Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-11-07 / 45. szám

EL0FIZETES1 ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. HIRDETESEK ES NY1LTTEFEK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésében. HegjeSeník minden vasárnap. Közös cél felé! A hadikölcsönjégyzés végéhez közeledünk. Ugy mint az első két alkalommal, most is örömmel re­gisztrálhatjuk, hogy városunk és környékünk lakossága ezúttal is az önző egyéni érdek háttérbe szorí­tásával, szinte bámulatos szolidari­tást tanusit, amennyiben a polgár­ság legszéleseb'b rétegei egy lélek­kel sietnek legszentebb kötelessé­güknek megfelelni, jegyzéseikkel édes hazánk védelmére sietni. Ha visszagondolunk arra, hogy miminden történt a háború kitörése óta, látjuk, a számitó belga orszá­gát hu szövetségesünk a kezében tartja, megszállotta az Elszász és Lotharingia tartományokat, a bo­szut lihegő Franciaországnak északi o o megyéit, szövetségesünkkel egye­temben felszabadítottuk lengyel test­véreinket, a mostan folyó Balkán háborúval pedig erős ökölcsapást mérünk a gyilkos Petár király bi­rodalmára, akkor felemelt fővel ál­lit haljuk, hogy a nagy munka nem­sokára készen áll és nincs messze az idő, amidőn sokat szenvedő fia­inkat, édes véreinket újból a keb­lünkre ölelhetjük. Azonban a legvégső győzelem­hez, annak sikeres kivívásához. még küzdelem vezet. És ennek a foly­tatásához nem elegendő a harci lel­kesedés, fiaink minden áldozatot meghozó kedve, hanem ehhez pénzre nagyon sok pénzre van még szük­ség.- Mindegyik hadikölcsönünk a háború más és más fázisában talált bennünket. Az elsőnél a kárpáti ve­szedelem fenyegetett, a másodiknál Galíciát foglaltuk vissza és egyút­tal szembe találkoztunk hitszegő olasz szövetségesünkkel, most pedig hála a gondviselésnek, a teljes győ­zelemtől már nem vagyunk messze. Amint emberfeletti kitartással és óriási lelkesedéssel véreink az európai földabrosz legkülönbözőbb részein, a legnagyob erőkifejtésnek adják kiváló tanújelét, éppen ugy nekünk itthonmaradottaknak is kö­telességünket hiven kell teljesíte­nünk és a közös cél érdekében dol­goznunk. Amig a világ bankárja, Anglia, ugy a maga, mint szövet­ségtársai részére az Újvilágban kénytelen a háború szükségleteinek fedezéséhez milliókat koldulni, ad­dig ugy mi, mint hű szövetsége­seink a szükséges anyagi erőket itthon vagyunk képesek elővará­zsolni. A háború előtt ki hitte volna, hogy a magyar nép magára hagyatva saját erejéből mire képes! E tekin­tetben követendő mintaképül szol­gál Németország, amelynek népe csodákat müveit. A hadikölcsön a legideálisabb tőkeelhelyezés, mert a kölcsönadott pénzért az állam tel­jes vagyonával szavatol. Ez tehát a legjobb adóslevél és jobb bármilyen értékpapírnál vagy kötelezvénynél, amellett pedig még busás kamatokat is fizet. A hadikölcsönbe investált összeg bár­mikor könnyen mobillá tehető, mert az érték több mint háromnegyed­része erejéig igen olcsó kamatok mellett kölcsönt lehet rá felvenni. A hadikölcsön jegyzésnél min­denki, még a legmateriálisabban gondolkodó egyén is könnyen ta­lálhatja meg számítását. Azért vét­ket, soha helyre nem hozható bünt követ el az az önző hárpagon, aki a jegyzéstől oktalanul távol tartja magát, amig polgártársai életükkel és vérükkel adóznak a hazáért. A kislelktiek hogy fognak győzelem­ittas vitézeink szemébe tekinthetni azzal a nyomasztó tudattal, azzal a megszégyenítő érzéssel, hogy ők a hazáért még ezt a kis áldozatot sem hozták meg. Áldozatot ami tulaj­donképen nem is áldozat, hanem sokkalta inkább jól kamatozó tőke­befektetés. Kell, hogy a lángoló hazasze­retet az eddigelé még ingadozó lel­keket, korholást érdemlő letargiá­jukból felébressze, öntudatra hozza,, hogy a hadikölcsön jegyzés az el­jövendő béke és hazánk jövője szempontjából nemcsak múlhatatlan szükséges, hanem annak sikerétől nemzetünk, államiságunk jövőbeli boldogulása is függ. ~ o ö A háború a haza minden egyes polgárára kötelességet ró, amely alól senki magát ki nem vonhatja! Már csak rövid idő áll tehát rendelkezésére annak, aki vagy el­foglaltsága, vagy bizalmatlan této­vázása folytán eddig még nem vette ki részét a hadikölcsön jegyzésből. Az események a harctereken is most ~a mi előnyünkre gyors egy­másutánban követik egymást, azértr Bis dat qui cito cla! A felekezeti tanít és a flrá^aság. Levél a szerkesztőhöz! A legaktuálisabb kérdés most a tanítóknál: a megélhetés kérdése. Nem szükséges bővebb magyará­zat ahhoz, hogy a felekezeti taní­tóknak ma is ugyanabból a fizetés­ből kell szükségleteiket fedezni, amit békés időben kaptak. De tudjuk azt is, hogy az ál­talános drágaság súlyosbodásának enyhitésére a kormány segélyben részesítette az állam összes alkal­mazottait — a családi pótlék élve­zete mellett — s mint a lapokban R^rr^rmlrSV rpcvprp katonai takarók, meleg alsó ruhák és haskötők JDeVUllUIUK í tizeit; KRAUSZ és KORÉIN nagyáruházában. ===-

Next

/
Oldalképek
Tartalom