Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-10-19 / 42. szám

és a fiatalkorúak bűnügyében követendő eljárásnak intézményét. Alapgondolata a törvénynek, hogy a fiatalkorúak bírája ne a bűncselekmény megtorlását, hanem a fiatalkorú nevelését és megjavítását tekintse feladatának. Sokat ígérő rendelkezése a törvénynek az is, hogy a fiatalkorúak bírája bűncselekmény fennforgása nélkül is eljárhat olyan gyermekek és fiatalkorúakkal szemben, akik környezetükben az erkölcsi romlás veszélyeinek vannak kitéve. Ezeket állandóan felügyeli, szükség esetén megfenyíti, veszélyes környeze tűkből kiveszi stb. A törvény a fiatalkorúak birájának munkatársául a társadalmat jelöli ineg. Különösen pedig az úgynevezett pártfogó (Patronage) egyesületek társadalmi intézményére támaszkodik abban az irányban, hogy ezek a működési területeken élő és felügyeletet igénylő gyermekek és fiatalkorúak életviszonyait megfigyeljék, észleleteiket a fiatalkorúak birájával közöljék, a bíró intézkedéseinek célszerű végrehajtását ellenőrizzék. Amidőn Pápa városa és a pápai járás területére nézve a pártfogó egyesület megalakulása iránt a kezdeményező lépéseket megtesszük, ismételten is felhívjuk társadalmunk közönségének figyelmét arra, hogy az egyesület megalakítása és az abban való ténykedés egyenesen a törvény által kijelölt kötelességet képez. E mellett helyi gazda sági életünk is, amely a maga fejlődő gyáriparával mind több gyermeket tesz ki a családi nevelés hiányából folyó elzüllés veszélyének, egyenesen önmaguk, erkölcsi és anyagi javaink biztosítása iránti köteles ségünkké teszi a védekezés munkájának vállalását. Az egyesület tagjai alapító, rendes, pártoló és működő tagok lehetnek. Alapító tag az, aki az egyesület céljaira egyszer s mindenkorra legalább 50 korona összegű alapítványt tesz. A rendes tagok tetszés szerinti időig évi 2 korona fizetésére vállal nak kötelezettséget. A pártoló tagok 2 koronánál nem kisebb adománnyal támogatják az egyesület céljait. A működő tagok semmi dijat sem fizetnek, hanem esetről-esetre végzik a pártfogói teendőket a fenntebb kifejtettek értelmében. Az egyesület anyagi terheihez az állam is hozzájárul és igy az egyesület nem annyira a rendes tagok anyagi támogatására, mint inkább a működő tagok odaadó, szeretetteljes munkájára számit. Az egyesületbe való belépés a kibocsájtott aláírási iveken való aláírása által történik. A tagok az alakuló közgyűlés helyéről ós idejéről külön meghívóban fognak értesíttetni. Pápa, 1913. évi október hó 6-án. Tisztelettel dr. Teli Anasztáz Szt.-Benedek-rendi főgimnáziumi igazgató. dr. Molnár Imre Kis József ügyvéd. ev. ref esperes. dr. Fürst Sándor kir. járásbiró. I< A RCZOLA I mult hvö bx*ől_ Mindenki panaszkodik ! A társadalom minden egyes rétege tűrhetetlen állapotokat emleget. Nehéz a megélhetés, drága a piac, napról napra emelik a kamatlábat és ha még hozzá vesszük, hogy még mindig fenyeget a háború és a kolera veszélye, valóban nem is lehet csudálkozni, hogy uton útfélen csak elkeseredett arcokat lehet látni. Ezen elkeseredett hangulat — talán felesleges is bővebb kommentárt hozzá fűzni — nagyban befolyásolja a heti krónikást is. Ahol nincs hangulat, ott nincs téma és ahol nincs téma, ott nincs