Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.

1914-04-26 / 17. szám

óvfolyanv. Pápa, 1914. óí^ir'xlis 26. 17- szárm PAPAIHOZLOHY Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre 12 K, félévre G K, negyedévre 3 K. Egyes szám áru 30 fillér. Laptulajdonos éa kiadó : P 0 fi L A T S E K F RIGY E 8. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. Az zarora Városunk képviselőtestülete a leg­közelebb megtartandó közgyűlésen az üzleti záróra kérdését fogja tárgyalni. Ez érdemben a „Pápai Kereskedő Ifjak Önképzőköre" egy szabályrendelet-ter­vezetet nyújtott be, amelynek alapján lesz ezen kérdés tárgyalva és melyet aktuális voltánál fogva egész terjedel­mében közlünk: „I. §. Pápa r. tanácsú város területén a nyilt árusitási üzleteket (boltokat) az azok­hoz tartozó irodai- és raktárhelyiségekkel együtt októbertől májusig este 8 órától reg­gel 7 ór^ig, májustól októberig pedig este fél 8 órától reggel 6 óráig — kivéve a szom­batokat, mikor is az üzletek este 9 óráig ityitya tarthatók — zárva kell tartani, mely iúő alatt az üzleti alkalmazottakat foglalkoz­tatni tilos. 2. §. Nyilt árusitási üzlet (bolt) alatt a közönség számára nyitva álló minden olyan helyiség értendő, amelyből az árusítás akként folyik, hogy a vevő a vásárolt árut, az eset­leg kivánt és bizonyos üzletágaknál előfor­duló átalakítások után rögtön magával viszi vagy viheti, vagy az rögtön házhoz szállít­tatik vagy szállítható. 3. §. Nem tartozik ezen tilalom alá oly I nyilt üzlet, amelyben : a) anélkül, hogy üzlet­; árusításra is be volna rendezve, kizárólag anyagmunkálással foglalkoznak, például: a műhelyek, fényképészeti műtermek stb.; b) árusítással nem kapcsolatos személyi szolgá­latokat teliesitenek, például: a borbély- és fodrászüzlet, cselédszerző és állásközvetítő üzlete stb.; c) anélkül, hogy a vett áruk onnan rögtön elvihetők volnának kizárólag árukra avagy munkára való megrendelések gyűjtésével foglalkoznak, például: a kelme­i festők, ruhatisztítók gyüjtőiizletei, áru-érték­papiros és más ügynökök irodái stb.; d) a közönségnek kizárólag helyben való fogyasz­tására szolgálhatnak ki élelmiszereket, pél­dául : kávéház, kávémérés, cukrászda, kifőző korcsma, vendéglő, bodega stb.; és e) a ki­zárólagos dohányárudák, amennyiben azon­ban az előző bekezdés a) c) pontjaiban fel­sorolt nyilt üzletek ott megjelölt rendelteté­sükön tul árusításra is be vannak rendezve ; amennyiben továbbá a d) pontban megjelölt üzletekből nem csupán helyben való fogyasz­tásra, hanem azonkívül az utcán át is áru­sítanak élelmiszereket; amennyiben végül dohányárudák üzletkörébe eső cikkeken kivül egyebet is árusítanak; ebbeli tevékenységük tekintetében az 1. §-ban foglalt tilalom ha­tálya ezekre az üzletekre is kiterjed. 4. §. Kivételesen az üzlet kötelező zárva­tartásának ideje alatt is foglalkoztathatók az üzleti alkalmazottak; 1. leltározásnál az eh­hez szükséges munkák tekintetében és idő alatt; 2. az üzlet berendezésénél vagy át­költözésnél ; 3. olyan munkálatoknál, ame­lyeket az áruknak romlástól való megvédése érdekében vagy más kényszerítő okból hala­déktalanul kell végezni; 4. vásárok látoga­tásánál a csomagolási és elhelyezési munkák tekintetében a vásárt megelőzőleg és követő­leg 1 — 1 napon; 5 rendkívüli munkatorlódás esetében, azonban évenkint összesen legfel­jebb 14 napon a csomagolási és elhelyezési munkák tekintetében. Az e szakasz alapján kivételesen az üzlet kötelező zárvatartásának ideje alatt foglalkoztatott alkalmazottaknak a munkaadó köteles 24 óránként egyhuzamban legalább 10 órai megszakítás nélkül val(^ pihenőt biztosítani. 