Pápai Közlöny – XXIV. évfolyam – 1914.

1914-01-11 / 2. szám

a magyar törvényhozásnak hosszú ideig mostoha gyermekei voltak és a múltban egyáltalán nem kényeztették el őket. Kétségtelen és örvendetes tény ezzel szemben az is, hogy a városok magukra hagyatva ís éltek, fejlődtek és erősödtek és ami még külön is kiemelendő, csaknem teljes egészükben nyelv ben és érzésben magyarrá váltak. És igy, ha a törvényhozás a városokat erősíti és felkarolja, ezzel a magyarságot, a magyar kulturát erősíti és szolgálja. Hiszen minden egyes város egy külön organizmus, egy külön gazdasági egyed, különböző polgársággal, különböző vagyoni viszonyokkal, különböző fejlődési fokkal. Az állam csak az irányelveket jelölheti ki, csak a határokat szabhatja meg, de a városok önálló életét meg nem ölheti, meg nem semmisítheti. Az állam beleszólhat a városok közegészségügyi intézkedéseibe, elren delheti egyes városokban bizonyos közegészségügyi intézmények (csatornázás, vízvezeték, vágóhíd, kórház stb.) létesítését, ellenőrizheti a városok ház tartását, megszabhatja a pótadó maximumát, de nem szüntetheti ^meg a városok önállóságát. Csak olyan városi törvényt tartunk helyesnek, mely a városi autonómiát kiszélesíti, a városi képviselőtestületek hatáskörét nagyobbítja. Ezen elvekből folyik, hogy a r. t. és törvényhatósági városok|közötti kücéhez akart menni, mert fázott a keze, de Hemző nem engedte, mert látta, hogy részeg és arra gondolt, hogy a melegségtől|hátha kiadja — néni rendes uton — azt, arait délben, vagy este megevett. Alig tudott a lábán állni. Két nagy karja lelógott oldalán, kalapja mélyen a fejébe volt nyomva és ugy nézeft ki, mintha nyaka nem is lett volna. Összeszedte minden erejét és odatámolygoLt az egyik asztalhoz. Beszélni alig tudott és amikor megtámaszkodott az asztalban, szólalt csak meg borizü hangon : — Jó estét! Hemző még mindig ott ült előbbi vendégénél és onnan fogadta el ugy félvállról a köszönést: — Adjon Isten ! A részeg vendég látva, hogy a korcsmáros nem mozdul és nem hoz neki semmit, durván rákiáltott: — Két deci bort adjon ! Hemző most felállt és közelebb ment hozzá és megkérdezte : — Fehéret, vagy vöröset ? A részeg vendég arra gondolt, hogy neki már az úgyis mindegy, hát azt mondta : — Mindegy az, csak bor legyen ! Hemző bement a kármentőbe és bort meg vizet öntött egy pohárba, mert arra gondolt, hogy ez már úgyis be van rúgva, hát minek neki tiszta bort adni. A részeg vendég — amig Hemző a kármentőben járt — leült egy padra és várta a búfelejtő italt. (Folyt, köv.) lönbség eltörlendö, a városok a megyéktől teljesen függetlenitendők. Függetlenitendök, mert hiszen ellentétes az érdekük. A sajtóban felmerült az az eszme, hogy német mintára a rendezett tanácsú városok a járási közigazgatásba osztassanak be és igy a járási tanács részeivé váljanak. Ezt az eszmét helytelennek tartjuk, mert egyrészt gátat szab a városok szabad fejlődésének, másrészt az ellentétes érdekek folytán örökös összetűzések csiráját rejtené magában. Amikor a fentebbiekben a városi autonómia hatályosabbá tétele mellett foglaltunk állást, szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy van két ága a v. közigazgatásnak, melyek szerintünk feltétlenül állami feladatot képeznek : az árvaügyek és a városi rendőrség. Az árvaszék és rendőrség feltétlen államosításának vagyunk hivei, mert a modern közigazgatással és jogállammal nem egyeztethető össze az a sok szabálytalanság, mulasztás, idejét mult maradiság és részrehajlás, ami az autonóm rendőrség és Járvaszék működésében nap nap után észlelhető. A v. árvaszéki ülnök és közgyám, továbbá a városi rendőrbiztos és panclur nem a 20-dik , századba való. Ha a készülő v, törvényjavaslat a fenti elveken fog felépülni, akkor a városok minden barátja örömmel fogja üdvözölni, mert egy uj reményekkel telt fejlődést biztosító korszaknak kezdetét fogja jelenteni a magyar városok életében. Elbúcsúztattuk az ó-évet és sok reI ménnyel köszöntjük az újévet. Ez alkalommal — mint a közérdek képviselői — bizonyos aktualitást vélünk látni abban, ha a sajtó a városi közélet fórumán