mit krónikázni és ha akad is valami ami feljegyezni való volna a heti krónika részére, az is olyan búval bé lelt dolog, mely még jobban elszomorítja még azokat is, akiknek úgyis elég szomorkodni valójuk van. Ilyen körülmények között tessék heti krónikát írni 1 Pedig muszáj és a muszáj pe dig nagy szó. Köteleztem magamat reá és a mi a fődolog, meg vagyok fizetve és igy nincs kibúvó, ha csak ki nem teszem magamat annak az eshetőségnek, hogy demarsot kapok, mint jelenleg a szerbeknek van kilátásuk monarchiánktól. Szándékom volt beteget jelenteni, de már nem hisznek a betegség-jelentésemben, amennyiben már több ízben megcsíptek a szerkesztőségben, hogy az én betegjelentésem csak szimulálás s igy kárba veszett dolog lett volna ily módon lerázni magamról a heti krónika megírását, de különben is már több ízben vád ért az ilyen beképzelt heti betegségemért. Még ha az időjárás, rendes lefolyású volna, akkor még hagyján, a merész fantázia ebből is tudna valamit kifaragni, de október hónapot irunk és tényleg azt hisszük, hogy az idő áprilist járat velünk. Egyszer hopp, azután kopp- Ma felöltő is meleg, másnap a városi bunda is elkel. Igy állunk időjárás és helyzet dolgában. És ki érzi legjobban ezt az össze-vissza kevert •limonádés hangulatot és tótágast álló helyzetet ? Hát nem elsősorban a heti krónikás ? Olykor akad ugyan valami téma, vagy mondjuk talán esemény is, de ebben sincs valami köszönet. Ha ugy irná meg a heti krónikás amint tényleg és valóban történt, akkor ha nem is sújtanák egyházi átokkal, de a legkevesebb ami érné, az a lesajnálás volna. Mesterkélten kell az eseményeket lekarcolni, sőt a legtöbb esetben a mindig kéznél levő „generálsaft"-tal kell hosszulére ereszteni. Hja ! Ez igy van és nincs máskép ! Ha ló nincs, akkor a szamár is jó. Ezt mondja a régi közmondás és ehhez akarva nem akarva alkalmazkodni kell ebben a tótágast álló és homlokegyenest ellenkező modern helyzetben. Mert hát ez mostanában a modern helyzet és nem marad egyelőre más kibontakozás, mint türelmesen bevárni a helyzet modernebb szignaturáját, addig pedig mig az bekövetkezik, éljünk azzal a jelszóval, hogy : „mit den Wölfen muss mann heulen." Igy áll a bál! Tessék heti krónikát írni a mult hétről! írni valahogy csak megírja az ember, de mégsem az, aminek lenni kellene. Nem hizelgek magamnak azzal, hogy merész fantáziám van, de ha a mostani körülmények között hivatásomnak annyira is eleget tudok tenni, hogy nem marad üresen „a mult hétről" című rovatom, ugy mégis be kell képzelnem magamnak, hogy rendelkezem egy csekély dózissal a merész fantáziából. Lehet, hogy elfogult vagyok és mind ezeket a dolgokat, melyekkel a mostani tó tágast álló helyzetet illusztráltam, a jelenlegi borongós és komor időjárás hangulat szuggerálta belém, de bármiként van, annyi tény, hogy: „rossz időket élünk!" Ez a helyzet szignaturája. Nemsokára azonban változni fog a helyzet és ez némikép vigaszul szolgál ebben a lethargikus állapotban. Néhány hét és kezdetét veszi a társadalmi téli évad. Megkezdődik a Jókai-kör estélyeik, esetleg be is fagy, eljön a korcsolya szezon és ezzel kapcsolatosan a téli évad kellemes atrakciója. Addig pedig, mig a téli évad bekövet kezik, ellátogatok majd színtársulatunkhoz