Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.

1914-11-01 / 44. szám

XXIV. éviol^ra>3=CL_ fárpa, 1914. XLo-^r©xn.lD©3? 1. 4=4z. szárm PAPAI KÖZLÖNY Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGIES. HIRDETESEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel Ármin könyv- és papirkereskedésóben. Ipdáira wm ok. Közludomásu dolog, hogy a magyar kormány az osztrák kormánnyal és a közös hadügyminiszterrel egyet értöleg elhatározta, hogy a húszon négytől harminchat éves korig terjedő korosztályú, de katonailag ki nem képzett népfölkelésre kötelezetteket összeiratja és fegyveres szolgálatra való alkalmasságuk szempontjából megvizs gáltatja és ha a szükség ugy kívánja, katonai kiképzésre behívja. Azután pedig a közös hadsereg és a -honvédség soraiban hiányok fedezésére, a hadsereg csapatai között, fölosztja. Uj, friss erőket szólított tehát hadba a királyi szó. Aggodalomra azonban nincsen ok, noha a kibocsátott rende let, a közönség soraiban, vegyes érzelmeket keltett. Sokan voltak, akik azt olvasták ki belőle, amit a magyar toborzó mond, hogy mindnyájunknak el kell menni! Mindnyájunknak, tehát nagy a veszély. Erre a fölfogásra térünk ki s a mennyiben komoly aggodalmakat keltett volna az uj rendelet, ennek elosz latására ki kell jelentenünk, hogy az aggodalom megmosolyogni való, mert a népfölkelők b) osztályának szemléje s az alkalmas katonaanyag kiválasztása mindössze óvatosságból történik. Ez pedig a haza védelmét, a háború sor sát intéző vezetőknek a legsúlyosabb kötelessége, amit nem teljesíteni nemcsak a legnagyobb könnyelműség, lelkiismeretlenség, de hazaárulással azonos sötét bün volna. Minden hadviselés idején messzetekintö előrelátással kell a jövőbe nézni. Az események fejlődését, kimenetelét ma még senkise tudhatja. Meglepetéseknek nem tehetjük ki az országot. Minden eshetőségre el kell készülni országunknak és a monarchiának. A tizenkét évi emberanyagból itt és odaát ujabb milliók kerülnek fegyveres szolgálatra a hadsereg zászlói alá. Lehet, söt valószínű, hogy nem lesz rá szükség ; de ha éppen ugy fordul a hadi kocka, hogy ujabb milliókat kell harcba vinnünk : készen áll a sereg ! Hogy mennyire nem aggodalmas a helyzet, arra nézve a legmeggyőzőbb bizonyíték, hogy a szemlék november végéig tartatnak meg s az uj létszám kiképzésére csak decemberben, vagy januárban kerülhetne a sor. De ha végignézünk a nyugati, keleti, északi, déli harcszintereken s csak futólag vizsgáljuk is a helyzetet, megnyugvással láthatjuk, hogy veszélyről szó sincs, vagy ha van, ez egyedül az ántánt-hatalmakat fenyegeti. A németek Belgiumot letiporták, a franciákat megbénították s az oroszokat lépésről-lépésre verik. Varsó alatt állanak s az orosz kétségbeesetten hajtja össze sziv és lélek nélkül állatias tunyasággal harcoló hordáit. A mi seregeink is győzedelmesen szorítják ki a túlerővel betört oroszokat Galíciából. A magyar földön garázdálkodó orosz banditahad szétverve kotródik ki az országból. Bukovinában egész hadtestet semmisítettünk meg s annak ellenére, hogy Szerbia szivébe még nem hatoltunk be, hogy megmártogassuk szuronyainkat a gyilkos had életerejében, mégis közeleg a szerb hadsereg a pusztuláshoz, mert maga a belviszály, a nyomor és betegség teszi tönkre s a határokon messze tul járó csapataink is nagy pusztítást visznek véghez soraikban. Az angol semmire sem megy erőlködésével. Szárazon és vizén egyaránt tehetetlenül áll. A semleges államokat minden kísértés ellenére sem képesek ellenünk mozdítani. A török meg nem nyitja a Dardanellákat s készen áll az oroszok elleni harcra. India lázong, Afrikában az angol és francia gyarma tokon forronganak s Perzsia népei is szent háborúra fegyverkeznek az oroszok ellen. Mindezekből látható, hogy semmi okunk sincs különösebb aggodalomra. A háború borzalmai kétségtelenül megrendítenek minden érző szivet és gondolkodó elmét; de a helyzet mindenképen kielégítő s megnyugtató. Az előkészületek s a haderő emelésére irányuló intézkedések csak előrelátásból, óvatosságból történnek, hogy meglepetés ne érhessen bennünket. Városi közgyűlés. — 1914. október 26. — Pápa r. t. város képviselőtestülete mult hétfőn délután közgyűlést tartott. A közgyűlés iránt gyenge érdeklődés mutatkozott, amennyiben öszszesen 20 képviselő volt jelen, jóllehet néhány elég fontos ügy volt napirendre kitűzve. A tárgysorozat összes pontjai jelentéktelen módosításokkal a szakbizottságok javaslatai alapján nyertek elintézést. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be: Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözli a megjelenteket az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére felkéri Baranyay Zsigmond, Bőhm Sfimu, Molnár István, Kerpel Gusztáv és Somogyi Pál képviselőket. A mult ülés jkve felolvastatott és az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Elnöklő polgármester kegyeletes szavakban emlékezik meg Oyuk Nándor városi képviselő elhunytáról, indítványát, hogy emléke jkvben örökítessék meg és a családhoz részvétirat intéztessék, a képviselőtestület helyesléssel fogadja. Bejelenti továbbá, hogy a vármegye törvényhatósága néhai Oszwald Dániel alapítványáról kiállított alapító levelet, a hadbavonultak segélyezésére megszavazott 12 ezer koronáról szóló határozatot, végül a rendőrség fejlesztésére kiutalt 12000 kor. mikénti felhasználását, illetve határozatait, jóváhagyta. A bejelentések ludomásul vétele után áttértek a tárgysorozat pontjainak tárgyalására. 1. Pápa város árvaszéke beterjeszti az 1913 évi gyámtári számadásokat. A képviselőtestület a főszámvevő által felolvasott gyámtári számadásokat elfogadja és a törvényhatóság utján, jóváhagyás végett a belügyminiszterhez való felterjesztését elrendeli. 2. A városi tanács javasolja, hogy a telekkönyvi betétszerkesztési munkálatokra 5000 kor. Összeg megszavaztassék s ezen összeg a pápai takarékpénztártól 7°/

