Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.

1914-10-11 / 41. szám

megmossa s ügyeljen arra, hogy étele és itala tiszta és egészséges legyen, miért is a Tapolca folyó és az udvarokban levő kutak vizét ivásra, mosogatásra használni nem szabad. 3. A mértéktelen evéstől, ivástól min denki tartózkodjék, mert az elrontott gyo mor, továbbá a nyers, vagy romlott gyümölcs élvezete a kolerára hajlamossá tesz. 4. Az élelmicikkek csak jól megsülve, vagy főlve fogyaszthatók, nyers, vagy rom­lott gyümölcs, úgyszintén halak, valamint nyers tejtermékek, vaj, sajt, turó, telfel és tej élvezetétől, továbbá szódavizivástól a ve szély napjaiban mindenki tartózkodjék' és pedig az utóbbitól azért is, mivel nem tud ható, hogy a szódásüveg előzőleg nem-e ko­lerával fertőzött házban használtatott. 5. Mészárszékek, hentes, pék és egyéb élelmiszert árusitó üzletekben a pénz átvé­telére külön egyén alkalmazandó, az élelmi­szert kiszolgáltató egyénnek a pénzhez nyúlni tilos, szigorúan tilos továbbá a vevöközön­ségnek az élelmiszerekhez hozzányulás meg­engedése. 6 Élelmiszerek üzletekben, úgyszintén a piacon fehér tül, vagy vászontakaróval fö­dendők be és csak hólyagpapirba csomagolva árusíthatók, piacokon az élelmiszerek pedig csak megfelelő állványokon elhelyezett kosa­rakban befödve árusíthatók. Pékek, szatócsok és péksüteményt áru­sitó egyéb kereskedők az ilynemű sütemé­nyeket állandóan tiszta fehér ruhával befödve kötelesek tartani és a süteményeket csak tiszta papir, vagy papírzacskóba szolgáltat­hatják ki a vevőknek, a házakhoz, vendég­lőkbe és kereskedésekbe nagyobb mennyi­ségben kihordandó péksütemény csak kosár ban és tiszta fehér ruhával letakarva hord­ható ki. 7. Korcsmákban, vendéglőkben, sörö dékben és kávéházakban stb. csak ha ven dég jön s akkor is csak annyi ilynemű süte mény tehető az asztalra, amennyi megren­delve lesz, ilynemű süteményt az asztalra előre felrakni s ott állani hagyni szigorúan tilos ; továbbá ezen helyiségekben csak üveg­ből készült zárt, illetve födeles só- és pap­rikatartók használhatók. Ezen helyiségekben „köpködni tilos" jelirással ellátott hirdetmé­nyek függesz.tendők ki s az összes ilynemű helyiségek hygienikus köpőcsészékkel látan­dók el. 8. Az udvarok naponként összesöpren­dők, az összesöpört szemét a trágyagödörbe, vagy trágyahalomra hordandó, az árnyék­székek, trágyagödrök és halmok, folyókák (utca csatornák) naponként frissen oltott mésszel fertőtlenitendők, a házi szemét he­tenként kétszer, a trágya pedig legkevesebb minden 14 napban, sőt ahol nagyobb meny­nyiség gyűl össze, minden héten, a megtelt pecegödör tartalma pedig azonnal kihordandó, a pecegödrök és trágyagödrök pedig lég­mentesen záró s kellő erősségű tetővel lá­tandók el. 9. Azon házaknál, ahol árnyékszék nincs, legkésőbb 3 nap alatt szabályszerű pecegödörrel ellátott árnyékszék készítendő. 10. Ha valakit akár nappal, akár éjjel hányás vagy hasmenés fog el, ahhoz azon nal orvos hívandó s addig is, mig az orvos megérkezik, a beteget és azokat a helyeket, amelyeket beszennyezett, őrizet alá kell venni és szigorúan ügyélni kell arra, hogy a beteg ürüléke és hányadéka szét ne hurcoltassék. 