Győrbe és innen fogok a heti krónika részére némi anyagot gyűjteni. Jóllehet már tavaszra nem kerülnek vissza hozzánk, de azért bi zonyos érdek mégis fűz hozzá bennünket. Apropos színtársulat! Az tény, hogy a tőlünk eltávozott színtársulat a tavaszi idényre már nem jön vissza hozzánk és sokan nagyon is kíváncsiak, hogy melyik társulat jön hozzánk, erre azonban határozott választ egyelőre nem tudunk adni, hanem jó eleve már jelezhetjük, hogy erre nézve nagy meglepetés vár reánk. Már jelentkezett is néhány színigazgató, ki szívesen jön hozzánk haza, de a diskréció tiltja, hogy nevét egyelőre eláruljuk, mert hát ezt az ügyet a szinügyi bizottság van hivatva elintézni. Türelem rózsát terem ! Frici. AZ HIRLIK... Az hirlik, hogy Pápa városa a Hungária műtrágyagyárral ugy járt, mint a ki a tótnak szállást adott. Az hirlik, hogy Pápa városa ugy táncol, ahogy a vármegye fütyül. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk nyitott kártyával játszik. Az hirlik, hogy a polgármester megunta a szabadságát és idő előtt bevonult hivatalába. Az hirlik, hogy a rendőrkapitányság már nem veszi komolyan a hányási és hasmenési bejelentéseket. Az hirlik, hogy a titkos rendőrök akkor járnak jó nyomon, ha a rendőrök nyomába járnak. Az hirlik, hogy a keresztényszocialisták táncmulatságán nagy volt a kavarodás. Az hirlik, hogy a szocialisták népgyűlését mult vasárnap halálra harangozták. Az hirlik, hogy a darutollas legényeknek oly asszony kell, ha beteg is kelljen fel. Az hirlik, hogy a libatollas legények közül néhányan a nagy böjti napot elsimenájszolták. Az hirlik, hogy Pápán a diplomás hólyagok egy eltűnt hólyagot siratnak. Az hirlik, hogy Pápán a dupla hólyagok azt hangoztatják, hogy ha pénzük nincsen, hát isznak hitelbe. Az hirlik, hogy a szimpla- és potya hólyagok oda járatosak, ahol pájslit mérnek. Az hirlik, hogy Pápán a sógorok addig isznak, mig a tragácsot nem emlegetik. az hirlik, hogy a „Jaj nadrágoméegylet egy uj vakaróra kért szabadalmat. Az hirlik, hogy az Erzsébetligetben nem ártana egy illem felügyelőt alkalmazni. Az hirlik, hogy az Erzsébetvárosban számos család mellékilletéket huz. Az hirlik, hogy a Központi kávéházban hangversenyző tiroli daltársulat tagjai a pápai sörös gavallérokat megösmerték. Az hirlik, hogy a vasúti vendéglőben a nyári ösmeretség egyelőre be lett szüntetve. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője délután kezdi a reggelt. HIREK. — Báró Hornig biboros köszönete. Pápa város képviselőtestülete tudvalevőleg báró Hornig biboros megyéspüspököt 25-éves jubileuma alkalmából üdvözölte. A biboros püspök ezen üdvözletre a következőkben válaszolt : Nagyságos Polgármester ur ! Lekötelezett. köszönettel vettem Nagyságodnak mult hó 24 én 9515. sz. a. kelt nagybecsű sorait, melyeket püspökségem 25-ik évfordulója alkalmából hozzám intézni méltóztatott, sőt annál szívesebb köszönettel, mennél nagyobbak és fontosabbak azon érdekek, melyek ugyancsak Pápa városában a hitélet fellendülését és gyakorlati érvényesítését tennék égető szükséggé. Fogadja igaz nagyrabecsülésem kifejezését, mellyel maradok Veszprémben, 1913. évi október hó 3 án Nagyságodnak kész szolgája az Úrban : báró Hornig Károly bibornok, veszprémi püspök.