Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.
1913-12-07 / 49. szám
legelve, könnyen belátható, hogy sem az egyik, sem a másik ut nem alkalmas oly iparosság nevelésére, mely iparunk jelentékenyebb fejlődését és iparosságunk jólétének emelését elősegíthetné és biztosithatná. Ha tisztán csak gyakorlati képzést nyer az iparos ifjú, olyan lesz az, mint a gép, mely lélek nélküli munkát végez. Az ugy képzett munkásnak minden képessége egyedül a kézügyességben nyilvánul, de találékonyságot, önnálló tervezést hiába keresünk az ilyennél. Erre képtelen, de meg lomhább is gondolkozásában, hogysem ilyennel is törődnék. Az ilyen munkás elvégzi, amit mondanak neki, elkészíti a tárgyat, a melyet mások terveztek, de többre azután nem is törekszik. Megelégszik azzal, hogy máról-holnapra eltengődik csekély keresetéből és egyébbel nem törődik. Szóval dolgozik, mint az óramű egyik nap ugy, mint a másikon s ez egyformaságból dehogy hagyná magát kizökkenteni. Az ily napszámos módjára, minden lélek és leleményesség nélkül dolgozó iparosoktól természetesen nem várható az ipar fokozottabb fejlesztése és felvirágoztatása, mert erre képtelenek. Ne a mostoha viszonyok miatt zúgolódjanak folytonosan iparosaink, mert ebben csak részben van igazuk. Hanem igenis, szükséges, hogy az iparosokban éljen a nemes törekvés és az ambíció is, hogy ne csak tucat munkák készítésével elégedjenek meg, hanem leleményességükkel önmaguk is tervezgetvén, ujdonságszerü készítményeikkel s tisztességes és jó munkájukelmaradt, mert nyomban a bevonulást követte a tánc és rövid idő múlva az álarc levétele. Holott álarcos estélyeknek ezek a szellemi sziporkák, ezek a cikázó agyvillámok adnak zamatot, fényt és szint és ettől lettek a dominóban megjelentek és az ezekben gyönyörködni óhajtók a minden átmenet nélkül megindult tánc következtében elütve. Node amitől elestünk fönn a teremben, pótolta az étterem, mely voltaképen itteremmé alakult át. Ambrosia nem fogyott ugy, mint a Nektár. Nem is hinnéd, hogy a mi leányaink milyen —• Nektárnokok, ugy isznak, ha hozzáférnek, akárcsak mint Rostand, — mondatja Cyrano de Bergerac-kal a gaskonyei kadétokról. Szeretettel egészségükre kívánom. De talán sokat is mondtam már el a Dominó estélyről. Sokat lehet, de nem eleget és épenséggel nem mindent. Kedélyes voltáról csak annyit jelzek, hogy nevét nem Verditől kellett volna adatnia, hanem Paillerontól, mert „Álarcos bál" helyett sokkal jobban (megfelelt volna „Ahol unatkoznak.'' Még egyet. És erre büszke vagyok. Egy már nem mai keletű, több háju, mint hajú ur, aki folyton nyomomban volt, azt mondta, a nőegylet bűnt követ el, ha álarcos bált rendez, mert olyan szép, bájos és kedves arcokat, mint a pápai hölgyeké, álarc alá rejteni vétek. És amidőn végül még azt is megirom, j hogy éjfél előtt csak növálasz volt, vagyis, hogy a nők válogattak és a férfiak árulták volna a petrezselymet, ha a nők meg nem könyörülnek rajtuk, igazán majdnem mindent I tudsz. Pá, hatszor pá! kai minél inkább kiérdemeljék a közönség elismerését és fokozzák annak vételkedvét. Mint említettük, az iparos nemzedék elméleti képzése sem halad azon az uton, amelyen az ipar és iparosság érdekében haladnia kellene. Igaz, hogy az ipari munkásnak, különösen az elömunkásnak nemcsak az iparához szükséges elméleti tantárgyakat kell tudnia, hanem ezenkívül az általános müveit ségnek alapismereteivel is kell birnia, csakhogy e tekintetben ma ugy vagyunk, hogy ez utóbbi ismereteket illetőleg a középiskolai tantárgyakat tanítják az iparos nemzedéknek és ezenkívül gyakorlati kiképzést is nyer. Az eredmény igy természetesen nem lehet más, mint hogy elméletileg és gyakorlatilag félig képzett egyének teremnek. Ezek hiányos gyakorlati képzettségük folytán nem jól érezvén magukat az iparos pályán és az elméleti képzés alkalmával a lényegileg nem nekik való középiskolai tantárgyak tartalmától megittasulván, nagyrészük örökre elhagyja a műhelyt s irodákban tengeti életét, szaporítván a proletárok számát. Ilyenek is csak jelennel tőrödnek, de nem gondolnak bekövetkezendő öregségükre, amidőn koldusbot lesz a kísérője legtöbbjüknek. Az uj nevelési irány szomorú következménye tehát az, hogy akiket erre neveltek, nagyrészt elhagyják az ipari pályát. — Ez annál sajnálatosabb jelenség, mert igy éppen az értelmesebb ipari munkások vesznek