ausztriában is kö­vették, mind a két országban van egy-egy organizmus, amely társa­dalmi és kereskedelmi alapon szer­vezve, a vázolt célt majdnem tel­jesen el tudja érni. Csak nálunk nem történt eddig ebben az irányban mélyreható in­tézkedés. A városok ós községek közvilágításának, csatornázásának, egészségügyi berendezéseinek és egyéb közintézményeinek létesíté­sére és fentartására alakult Magyar város és községfejlesztési rt. amely­nek működését természetesen a háború kitörése megakasztotta, egyelőre eredeti céljait félretéve, a fentiekben vázolt élelmezési köz­pont szervezéséhez látott hozzá. A részvénytársaság ezt a köz­pontot dr. Némethy Károly állam­titkárnak, mint miniszteri biztosnak közvetlen felügyelete alatt az ér­dekelt törvényhatóságok, városok és községek irányitása és ellenőr­zése mellett szándékozik vezetni, de a kommunitásoknak anyagi ér­dekeltséget is akar ebben az üzlet­ben biztositani. Az élelmiszerek és elsőrendű életszükségleti cikkek központi beszerzése és eredményes elosztása, ha abszolút altruisztikus alapon történik is, mégis csak üz­let marad, mert hiszen egyébként a vele járó költségekre nem lehetne fedezetet találni. A szóban forgó központ mű­ködésének egyik ága az lesz, hogy kikutatja, hol van az országban aránylagos, vagy abszolút bőség egyes árucikkekben, húsban, zsír­ban, főzelékfélékben, baromfiban, kőszénben, tűzifában stb. Ezeket a feleslegeket elszállítja azokra a vi­dékekre, ahol hiány mutatkozik és igy az áraknak aránytalan megnö­vekedését meggátolja: az olyan cikkeket pedig, amelyekben a szük­ségletet a hazai termelés nem tudja ellátni, vagy amelyekből az ország­ban nincsenek elegendő készletek, a társaság a semleges országok fontosabb piacain jól szervezett képviselőségei utján bevásárolja és onnan importálja. Különös gondot szándékozik a központ arra forcli­tani, hogy az egyes városok és községek között csereforgalma! lé­tesítsen, lehetőleg kölcsönös kom­penzálás alapján, de a semleges, külföldről való behozatalnál is ter­mészetszerűleg igyekszik a kom­penzációs alapot minél szélesebb mederben kifejleszteni. A Város- és községfejlesztési rt.-nak elég nagy földbirtokok álla­nak a benne érdekelt pénzintézetek révén rendelkezésére. Ezeken a nagybirtokokon, de a társaságnál nem érdekelt földbirtokosok ura­dalmain is, az állattenyésztést és az állatok hizlalását intenzive ki­vánja folytatni, amiáltal mód kínál­kozik arra, hogy a sovány és hizlalt állatok között ma fennálló arányta­lanság legalább is enyhittessék. Nagy szolgálatokat tesz majd a központ a városok és községek lakosságának azzal is, hogy kőszén és esetleg tűzifa szükségletüket is lehetőleg kedvező feltételek mellett igyekszik biztosítani. A központ működése nem mondható elkésettnek, mert hiszen a nagy háborúnak még nincs vége, de meg nem tudhatjuk, hogy a fegyveres ellenségeskedések befe­jezése után is meddig fognak a béketárgyalások tartani. Sőt az áru­készletek arányos elosztásával ra­cionális alapon foglalkozó ilyen szervezetnek még normális béke­időben is áldásos szerepe lehet. Ezen részvénytársaság működése elé az egész ország lakossága teljes bizalommal nézhet. A Vöröskereszt estélye. A Vöröskereszt egylet mult szombaton este fényes művészi estélyt rendezett a Griff szálló nagy­termében. Az estély jótékonyeélu volt, amennyiben az estély jöve­delme a háborúban elesett hősök szegénysorsu családtagjainak segé­lyezésére lesz fordítva. A nemes cél, melynek érclekében lelkes mű­vészgárda állott a pódiumra, előre biztosította a sikert. Dr. Teli Anasztáz szt. Bene­dekrendi főgimn. igazgató beszéde nyitotta meg az estélyt. Hosszu beszéde alatt elvonultak előttünk a háború borzalmai, amelyek felett glóriásan ragyog az emberszeretet napja. Ez az emberszeretet volt beszédének fitémája. Egy nemzet — mondotta —- lehet vitéz, bátor r alkothat remekeket az irodalom, a művészet terén, de igazán naggyá

Next

/
Oldalképek
Tartalom