Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.

1914-08-09 / 32. szám

KARCZOLA I A háború humora Pápán. — Méltán fakadhatnál dühösen olvasóm és méltán átkozhatnál el engem, ha azt hoznád fel ellenem vádnak, hogy én még az ilyen rettenetesen komoly percekben is humorizálok. Igazad lenne, ezt belátom én, de mégis ugy gondolom, nem lesz bün az, ha vigasztalni próbálom a kétségbeesetteket, viccet mondok, hogy felderítsem a szomorú ábrázalokat és ha csak egy repke kis percig is, elfeledtessem azt a tengernyi gondot, a mely a jövőből int felénk. —• Én érzem a percek komolyságát és jól tudom, hogy inkább sirni, mint nevelni kell, hiszen „Zokogni kezd, aki sohase' sirt Zsoltárba fog, aki vicceket irt." De amint legelöl elmondottam, ez nem vétkes cinizmus tőlem, csak egy kis jóakaratú mulattatni akarás. — Felállították városunkban a polgári, vagy helyesebben az ideiglenes rendőri tes tületet. Vagy huszonöt dilettáns rendőr buzgólkodik most Pápán, hogy megfékezze a gono szokat és megakadályozza a gonosztetteket. — Ami pech — az pech. Pápán — mint újságíró sajnálattal tapasztalom — azóta absolut semmi nevezetesebb esemény nem történt. — Ám mégis egy ! A mult napokban sétálgatok egyik főutunkon, mikor odajön hozzám egy kollégám és sejtelmesen a fülembe súgja : — Nézd ! — Mit? — kérdeztem kíváncsian. — Ez az a híres polgári rendőr. —- ? — Ismerem. De miért liires ? — Nem tudod ? — Tegnap két verekedőt bekísért, de elvégre ez az ö kötelessége ! — Igen. De nem tudod ennek a verekedésnek a történetét. Elmondjam ? — Mondd ! „Két fiatalember összebeszélt és elhatározta, hogy ezt a polgári rendőrt (jó barátjuk) megtréfálják. Felfogadtak 2 részeges honpolgárt és fizettek nekik 20 fillért (per koponya) és a ini rendőrünk posztján össze-, verekedtelték őket. Persze, ez odarohant, rendre intette, majd büszkén bekísérte őket a rendőrségre. Még azt is látták sokan, hogy a mi rendőrünk jobbkezével igen gyakran kapott hátra a nadrágjához, de én a gyengébbek kedvéért megjegyzem, hogy ott hátnl a nadrágjában — a revolvere volt elrejtve." — Most ehhez én fűzöm oda megjegy zésemet. Nem tudom, való e ez a kis törté net, de ha való, ugy én tiltakozom a rendőrség nevében az ilyen humorok ellen és most is csak azért térek ilyen könnyen napirendre felette, inert azt hiszem, hogy ez a kis mese, csak mese és a rosszakaratú és rossz májú emberek találták csak ki. — Folyó hó 4 én avatták fel polgári rendőrségünk tagjait. Javában folyt a felavatás, mikor hirtelen felpattant az ajtó és egy korosabb magyar lépett be rajta. Lekapta poros keménykalapját, azután megszólalt: — Tekintetes Kapitány Ur, vegyen fő rendőrnek engem is. — Hát aztán mi a maga foglalkozása ? — Nyugalmazott pót csöndőrőrmester vagyok. — De hát fizetést nem kap ám a szolgálatáért, — magyarázza a kapitány. — Majd ha megérdemlem, akkor csak kapok, — riposztol a magyar. — Nem ! Semmikor sem fog kapni! — Ne tessék izényi! Valahogy csak leszünk maj . . . Felvették. Valahogy csak lesznek maj... A szomszédjának panaszkodott S. F.-né, hogy biz' az ő férjének is be kell vonulni. A szomszéd — vén, boszniai hadjáratban résztvett magyar — kitűnő orvosságot ajánlott ez ellen. — Sohse menjen a maga ura, ha nem akar ! írjon levelet a polgármesternek, hogy inöghót . . . Tetszett a tanács S. F. nénak, otthon rá is ripakodott a férjeurára : — Hát aztán maga nem fog emenni a Katonáékhó ! — Fogja csak a papírt, meg a pennát, oszt írja : „Tekintetes Nagyságos Ur! Bejelentem mély alázattal, hogy én má két hete möghótam ..." Mikor kész volt a levél, mégegyszer végigolvasták, azután beletették egy szép fehér borítékba és . . . De ekkor valami rettenetes dolog tör tént. S. F. urnák valami az eszébe juthatott, mert nejét ugy képen teremtette, hogy az orra vére is megeredi Az asszony sirt : — Hát ezt mán meg mér tette ! — Mér? Hátha én möghótam, hogyan Írhattam meg a levelel! Mi? Este elutazott a többi tartalékosokkal. Irta : M. A. Láttam : Fiici. hygienikus borbély és fodrász üzlete ===== Horváth Lajos o o o o PAPA, Kossuth Lajos-utcza, (volt Schwach féle üzlet) a Párisi Nagy Áruházzal szemben. Gyors és pontos kiszolgálás. Az hirlik, hogy az Erzsébetligetben a mozgósítás óta „páratlan