0 ka* matra felveendő. Polgármester bejelenti, hogy a veszprémi törvényszéki elnök kérdést intézett hozzá, hogy ezen munkálatokat mikor hajlandó a város megkezdeni ? Bőhm Samu tekintettel a háborús időkre ezen munkálatoknak a háború befejezéséig elodázni kívánja. Dr. Hoffner Sándor kijelenti, hogy ezen munkálatok két részből állanak: az azonosítási eljárás ós csak azután a tulajdonképeni munkálatokra ós igy semmi befolyással nincs ez a háborúra, amennyiben az azonosítási munkálatok semmi jogsérelemmel nem járulhatnak egyesekre, kik a háborúba bevonultak és esetleg érdekeiket nem képviselhetik. A képviselőtestület nagy szótöbbséggel a városi tanács javaslatát elfogadja, egyben névszerinti szavazással az összeg felvételét elhatározza. 3. A városi tanács javasolja, hogy a koleravész elleni védekezésre 5000 korona Összeg a városi tanács rendelkezésére bocsáttassék. Ezen összeg a pápai takarékpénztártól 7%'OS kamatra kölcsönkép felveendő. Ezzel kapcsolatban bemutatja a Perutzszövőgyárral, az úgynevezett Bánóczy-major épületeire vonatkozólag ideiglenesen kötött szerződéstervezetet,