Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.
1914-07-26 / 30. szám
mekeiket. Vegyék figyelembe a pápai kereskedelmi szaktanfolyamot is. Ahol olyan erők tanitauak, mint dr. Kapossy Lucián, Blau Henrik, Bogár István, Fejes Zsigmond, Kiss István stb., oda csak bizalommal kell, hogy forduljanak, mert ők nem anyagi eredményért dolgoznak, hanem culturális missziót teljesítenek. Nem tartom érdektelennek egypár szavat idézni Kirchner Béla kir. főigazgató hivatalos látogatása alkalmával tartott értekezéséből. Többek között azt mondja : „Első alkalommal tettem látogatást a pápai tanfolyamon. Örömömet fejezem ki azon, hogy ezzel a tanfolyammal is növekedett a város intézményeinek száma. Jelentőségét nem kell vázolnom, itt, ahol semmiféle más kereskedelmi iskola nincsen. A leányoktatás terén és gazdasági tekintetben nagy ezen intézmény hivatása és arra kell tö rekedni, hogy kellő számu növendéke legyen, mert csak igy tartható fenn. Az intézet elhelyezése kifogástalan. Egészséges tanteremben van a tan folyam elhelyezve, amely teljesen elegendő nemcsak a mostani létszámhoz képest, de elegendő íesz akkor is, ha a növendékek száma a maximálist éri el". Ezeket idézem Kirchner Béla beszédéből, nem szedtem ki olyan mondatokat, melyek talán hízelegnek az intézetnek, csak olyanokat, amelyek színtiszta valót mondanak. Felemlítem még a tantárgyakat, amelyeknek tanítási módszeréről a legnagyobb megelégedéssel nyilatkozott a főigazgató és amelyeknek helyes módon való tanítására garanciát nyújt az előadó neve. Egyik főtárgy a gépirás, melynek tanítási módszerét szinte csodálatosnak mondja Kirchner, valamint a gyorsírást, a számtant, a földrajzt, a magyar- és német levelezést, a könyvviteltant is feltűnően kiemeli. Ezek után csak tanácsot adhatok a leányos szülőknek. Négy polgárit végzett leányaikat ne adják tanítóképzőbe, hanem hallgattassák velük a kereskedelmi szaktanfolyamot, nem válik kárukra, mert mint mondani szokás : a jövő a kereskedelemé ! Molnár Árpád. Iskolai értesítők. ni. A pápai izr. polg. fiu- és elemi iskola értesítője. Minthogy a hasonló célt szolgáló inté zetek igazgatói egymásnak értesítőiket elküldözgetik, ezek az értesítők a szaklapok mellett az eszmeterjesztés leghathatósabb eszközei közé tartoznak. Azért nagyon helyesen tesznek az igazgatók, tanárok és tanítók, ha az egyes tantárgyak módszerében bevezetett újításaikat, a pedagógiai kísérletek legújabb vívmányait az értesítőkben közzé teszik, mert igy az eszmék kicserélődnek, terjednek és fokozatosan a tanügyi körök köztulajdonává lesznek. Hasznos munkát végzett ennélfogva Blau Henrik igazgató, midőn „A pápai izr. polg. fiu- és elemi iskola értesítőjében" az énektanítás terén szerzett gazdag tapasztalatainak eredményeit közzé teszi. Ismerteti az ide vonatkozó miniszteri rendeleteket, az e szakbavágó legújabb magyar és német szakmunkákat és jelentősebb cikkeket. Rámutat az énektanítás kedélynemesitő hatására. Eklatáns példákkal demonstrálja, mennyivel kedvezőbb eredményt lehet elérni a szolemni záló, mint az abszolút módszerrel. Megtanítja junknak, akik leányok vagyunk I Mind megerdemeJjük a sorsunkat, a boldogtalanságunkat, akik olyan szekér után futunk, a mely tele van már teherrel és nem vesz fel bennünket. Minek futottunk utána ! Igen, terhes szekér, mert ha nem lenne ideálja, akkor észrevette volna, mikor sóvárgó szemekkel nésstem rá, hogy szeretem. 8 igy pedig, ha van neki, akit szeret, ha tudja is, vagy csak st-jti, hogy szeretem, tudom, hogy kinevet, kikacag. Igen, szeretem, de mit törődném én azzal, hogy kinevet és hogy van neki, akit szeret, csak mégegyszer, egyetlenegyszer jönne vissza, hogy megmondhatnám neki, hogy kérjen tőlem báimit: a szivemet, a lelkemet, a boldogságomat, az életemet, a szerelmemet, a ... a becsű . . . csak egyszer, egyetlen egyszer csókoljon meg ugy, ahogy azt megcsókolja, akit szeret és hogy én is megcsókolhatnám ugy, ahogy ón akarom: forrón, tüzesen, szenvedélyesen és ha ez megtörténik, akkor újra elmehet messze, messze, de feledni soha nem fogom, mert magával viszi a boldogságomat ... és akkor bánatomban, hogy felejtsek, megírom annak, aki engem szeret, hogy én is szeretem őt . . . — Mondhatom, hogy óriási sikert fog ezzel elérni, kisasszony ! — Igazán ? — Igen. Ha lehet, akkor én is meghallgatom. — Csak tessék. Igazán nagyon örülni fogok neki. Jaj ! Jön a mama ! Isten vele hadnagy ur! — Mikor találkozunk ? — Mikor? Holnap hét órakor várjon meg a Fő utca es az Irányi Dániel-utca sarkán. Kezet fogtak és a hadnagy ur eltávozott. Tercsi pedig, szép reményekkel táplálva magát, sokáig nézett utána. kartársait, hogy milyen eljárást kövessenek minden egyes skála begyakorlásánál. E rendkívüli gonddal megirt alapos tanulmány megérdemli, hogy a legszélesebb körökben a figyelem és megszivlelés tárgyává tegyék. Hasonló gonddal szerkesztették az értesítő többi részét is. A polgári iskolába 145 tanuló iratkozott be. A vallásos nevelésre nagy gondot fordítottak. A tanulók magaviselete kifogástalan, egészségi állapota kielégítő volt. Az iskola uj igazgatószobát és szertárt kapott. Az uj elnökség reményt nyújt arra, hogy az iskola rövidesen megfelelőbb, tágasabb épületet fog nyerni. Az iskolát meglátogatták dr. Vértessy kir. tanfelügyelő, Mihálik Sándor miniszteri iskolalátogató és dr. Steiner József iskolaszéki elnök, akik legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a tanárok buzgalmáról és a növendékek haladásáról. Az utóbbit nem akasztotta meg az a körülmény, hogy a tanári karban változás állott be. Évközben megbetegedett Farkas Dezső és meghalt Pfeiffer Mór. Helyüket Nagy Sándor képezdei tanár és Várhelyi Izsó töltötték be. Az intézet a tanulóknak nemcsak lelki, hanem testi szükségleteiről is gondoskodott, amennyiben a kebelében fennálló népkonyhában október közepétől április 10-éig ötven szegény elemi és polgári iskolai tanulót ellátott ingyen ebéddel. A tanári könyvtár 63, az ifjúsági 73 kötettel, a szabadkézi rajz szolgálatában álló mintagyüjtemény 48 darabbal gyarapodott. A junius 13 án megnyílt rajzkiállitásról dr. Vértessy, dr. Steiner és a kiállítást látogató nagy díszes közönség kitüntető elismeréssel nyilatkozott. Az intézetben gyors és gépírást is tanítottak. A segítő-egyesület 241 kötet könyvet kölcsönzött szegény tanulóknak. A Schor alapítványra a mult tanévben 397'40 K adomány érkezett be, az alapítvány vagyona 1356 05 K. A tanulók közül 7 ált. kitűnő, 23 ált. jeles, 55 jó, 33 elégséges, 9 egy tárgyból, 6 kettőből és 12 több tárgyból elégtelen osztályzatot nyert, a tanítási eredmény tehát kielégítő. Az elemi iskolai részben az elhunyt Pfeiffer Mórról meleghangon emlékezik meg Blau Henrik igazgató. Ezen gyászhirrel szemben áll egy örvendetes : Oesterreicher Mór 38 évi sikerdús működése elismeréseképpen a vallás-és közoktatási minisztériumtól 600 K személypótlékot kapott. A tantestületben itt is történt változás. A nyugalomba vonult Seelenfreundné Marton Róza helyébe az iskolaszék Seelenfreund Renéet választotta meg. A tantestület buzgó, eredményes működéséről az iskolát látogató dr. Vértessy tanfelügyelő teljes elismeréssel nyilatkozott. A tanítóknak az ifjúsághoz való meleg szeretetét tanúsítja az iskolában fennálló „Malbis Arumim" egyesület is, amely 75 tanulót látott el ruhaneművel és lábbelivel. Az elemi iskolába beiratkozott 297 tanuló, kik közül kimaradt 10, meghalt kettő, kitűnő 62, jeles 71, jó 85, elégséges 46, elégtelen 21 volt. Az értesítő minden sorában nagy gondosság és szakavatottság nyilvánul és belőle az olvasó azt a benyomást meriti, hogy e kettős intézet feladata magaslatán áll. Alapitatott 1864 ben. _A_ legrégi'b"b és legnagy-o b b G±jpöiXz±&~b&. Alapíttatott 1864 ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstádter Jakab czipőraktára Pápa, Kossuth Lajos-utcza, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortopád-munka) kiváló gond lesz fordítva. = Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. — =•»