8 hangulat uralkodik. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban sok leány busul, hogy elvitték a legények elejét. Az hirlik, hogy a vasúti restóban mostanában sokan sírva vigadnak. Az hírlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője szívesen szeretne a háborúba menni, de már nem tudna jól menni. AZ HIRLIK... A55 hírlik, hogy Pápa városa hazafias lelkesedését 12000 koronával egyelőre megváltotta. AZ hírlik, hogy Pápa városa a jövő évi költségvetést már az idén túlterhelte. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk jelenleg könnyek szárításával foglalkozik. Az hirlik, hogy a polgármester a mozgósítás minél gyorsabb keresztülvitelére az összes városi tisztviselőket mozgósította. Az hirlik, hogy a rendőröket a szolgálat teljesitésébei: műkedvelő rendőrök támogatják. Az hirlik, hogy a díjtalan műkedvelői rendőrök felmondás nélkül teljesitik a szolgálatot. Az hirlik, hogy a műkedvelői rendőrök között igen ügyes nyomozók vaunak. Az hirlik, hogy a műkedvelői rendőrök között többen autó fogdosásban gyakorolják magukat. Az hirlik, hogy Pápán a vöröskeresztegylet vezetősége nz állomáson keresztül vonuló katonaság lelkesitésére rurnusos höl gyeket mozgósított. Az hirlik, hogy a darutollas legények közül többen muszkát fognak enni Az hirlik, hogy a libaíollas legények elénekelhetik, hogy „maradt itthon egy-két! három nyo . . . Az hirlik, hogy Pápán a diplomás hólyagok közül többen a szerbekkel porösködnek Az hirlik, hogy Pápán a duplahólyagok közül többen mentek el, de még többen vissza is jöttek. Az hirlik, hogy Pápán a szimpla- és potyahólyagok hazafias lelkesedésüket dijaztatni kívánják. Az hírlik, hogy Pápán a sógorok nagyrésze tót nyelven lelkesetlik. Az hirlik, hogy a Jajnadrágom egylet kijelentette, hogy inkább szeretne élni a királyért, mint meghalni a hazáért. H I. R E K. — A hátramadottak segélyezése. A harctérre vonult kenyérkeresők hátramaradottjainak segélyezésére alakült bizottság a lefolyt héten mindennap ülésezett és megkezdte a segítő munkát. Örömmel említjük fel, hogy a segítő bizottság védnöknöi tisztét gróf Esterházy Pálné volt szives vállalni, ki a bizottság céljaira 1000 koronát folyósított. A bizottság megkereste az Összes jótékony egyesületeket és pénzintézeteket, hogy a jótékony célra tőkéjükből, illetve jovödelmükből megfelelő összeget bocsássanak a bizottság rendelkezésére. A Pápai Takarékpénztár 1000 koronát, a Pápa városi és vidéki Takarékpénztár 400 koronát, a Chewra Kadisa 100 koronát juttatott a bizottság kezeihez, mely a város lakossága körében folyt gyűjtés révén így kerek 4000 korona összeghez jutott. A város a bizottság fejhasználására a városi hatóság és képviselőtestület ellenőrzésése mellett 12.000 K-át bocsátott azzal a kikötéssel, hogy az ÖSKszeget lehetőleg a népkonyha utján juttassa a bizottság a segélyezettekhez. Tényleg a népkonyha már csütörtökön meg is nyílt és mindjárt az első nap 70 hátramaradt nőnek és 135 gyermeknek utalt ki ebédet, azóta pedig a jelentkezettek száma újra jelentékenyen emelkedett, úgy hogy pénteken már 370 en vették igénybe a népkonyhát, mely szük helyiségeiből a főiskolai köztartás célszerű helyiségeibe költözött át. Megkereste a bizottság az összes orvosokat, hogy a hátramaradottak gyógykezeltetését szükség esetén ingyen teljesíteni szíveskedjenek. Erre az összes orvosok a legnagyobb készséggel vállalkoztak. Megkereste továbbá a bizottság a gyógyszertár tulajdonosókat, hogy a gyógyszereket az ilyen betegek részére önköltségi | árban számítsák, hogy igy a bizottság által kezelt pénzből minél több segélyezés legyen nyújtható. Messzebb menő akciót indított a bizottság a gyermekek ellátására nézve, i mely akcióban rendkívüli mértékben segítségére jött gróf Esterházy Pálné, ki a grófi I kastélyban 100 gyermek részére rendez be napközi otthont. A grófnő egyébként ezenkívül még internátust is szándékozik berendezni 150 gyermek (katonai árvák) részére. Általában, mint azt a bizottság gyűlései is mutatják, a társadalom legkiválóbbjai vállvetett munkával buzgólkodnak azon, hogy a kereső nélkül maradt és nyomorba jutott sok családnak minél gyorsabban és megfelelőbb módon nyújtson segédkezet. — Tábori mise. Felejthetetlen jeleneteknek voltak szem- és fültanúi mindazok, kik mult pénteken részt vettek huszárezredünk tábori miséjén, mely a kis gyakorlótéren lett megtartva. Pont 10 órakor vonult ki a laktanyából a három század Bertalan Pál őrnagy, osztályparancsnok vezetése alatt a gyakorlótérre, ahol már ezrekre menő tömeg lelkes éljenzéssel várta a harctérre vonulókat. Rövid időközben megérkezett az ezredtörzs Lubienszky János gróf ezredes, ezredparpnesnok élén és a szokásos jelentés vétele után jel adatott a tábori mise kezdésére. A misét, melyet Kriszt Jenő esperes-plébános fényes segédlettel celebrált, j városunk összes hatóságai, élén dr. Antal Géza, városunk orsz. képviselője és Mészáros Károly polgármesterrel végig hallgatta. A mise után Kriszt Jenő esperes plébános a katonasághoz közeledett és leiekemelő, szí-