Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.

1914-07-19 / 29. szám

XZXZX^T. é> \r£ol^-CixnPápa, 1914. otxüixs 19. 29. szám PAPAI KÖZLÖNY Közérdekű tüggetlen hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 8 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos éR kiadó : P 0 ÍÍ L A T S K K F R 1 G Y E S. H1RDETESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Ázsiai tanulmányul n. A mult héten, u. e. helyütt, néhány ötletet bocsátottam világgá azon alkalomból, hogy két ifjú kartársam tanulmányútra kelt ázsiai Törökországba, Kilikiába. Mivel utjukról csak annak végeztével, két hónap múlva adhatnak számot s ez a számadás alig fog az én szájam ize szerint igazodni, sietek még néhány észrevétellel könnyíteni a lelkiismeretemen, ismételten is hangoztatva, hogy én álmomban se fordultam meg Kilikiában, csak könyveimből, térképeimről szerzem impreszszióimat. Kisázsia, vagyis a törökök földjéről, né péröl s történetéről vannak megjegyzéseim. Kezdjük Kilikián, melynek fővárosa Adana, kartársaim 2000 kilóméteres utjának végső állomása. Akkora terület ez, mint Erdély, vagy közelebbről mint Bosznia, melynek keleti része sik, — itt van a főváros is, a nyugoti sziklás. A síkon húzódik, derékszögű töréssel, az anatóliai = keleti vasút folytatása, a bagdadvasul; ez a bagdadvasut köti össze, az adanai törésen keresztül, azokat a szorosokat vagy kapukat, melyeken keresztül jártak ősidők óta a hódítók hadai és a békés karavánok, északon a kilikiai, keleten az amanusi kaput, melyhez délen a szyriai kapu szinte vasúttal alig esik 70—80 kilóméterre. Jó lenne itt vámszedőnek lenni Adanában, a német kézben levő bagdadvasuton, fogják tanácsolni az én kartársaim. Ennek a síkföldi Kilikiának partvonala 215 km. hosszú, a sziklásnyugoti parté csak 160; a nagy hódítók utja a keskeny völgytorkolatokon keresztül vezetett: a trónkövetelő Kyrost 401-ben Kr. e. a szyriai kapunál kellett volna bátyja hadvezérének feltartóztatni ; de ez a ravasz perzsa távolról nézte csak a testvérek szinjátékát; Kyros nagy meglepetésére saját hajóhadát, 60 hajót talált a szyriai kapunál s az áruló Abrokomastól átszökött 400 vértest. Utja nyitva volt ettől fogva Kunaxáig, a birodalom szivéig, a hol hevességével életét, serege reményeivel egyszerre veszítette el. Vagy két emberöltővel később (332. Kr. e.) Nagy Sándor u. e. helyen, Isszosznál veri meg másodszor a perzsa sereget s megnyílik előtte az ut Szyriába, Aegyptomba, Mezopotámiába. Hallatlanul rövid idő, 12 év alatt szeI rez ez a Sándor majd akkora birodalmat, mint egész Európa, Makedónjától az Indusig, 50 fok hosszú, 5—10 fok szélességben, melynek magva épen a mai ázsiai Törökország, akkor perzsa hóditmány. S nehogy azt képzeljük, hogy ez a gyors szerzemény az ifjú világhóditó halálával széjjel mállott; háromszáz esztendeig érezte Ázsia Nagy Sándor szellemének kihatását: ez a korszak, 323-tól, az ő halálától kezdve Augusztus császárságáig, 31-ig Kr. e. a hellenisztikus korszak, a hellén műveltség kiterjedése, működése Előázsiában. Mi tette Sándort olyan hatalmassá a 200 év óta mindig rettegett perzsa birodalom fölött, hogy 35000 makedón vitézzel meg merte támadni a roppant kolosszust? Szellemi fölénye, tanultuk s tanítjuk az iskolában ; a makedón falanksz, mely az ékalaku thebaei csatavonal összetétele, kettőzése volt; a pangaioszi aranybányák, melyeket atyja, Fülöp nyitott meg s melyek csak ugy ontották az értékes kincset, 1000 talentumot, ötmillió koronát évente; és a görög nemzeti megbízás, melyet ugyancsak Fülöp kényszeritett ki még 338-ban, a khaeroneai mezőn. Hogy van tehát az, mi lehet az oka, hogy a sziklás, nem a termékeny Kilikiában megbúvó kalózok 40 évig űztek csúfot a világ urával, a római birodalommal (103—68. Kr. e.) elfogván a Szyriából, Aegyptomból, Mezopotámiából Rómába indított gabonaszállitmányokat, aminek folyománya Rómában inség, drágaság, forrongás. Hogy u. e. kalózokat egy erőskezű római vezér, Pompeius, rendkívüli hatalom birtokában nem egészen két hónap alatt megfékezi, letelepíti s alig szabadul fel serege a munkából, rajta üt a pontuszi királyon, Mithridateszen s véget vet hamarosan az ő világrengető terveinek is. Pompeius öt évi táborozásának (69—64) gyümölcse 15.000 talentum, m. e. 75 millió korona hadizsákmány s Nagy Sándor egykori tartományainak bekeblezése a római birodalomba. Ázsiai Törökország ma is vagy három millió négyszögkilométer kiterjedésű roppant terület, majd egyharmada Európának; benne maga a kartársaim által tanulmányozás alá vett Kisázsia félszigete nagyobb, mint egész monarkhiánk. Lakossága azonban gyér, Európában a megmaradt Thrakiában vagy három millió; Kisázsiában m. e. kilenc millió; a többi ázsiai törökbirtokon szinte vagy 12 millió. Három millió négyszögkilométeren 24 millió ember átlag nyolc embert jelent kilométerenkint. Hogy itt sok ember lakhatna még s találna megélhetést, ha csakugyan igaz, hogy Anatóliában a termőföldnek csak 7i<r