szereplő fér1 fiaknak a városi ügyek iránt tanúsított ér ! deklődéséről megemlékezik. Illusztrálva ez! zel, hogy mikép gyakorolják a városatyák alkotmányos jogukat, amely nekik szót ad j a városi ügyek intézésében és ez legjobban abból a kimutatásból tűnik ki, amely arról számol be : ki hányszor vett részt a város közgyűlésein ? Kétségtelen dolog, hogy nem a köz gyűléseken való részvétel a fokmérője annak, ki mennyire veszi ki részét a város közgyűléseiből és ki mennyi hasznot hoz a város közéletének terein, de annyit mindenesetre ki lehet venni a kimutatásból, hogy mennyire érdeklődik a város közügyei iránt. Az elmúlt esztendőben Pápa városa 2 rendes és 14 rendkívüli közgyűlést tartott. Az alábbiakban adjuk a részletes kimutatást : Mind a 16 közgyűlésen részt vett: dr. Hoffner Sándor, Jilek Ferenc, Lippert Sándor, Muli József, dr. Scheiber Jenő. 15 közgyűlésen vett részt: dr. Balla Róbert, dr. Fehér Dezső, Wittmann Ignácz téglagyáros. 14 közgyűlésen vett részt: Becsey Ferenc, Fischer Gyula, Keresztes Gyula. 13 közgyűlésen vett részt: Blau Henrik, Baráth Károly, dr. Gottlieb Sándor, Langráf Zsigmond, Polgár Sándor, Sarudy György. 12 közgyűlésen vett részt: Győri Gyula, dr. Kende Adám, dr. Kőrös Endre, Petrovics Mihály, Varga Rezső, ifj. Horváth J. 11 közgyűlésen vett részt: Ács Ferenc, Bohra Samu, Giczi Gábor, Hajnóczky Béla, dr. Lővy László, Molnár István, Nagy Sándor, Reramer Ferenc, Schwarcz Vilmos, Somogyi József. 10 közgyűlésen vett részt: Baldauf Gusztáv, Halász Mihály, id. Szalay József, Somogyi Pál. 9 közgyűlésen vett részt: Billitz Ferenc, Beck Zsigmond, dr. Györké Sándor, Kis István, Kunt Mihály, Kőszegi József, ifj. Polgár József, Schwarcz Márton, dr. Teli Anasztáz. 8 közgyűlésen vett részt: Blau Sándor, Csajtay Dániel, ifj. Eisler Mór, Koréin Vilmos, Keresztes István, Koritschoner József, Kovács Sándor, lic. Rácz Kálmán, dr. Steiner József, Szakács Dániel, Schraiedhoffer Antal. 7 közgyűlésen vett részt: Böröczkv Ferencz, Csizmadia Lajos, dr. Domonkos Géza, dr. Hirsch Vilmos, dr. Horczog Manó, Kis József, Klein József, Kohn József, Krausz József N., Kovács József, Lamperth Ferenc, dr. Lakos Béla, Nemes János, Németh János, Pomher Mihály, Szeleczky Ferenc, dr. Saáry Tibor, Steinberger Lipót. 6 közgyűlésen vett részt: Barthalos István, Braun Dezső, Csurgai Gyula, Faragó János, Gyenese János, dr. Kluge Endre, Kalmár Károly, Legény Ferenc, Mayersberg Salamon, Téringer János, Tömböl János, Varga József. 5 közgyűlésen vett részt: Baráth József, Fejes Zsigmond, Gaál János, Herz Dávid, Kis Tivadar, Koréin Ernő, Kis Antal, Keresztes József, Nagy Vilmos, Oszwald János, Rechner Márton, Saáry Lajos, Tálós Sándor. 4 közgyűlésen vett részt: dr. Adorján Gyula, Böröcz József, Csurgai Lajos, Grósz Ede, Grábics Vendel, Gyurácz László, Krausz Gyula, dr. Kapossy Lucián, Lázár Adám, Mátz József, Marton Antal, Rechnitz Béla, Ungár Mihály, Wüest Ferenc. 3 közgyűlésen vett részt; Baranyay Zsigmond, Borsos István, Braun Ármin, Csillag Ferenc, Dezső Sándor, ifj. Edelényi Sz. József, Gyurátz Ferenc, Gerstl Leó, Kluge Károly, Mayer István, Mórocz Károly, Pollák Ferenc, dr. Rechnitz Ede, ifj. Schlesinger Mór, Weisz Jónás. . 2 közgyűlésen vett részt: Barcsi József, Gaál Gyula, dr. Horváth Lajos, Kriszt Jenő, Karlovitz Adolf, Kis Ernő, Lőwenstein Adolf, Stein Vilmos, Sulyok József. 1 közgyűlésen vett részt: Altstadtér Jakab (ragh.), Bőhm Ignác, Galamb József, dr. Horváth József, dr. Kövi József, Kertésü István, Mikovinyi udön, Nagy István, Piacsek, Gyula, id. Polgár József, Sült József, Ungár Béla, Wittmann Mihály. Egy közgyűlésen sem volt jelen : dr. Antal Géza, Bánóczy István, dr. Bass Ernő, Böröczky Lajos, Besenbaeh Károly, Faa Mihály, dr. Grosz Lajos, Gyuk Nándor, Hanauer Zoltán, Harmos Zoltán, Iglauer János (mgh.), Koritschoner Adolf, Karcsay István, Németh István, Steiner Zsigmond, Steiner Jenő, Sebestyén Dávid, dr. Thury Etele, Wimmer Lajos, Wittmann Ignác bérlő, Wellner Sándor. — Iluska créme. Igen jó kéz és arcbőr finomító az „Iluska créme" 1 tégely 1 koI 1 rona a Városi gyógyszertárban Fő utca o»