Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-12-12 / 50. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Armirc könyv- és papirkereskedésében. Közérdekű független hetilap. — megjelenik minden vasárnap. Közélelmezési központ. A háború okozta nehézségek között nem utolsó helyen áll az, hogy ámbár ellenségeinknek az a törekvése, hogy a központi hatalmak népeit kiéheztessék, kudarcot vallott, senkinek éhséget szenvednie nem kell, mégis egyes élelmiszerek és elsőrendű közszükségleti cikkek árai aránytalanul magasra szöktek fel. Nehéz megvonni a határvonalat a magánvállalkozás — termelő és kereskedő — legitim haszna és az élelmiuzsora között, ugy hogy a hatóságoknak ebben az irányban tett intézkedései többnyire nem tudják tökéletesen elérni azt a célt, hogy elsőrendű szükségleti cikkekkel mindenki el legyen látva, még pedig nem túlságosan magas árakon. A mondottak helyességét úgyszólván a háború elején már felismerték Németországban, erős szervezeteket létesítettek, amelyek az élelmiszerek és egyéb fontos áruk beszerzését centralizálni törekedtek, működésük odairányult, hogy a rendelkezésre álló árumenynyiségeket arányosan osszák szét. A német példát Ausztriában is követték, mind a két országban van egy-egy organizmus, amely társadalmi és kereskedelmi alapon szervezve, a vázolt célt majdnem teljesen el tudja érni. Csak nálunk nem történt eddig ebben az irányban mélyreható intézkedés. A városok ós községek közvilágításának, csatornázásának, egészségügyi berendezéseinek és egyéb közintézményeinek létesítésére és fentartására alakult Magyar város és községfejlesztési rt. amelynek működését természetesen a háború kitörése megakasztotta, egyelőre eredeti céljait félretéve, a fentiekben vázolt élelmezési központ szervezéséhez látott hozzá. A részvénytársaság ezt a központot dr. Némethy Károly államtitkárnak, mint miniszteri biztosnak közvetlen felügyelete alatt az érdekelt törvényhatóságok, városok és községek irányitása és ellenőrzése mellett szándékozik vezetni, de a kommunitásoknak anyagi érdekeltséget is akar ebben az üzletben biztositani. Az élelmiszerek és elsőrendű életszükségleti cikkek központi beszerzése és eredményes elosztása, ha abszolút altruisztikus alapon történik is, mégis csak üzlet marad, mert hiszen egyébként a vele járó költségekre nem lehetne fedezetet találni. A szóban forgó központ működésének egyik ága az lesz, hogy kikutatja, hol van az országban aránylagos, vagy abszolút bőség egyes árucikkekben, húsban, zsírban, főzelékfélékben, baromfiban, kőszénben, tűzifában stb. Ezeket a feleslegeket elszállítja azokra a vidékekre, ahol hiány mutatkozik és igy az áraknak aránytalan megnövekedését meggátolja: az olyan cikkeket pedig, amelyekben a szükségletet a hazai termelés nem tudja ellátni, vagy amelyekből az országban nincsenek elegendő készletek, a társaság a semleges országok fontosabb piacain jól szervezett képviselőségei utján bevásárolja és onnan importálja. Különös gondot szándékozik a központ arra forclitani, hogy az egyes városok és községek között csereforgalma! létesítsen, lehetőleg kölcsönös kompenzálás alapján, de a semleges, külföldről való behozatalnál is természetszerűleg igyekszik a kompenzációs alapot minél szélesebb mederben kifejleszteni. A Város- és községfejlesztési rt.-nak elég nagy földbirtokok állanak a benne érdekelt pénzintézetek révén rendelkezésére. Ezeken a nagybirtokokon, de a társaságnál nem érdekelt földbirtokosok uradalmain is, az állattenyésztést és az állatok hizlalását intenzive kivánja folytatni, amiáltal mód kínálkozik arra, hogy a sovány és hizlalt állatok között ma fennálló aránytalanság legalább is enyhittessék. Nagy szolgálatokat tesz majd a központ a városok és községek lakosságának azzal is, hogy kőszén és esetleg tűzifa szükségletüket is lehetőleg kedvező feltételek mellett igyekszik biztosítani. A központ működése nem mondható elkésettnek, mert hiszen a nagy háborúnak még nincs vége, de meg nem tudhatjuk, hogy a fegyveres ellenségeskedések befejezése után is meddig fognak a béketárgyalások tartani. Sőt az árukészletek arányos elosztásával racionális alapon foglalkozó ilyen szervezetnek még normális békeidőben is áldásos szerepe lehet. Ezen részvénytársaság működése elé az egész ország lakossága teljes bizalommal nézhet. A Vöröskereszt estélye. A Vöröskereszt egylet mult szombaton este fényes művészi estélyt rendezett a Griff szálló nagytermében. Az estély jótékonyeélu volt, amennyiben az estély jövedelme a háborúban elesett hősök szegénysorsu családtagjainak segélyezésére lesz fordítva. A nemes cél, melynek érclekében lelkes művészgárda állott a pódiumra, előre biztosította a sikert. Dr. Teli Anasztáz szt. Benedekrendi főgimn. igazgató beszéde nyitotta meg az estélyt. Hosszu beszéde alatt elvonultak előttünk a háború borzalmai, amelyek felett glóriásan ragyog az emberszeretet napja. Ez az emberszeretet volt beszédének fitémája. Egy nemzet — mondotta —- lehet vitéz, bátor

r alkothat remekeket az irodalom, a művészet terén, de igazán naggyá