Pápai Közlöny – XXV. évfolyam – 1915.

1915-10-31 / 44. szám

termeivényeiüknek csak kisebb része kerül külföldre (Ausztria, Németország), tehát az az előny, ami az országra a kivitt áruk magas árából háramlik, erősen ellensulyozódhatik azzal a hátránnyal, amit a magas árak a belföldi fogyasztásban okoznak. Mert még az agrikultur Magyarországban sem mindenki termelő. A belföldi fogyasztót tehát nem lehet teljesen kiszolgáltatni a magas élelmiszeráraknak akkor, a mikor a külföldről esetleg beáramló t ° pénztöbblet általános nemzeti nyeresége sokkal kisebb, mint a magas élelmiszerekből származó kár. A mezőgazdasági termelők ugyanis egyszersmind fogyasztója más cikkeknek. Tehát a termény árak emelkedése egyszersmind maga után vonja minden egyéb ó.l.eSzükségleti cikk árának emelkedését Itt tehát szabályozás nélkül egy kölcsönösen ható végnélküli drágulási folyamat állana elő, mely a pénz vásárló erejének óriási devalválódását s ennek következtében mérhetetlen és helyrehozhatatlan, általános közgazdasági bajokat hozna létre. Nyilvánvaló tehát, hogy a közélelmezési cikkek drágulását csak egy bizonyos határig lehet közérdekből eltűrni, hacsak egyes társadalmi osztályokat (városi munkás, fix fizetett alkalmazott stb.) teljesen tönkretenni nem akarunk. Ebből a vázlatos eszmemenetből is kiviláglik, hogy általános állami közérdeket képez az, hogy az elsőrendű életszükséglet! cikkek számbavétele, behozatala, kiviteli korlátozása, szétosztása, irányítása és a fogyasztás menetének szabályozása tervszerűen egységesen és minden hatalom igénybevételével történjék. Ugyanakkor országosan állapítandó meg az összes elsőrendű életszükségleti cikkek maximális ára és a túltengő közvetítés kérlelhetetlen megrendszabályozásával minden árdrágító célzat, minden áruhalmozás, elrejtés, jogosulatlan haszonra törés és a közérdekű rendelkezések bármely negatív vagy pozitív kijátszói drákói szigorral büntettessék, a kis kofáktól kezdve egész a kartellek hatalmasáig. A kivételes állapot, kivételes intézkedéseket igényel és hajó szóval nem lehet rendet teremteni, helyre kell állítani a rendet a dispozicióra álló hatalmas eszközökkel. Városi közgyűlés. — 1915 október 23. — Pápa város képviselőtestülete a képviselők élénk érdeklődése mellett tartotta meg mult szombat délutánra egybehívott rendkívüli közgyűlését, melynek egyik legfontosabb tárgya, a harmadik hadikölcsön jegyzése volt. A J< ép viselőtestület csak hazafias kötelességet teljesített azzal, hogy a hadikölcsönből egyhangú lelkesedéssel 350 ezer koronát jegyzett. Ugyancsak a városi és az izraelita népkonyha részére 10 ezer koronát rendelkezésre bocsájtott azon összegből, melyet a hadbavonultak családtagja részére már megszavazott de eddig fel nem használt, A tárgysorozatnak volt még egy pontja, a legtöbb állami adót fizető városi képviselők névjegyzékének megállapítása, melyet a képviselőtestület az erre kiküldött bizottság megállapítása alapján elfogadott. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be : Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja' és a jkv. hitelesítésére felkéri dr. Lakos Béla, Hajnóczky Béla, Pető József, dr. Bereczk Gyula és Braun Ármin képviselőket. A mult ülés jkve felolvastatván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Elnök bejelenti, hogy Esterházy Jenő gróf a pápa-ugodi liitbizomány uj tulajdonosa meleghangú levélben köszönte meg Pápa város közönségének üdvözletét, melyben kijelentette, hogy Pápa városának haladását és fejlődését; szeretettel fogja támogatni. A képviselőtestület a bejelentéit általános örömmel vette tudomásul. Napirendretérés előtt dr. Lakos Béla a drágaságot emlitve különösen a hus és zsír tekintetében szenved a lakosság nagy hiányt. Tudomása szerint a város ez érdemben Horváth István sertéskereskedővel szerződött és pedig elég olcsó árban, de Horváth csak ugy tehet ^eleget szerződési kötelezettségének, ha katonai szolgálat alól felmenthető lesz, különben kénytelen sertés állományát eladni és üzletét feladni. Ez utóbbi esetben a város lakossága olcsó hus és zsir nélkül maradna és a város kénytelen volna drága áron a hus és zsir készletet biztositani. Ezért kérdést intéz a polgármesterhez, hogy hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy a lakosság a 3 K 50 filléres olcsó hustól el ne essék, jobban mondva sürgősen intézkedni, hogy az élelmezési bizottság által kijelölt küldöttség minél előbb jelenjen meg a belügyminiszternél Horváth István felmentése érdekében. Polgármester válaszában kijelenti, hogy a kiküldött bizottság f. hó 27-én fog a belügyminiszternél ez érdemben megjelenni és kérni fogja közérdek szempontjából Horváth István felmentését. A valaszt ugy interpelláló valamint a képviselőtestület helyesléssel vette tudomásul. Ugyancsak napirend előtt Nagy Sándor jelzi, hogy az abnormis időjárás folytán őszi gabonát lehetetlen volt elvetni, tehát idejében kellene gondoskodni tavaszi búzáról, mert különben veszély fenyegeti a lakosságot, kéri a polgármestert, hogy ez érdemben tegyen lépéseket, hogy a lakosság tavaszi búzához jusson. Polgármester válaszában kijelenti, hogy érdeklődni fog, hogy a gazdaközönségnek mennyi tavaszi búzára lesz szüksége és ezek után a miniszternél a szükséges lépéseket meg fogja tenni, hogy elegendő tavaszi buza álljon a gazdaközönség rendelkezésére. Miután a választ ugy interpelláló valamint a képviselőtestület tudomásul vette, áttértek a napirendre. I. Legtöbb állami adót fizető városi képiselők 1916-ik évre szóló névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottság jelentése. A képviselőtestület a bizottság jelentését teljes egészében elfogadja, mely szerint 87 rendes és 37 póttag lett a jegyzékbe felvéve. II. Városi tanács jelentése, hogy a népkonyhának megújítása a szegényekre való tekintetekből szükséges. Javasolja, hvgy a hadbavonultak családtagjai részére megszavazott és eddig fel nem használt 16000 korona összeget a képviselőtestület a fenti célra bocsássa a városi tanács rendel kezósere. Gyurátz püspök nagyon is üdvösnek tartja a tanács javaslatát és kéri annak egyhangú elfogadását. Hajnóczky Béla mint a városi népkonyha vezetője és dr. Hoffuer Sándor mint az izr. népkonyha képviseletében szólaltak meg, ezen intézmény üdvös voltát jelezve. Gyurátz Ferenc ós dr. Lőwy László indítványozzák, hogy Hajnóczky Bélának, valamint az izr. népkonyha vezetőségének a népkonyha érdekében kifejtett tevékenységért jkvi köszönet szavaztassék, melyet helyesléssel fogadott a képviselőtestület. A képviselőtestület a városi tanács javaslatát egyhangúlag magáévá teszi és a 10000 koronát a népkonyhák javára ós pedig ezen összegből a városi népkonyhát 75%-al, az izraelita népkonyhát 25 ^>-al támogatja. III. Városi tanács javasolja, hogy Pápa város közönsége a harmadik hadikölcsönre, a városi szinházalap terhére 350 ezer koronát jegyezzen és vásároljon zárolt