5. §. Az 1—6. §-ban foglalt rendelke­zések az ipari munka vasárnapi szünetelésé­ről szóló 1891. évi XIII. t.-c. rendelkezéseit nem érintik. 6. §. A munkaadó köteles az előző szakasz 1—2. és 4. pontjai alapján az 1. §­ban az üzlet kötelező zárvatartására nézve megállapított idő alatt foglalkoztatott alkal­mazottainak számát, ezek naponkénti munka­idejét, a munkaközi szüneteket, az egyhu­zamban nyújtott pihenő időtartamát és a na­pokat, melyeken a rendkívüli munka végez­I AKCZA Az édes anya tanácsa. Irta: SAL1. — Papa, — szólt R kis gimnazista Felicher Dezső az édes apjához — tudja, hogy én már nagy fiu vagyok és okosan tudok gondolkozni, tehát hallgassa meg, amit mondok és teljesítse a kérésemet. Az öreg Felieher bizonyosan arra gon­dolt, hogy megint uj ruháról van szó, mert egész egyszerűen otthagyta Dezsőt. Dezső azonban nem hagyta annyiba a dolgot és utána ment. — Minek tanuljak én olyan sokat, — gondolta magában Dezső — nem akarok én rabbi lenni. —r Elmenek inasnak, — mondta apjá­nak, amikor utolérte — és megtanulom, hogy hogyan kell téglaporból szép piros paprikát csinálni. Hiszen kereskedő az egész famí­liánk, hát minek legyek én más? A mullkor a nagybácsi is, ugy-e, aki kereskedő, férjhez adott egy leányát és tízezer korona hozo­í mányi adott neki. Hát teheti ezt egy hiva lalnok ? Pedig én csak az leszek, ha azt j akarja, hogy tovább is iskolába járjak. Adjon. ' inkább kereskedőnek, apám, elég nekem oü. ez a négy gimnázium is. Az öreg végre nagy könyörgések után beleegyezett, hogy Dezső kereskedő legyen. — Úgyis hiába taníttatnám tovább, — mondta a feleségének — ha nem akar ta­í nulni. A két öreg meg is beszélte, hogy ha ! vége lesz az iskolai évnek, Dezsőt keres­kedőnek adják. Dezső inas lett, még pedig a mamája i testvérénél. De alig volt ott egy hétig, máris meg­' bánta, hogy oda ment. Nem azért, mintha rossz dolga lett volna. Dehogy! Sőt ellen­kezőleg azért, mert nagyon is jó dolga volt. Persze nem ugy tekintették, mint egy ido­; gént, hanem mint egy rokont. A másik inast | már hat órakor fölkeltették, őt azonban ad­j dig hagyták aludni, ameddig akart. Dezsőnek ez nem tetszett, mert arra gondolt, hogy ilyen jó bánásmód mellett nem tanul semmit. Ekkor elhatározta, hogy elmegy máshova, ahol szigorúbban bánnak vele s ott majd jobban és előb fog mindent megtanulni. A legközelebbi alkalommal haza is ment és megmondta az édes apjának, hogy ő itt nem marad, tehát adják máshova. Az öreg belegyezett, hogy Dezső mostani gazdájának fiához menjen, aki szintén keres­; kedő, csakhogy nem Szegeden, hanem Sza­badkán. Másnap Dezső elutazott papájával Sza­badkára és mindjárt ott is maradt. Eleinte nagyon szeretett ott lenni, de később bizony már nem, hogy miért, talán Gersli Náthán Pápa Széchenyi-tér RŐFÖS-, DIVATÁRU-, FÉRFI- ÉS NŐI CONFECTIO ÁRUHÁZ. PONTOS KISZOLGÁLÁS! (Szombaton zárva). gQT NAGY RÉSZLET ÜZLET!

Next

/
Oldalképek
Tartalom