el az iparra nézve, miáltal a magyar ipar nagy kárt szenved. Mindezeket figyelembe véve, oda kell hatni, — amint már a kereske delemügyi miniszter is hangoztatta, —hogy internátusok segélyével minden ipariskola kapcsolatba hozassék egy megfelelő iparteleppel, ahol egész napon át a műhelyben foglalkoznának a növendékek és az esti órákban nyernének csak elméleti oktatást. Addig is azonban, mig ez tán a messze jövőben valósulhat csak meg, szigorúan megkövetelendő, hogy az iparos gazdák családjai ne dajka, cseléd és mindenes munkára használják a tanoncokat, hanem minden gazda ismerje lelkiismeretben kötelességének, hogy tanoncát csakis az elsajátítandó iparágban fog lalkoztassa, hogy az minél alaposabb gyakorlati kiképzést nyerhessen és igy majdan, mint önnálló iparos becsülettel megállhassa helyét. A szülök iparos tanoncokul és nem dajka, cseléd vagy mindenesül szerződtetik az iparosokhoz gyermekeiket. Jó lesz ezt el nem feledni. Az iparos elsősorban is folytassa iparát és csak másodsorban szentelje elméleti ismereteit az általános iparügyeknek. Ha az elősorolt kívánalmak megvalósulnak, akkor minden tekintet ben derék, ambiciózus iparosságunk lesz, ha pedig meglesz, akkor a magyar ipar is csakhamar hatalmasan fel fog lendülni és iparosaink jóléte is biztosítva leend ! Dominó-estély. — 1913. november 29. — Az izraelita nőegylet által mult szombaton este a Griff-szálló nagytermében rendezett „Dominó estély" ugy erkölcsileg mint anyagilag fényes sikert aratott. Heteken át folyt a készülődés ezen estélyre ós a rendezőséget valóban a legnagyobb elismerés illeti meg, hogy az estélyen megjelent diszes közönséget ily fényes est élvezetében részesítette. Az estély 8 órára volt jelezve, eleinte azonban lassanként gyülekeztek, de midőn pont 9 órakor az álarcos dominó jelmezekben levő hölgyek a Griff-terem szomszédságában levő Jókai kör helyiségéből kivonultak, a terem teljesen megtelt. Káprázatos látványosság volt a jelmezes hölgyek bevonulása, kik mindegyike egy rendező karján körülsétált a Rákócziinduló hangjai mellett. Egynéhány körséta után kezdetét vette csárdással a tánc. Rögtön utánna boszton volt, melynél a jelmezes álarcos hölgyek kérték fel az urakat táncra. A boszton után a hölgyek levehettek . dominó-jelmezüket és ekkor határtalan jóZ; kedv mellett folytatták a táncot. Az első négyest 36 pár táncolta. Szünóra alatt fesz- . telen jókedv mellett folyt a társalgás az éttermekben és egy órai szünet után fokozó-dott jókedvvel kezdték meg újra a táncot,/? Az estély, melyre a megjelentek nagyon soká kellemesen fognak visszaemlé-,, kezni, hajnali 4 órakor ért véget. Az estélyen a következő hölgyek vettek részt : Asszonyok'. Billiíz Ferenczné, dr, Bass Ernőné, Bőhm Samuné, Bőhm Igtiáczné (Járiföld), dr. Beke Miklósné, Breuer Lazámé, Deutsch Dávidné, dr. Fehér Dezsőné, dr. Fürst Sándorné, özv. Fleschné, Galamb Józsefné, Goldberg Gyuláné, dr. Györké Sándorné, dr. Gottlieb Sándorné, dr.. Hirsch Vilmosné, dr. Hoffner Sándorné, Kemény Béláné, dr. Kóródi Simonné. Kerpol Gusztáváé, özv. Krausz Vilmosné, özv. Kohn Adolfné, Koréin Vilmosné, Klein Józsefné (Mátyusháza), Klein Jakabné (Celldömölk), Koritschoner Fülöpné, dr. Kövi Józsefné, Lázár Ádámné, Lengyel Kálmánné (Dáka), dr. Lukács Vilmosné, Révész Arnoldné, dr. Rohonyi Nándorné, dr. Rosenthál Józsefné, Sági Sándorné, Singer Ferenczné, Singer Miksáné, Strausz Kornélné, Steiner Ignácné, dr. Steiner Józsefné, özv. Steril Ignáczné, özv. Schlesinger Zsigmondné, Ungár Mihályné, dr. Weltner Sándorné, Weltner Miksáné, Wittmann Ignáczné, Weisz Henrikné, Zollner Izidorné. Leányok : Jelmezben voltak: Bőhm Mariska, Bőhm Józsi (Járiföld), Goldberg Irma, Hirsch Margit, Koréin Adel, Koréin Flóra, Klein Jolán (Mátyusháza), Nobel Jozefa, Schmutzer Ella (Sümeg), Weisz Franci. Jelmez nélkül: Beek Ilonka, Klein Jolán (Celldömölk) és Weisz Vilma. Az izr. nőegylet ezen fényesen sikerült estélyre valóban büszke lehet és a rendező ség élén özv. Krausz Vilmosné elnök ós dr. Lukács Vilmos titkárral egyetemben méltó jutalmat nyertek és fényes eredményt értek el a heteken át tartó buzgó és fáradhatlan tevékenységükért. Elegáns fazon és legjobb kidolgozású női paletó, kosztüm, aljak stb. a legújabb divat után csak HORVÁTH m ISTVÁN angol-, francia női divattermében készülnek < Pápán, Jókai Mór-utca 36. szám.