11. Végül figyelmeztetem a közönséget, hogy minden egyes kolera betegség a rend­őrségnél azonnal bejelentendő annál is ín kább, mivel mindazokat, akik a kolera be tegséget a rendőrségnél be nem jelentik, to vábbá azokat, akik a fentebbi intézkedéseket nem teljesitik, vagy megszegik, a legszigo­rúbban fogom büntetni. — iluska créme. Igen jó kéz és arcbőr finomító az „Iluska créme" 1 tégely 1 ko­rona a Városi gyógyszertárban Fő-utca 8. Haditérképek, jelvények és képeslevelezőlapok kaphatók : NOBEL ÁRMIN papirüzletében. ­KARCZOLAT a. T~O O 1 b Változnak az idők, változnak az embe rek ! Ez a hangzatos közmondás a mostani háborús világban nagyon is beválik, sőt egye­sekre ujjal lehetne reá mutatni a „tempera mulantur a-ra. Tegnap még pesszimista volt az illető, ma már nagyobb optimista nincs nálánál. Értem pedig ezek alatt azokat, a bizonyos kávéházi hadvezéreket, kik nálunk gombamódra szaporodtak az utóbbi időben és vezetik a világháború sorsát és következ­ményeit. A legpesszimisztikusabb kávéházi Conrád, aki vésztjóslólag bírálgatta a harci eseményeket, ma már nemcsak hogy opti­mista szemüvegén nézi az eseményeket, ha­nem már Varsó falai között látja táborozni a magyar bakákat és halucinálja már a béke­feltételeket, melyeket Vilmos császár diktál Párisban a Louvre előtt. Egy kissé ugyan meghökkentek ezek a kávéházi optimista hadvezérek, amidőn a muszkáknak a Kárpátokon át való betörése volt jelezve, de lelkiállapotukkal nem publi­kálták a nyilványosság előtt, hanem már jó­eleve kijelentették, hogy ez csak egy kis manőver, melynek levét a muszkák fogják meginni. Most, hogy tényleg kiverték oly csúfosan a muszkákat Máramarosból is, az­óta ugy járnak az utcán, mintha a Mária Terézia rend kitüntetése várna reájuk. A rémhírek terjesztőire is reá járt a rud. Ezek is behúzták a nyelvüket, amidőn a belügyminiszteri ukáz kihirdette az elzá­rási és pénzbüntetési klauzulát. Ezek a gyász­magyarok alig merik kinyitni a szájukat a háború tekintetében, jóllehet eddig folyton ujabb és ujabb rémhírekkel lepték meg a hiszékeny közönséget. A kilátásba helyezett elzárás jelenleg a szájukat lakat alá helyez­ték és csak akkor szedik le róla, ha az örömhíreket akarják nagyobbított, sőt mond­hatni túlzott kiadásban ismertetni. Hát nincs igazam, amikor azzal kezdtem a heti krónikát, hogy változnak az idők, vál­toznak az emberek ? Egyesek ugyan restel­ték a dolgot, hogy igy egyszerre frontot kel lett nekik változtatni, de hát gondolják ma­gukban : szégyen a futás, de sokszor hasznos. Már pedig ebben a mostani háborús világ­ban ezeknek az uraknak nagyon is hasznos a frontváltozás és ami a fődolog, nem kerül pénzükbe, sem másféle áldozatukba. Nem szívesen teszik és ha kérdezik tőlük, hogy miért történt ez a nagy frontváltozás, erre azután teljes rezignációval azt válaszolják, hogy „mit'den Wölfen, muss rhan heulen". Ez körülbelül azt jelenti a mások felfogása szerint, hogy jobb félni, mint megijedni". Node akárhogy van, mégis csak jó, j bogy igy van. Végeredményében lény az, hogy jelenleg mindenki meg van elégedve a helyzettel, mindenkinek kötelessége elismerni a hadvezetőség szakértelmét és az összes kávéházi hadvezérek és rémlátók teljes meg­nyugvással várják a fejleményeket ugy észa­kon, mint délen és biznak fegyvereink győ­zelmében. Most igy áll a helyzet és nincs városunkban oly egyén, aki ne azt hangoz­tatná, hogy : Győzni fogunk ! Frici AZ HÍRLIK... Az hit lik, hogy Pápa városa az oroszok lőtávolából teljesen kiesik. Az hiriik, hogy Pápa városa a