e áll művelés alatt, elhihetjük. De van-e nekünk fölösleges emberanyagunk, kiket Amerika tizedel ? vagy mégis, mikor Törökország olyan közel van, miért mennek az emberek inkább Amerikába ? Levált Törökországból az u. n. balkán háború alatt, a szövetkezett szláv államok javára. Thrákia, Makedonia, Albánia és Novibazár összefüggő területe, vagy 150.000 négyzetkilométer, félakkora, mint Magyarország és nem volt elég erős a törököknek sem vallási, sem faji érzete, hogy útját állja a rablásnak, bomlásnak. Az a szervezet, melyet nagy Szulejmán 1549-ben adott roppant birodalmának, nyilván elavult, túlélt, másikkal kell pótolni; ezt akarják az uj törökök. Milyen ez a szervezet, csak a birtok eloszlással és közneveléssel akarom megvilágosítani s vége lesz a csodálkozásnak. A földbirtok négyféle, u. m. koronabirtok, egyházi birtok, adománybirtok (hűbér) és szabad birtok; ez az utóbbi alig számit, oly kevés. Az egész világon elfogadott, érvényes gazdasági renddel homlokegyenest ellenkező ez az állapot nem lehet életképes; a birtok, vagyon alapja a létnek, adja hozzá a lehetőséget s Törökországban alig van szabadbirtok. A másik a köznevelés szervezete; a ki megtanulja a koránt, lesz belőle közpap vagy kishivatalnok. A ki ezután még hét évig tanul egyházi vagy világi jogot, lesz főpap, vagy főtisztviselő. Morál, logika, rhetorika, theojogia, jogtudomány igen hasznos a maga íkóczi-u. 12. Alapitatott 1864 ben. -A. -\r±clé>:ki legjr-égilDt) és legnagyo b t> cipőtLzlete. Alapíttatott 1864 ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstadter Jakab czipó'raktára Pápa, Kossuth Lajos-utcza, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortopad-munka) kiváló gond lesz forditva. = Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. =