hábo­rúnak teherviselésében másodrangú szerepet i visel. Az hiriik, hogy dr. Antal Géza orsz. 1 képviselőnk a jótékonyság raj vonalában küzd. Az hiriik, hogy a polgármester kijelen­: tette, hogy „ügyünk jól áll." Az hiriik, hogy a rendőrséget jelenleg a polgárőrség támasztja. AZ hiriik, hogy Pápán a polgárőrség a szervezést gyengén ereszti. Az hiriik, hogy a műkedvelői rendőrök hiányosan vannak felszerelve. Az hiriik, hogy a műkedvelői levél­hordók a háború után kézbesítési elismerésre lesznek felterjesztve. Az hírlik, hogy a műkedvelői tűzoltók | még nem estek keresztül a kereszttíizön. Az hiriik, hogy a Vöröskereszt-egylet kórháza a körülményekhez képest jól érzi magát. Az hiriik, hogy a Vöröskereszt egylet betegápolónői sokszor kénytelenek az egyik szemüket behunyni. Az hiriik, hogy Pápán az összes kávé­házi hadvezérek a „Gsája-rend" nagykereszt­jével lesznek kitüntetve. Az hiriik, hogy Pápán a rémhír terjesz­tőknek flastromot ragasztottak a szájukra. Az hiriik, hogy a darutollas legények a háború tartama alatt az alkoholt védik. Az hiriik, hogy a libatollas legények közül többen a „tauglich" szóra elszólták magukat. Az hiriik, hogy Pápán a diplomás hó­lyagok közül néhányan „önként" akartak je­lentkezni a harctérre. Az hiriik, hogy Pápán a duplahóiyagok veszély esetén a Cincát fogják védelmezni. Az hiriik, hogy a Jajnadrágom-egylet Miatyánkokat küld a harctérre. Az hiriik, hogy az Erzsébetligetben kényelmes lövészárkok vannak. Az hiriik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője az „Otthon" kávéház főhadiszállásá hoz van mint harctéri tudósító kiküldve. HÍREK. — Ünnöpi istentiszteletek a ki­rály nevenapján. Városunk lakossága a szokottuál nagyobb hódolattal ünnepelte meg mult vasárnap ősz királyunk nevenapját. A hivatalos ünnepi mise a plébánia imgytem­plomban lett délelőtt 9 órakor tartva, me­lyet Kriszt Jenő esperesplébános fényes asszisztenciával celebrált és amelyen az összes hatóságok és nagyszámú közönség vett részt A többi egyházfelekezetek tem­plomaiban megtartott hálaadó istentisztele­teken is sokan vettek részt. E napon egy királyával összeforrt nagy nemzet imádko­zott a dicső király jóvoltáért és fegyvereink diadaláért. — Október hatodikán. A mi nagy és dicső harcainkban, melyeket e haza fönnállásért vivunk, nem feledkeztünk meg erről a napról, amelyen szent kegyelettel áldozunk vértanúink emlékének, azoknak, akik életükkel pecsételték meg lángoló hon­szerelmüket. Az ő példájuk, az ő dicsőséges életük és heroikus önfeláldozásuk emléke él az utódokban is, ez vezeti a harctéren • hős véreinket, ez buzdítja a nemzet minden fiát a végső erőkifejtésre, aminek eredménye nem lehet más, mint a biztos, a végső diadal. Áldd meg örök Isten a nemzet szent­jeinek, vértanúinak emlékét és áldd meg igaz ügyért küzdő véreinket mind a két kezeddel I Gyászlobogók jelezték városunk­ban a nap jelentőségét. — A főispánná köszönete. Hunkár Dénesné, vármegyénk főispánjának nemesen gondolkozó neje nagy buzgalommal és fá­radtságot nem kímélve vezette a vármegye területén az „Aranyat — vasért" jeszó alatti akciót. A gyűjtést befejezve a következő köszönetnyilvánításra kért fel bennünket: „Auguszta Főhercegasszony Ocsászári ós Királyi Fenségének magas megbízása folytán az „Aranyat — vasért!" jelszó alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom