Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-11-16 / 46. szám

a város külső részein, mintha délelőttdélután kell ki-be járniok. Pedig, hogy a telkek és lakások mennyivel olcsóbbak a perifériákon, mint bent a belvárosban, azt mindenki tudja. Hogy az osztatlan munkaidő alkalmasabb a hivatali teendők elvégzésére és megkönnyíti a hivatalok tevékenységét, azt minden szónál meggyőzőbben dokumentálják a tények. Dokumentálja az, hogy -— miként a főispán is hangsúlyozta — alig van már hivatal, ahol életbe ne volna léptetve, mindenütt bevált, meg vannak vele elégedve hivatalnokok és felsőbb hatóságok egyaránt és mig arra nincs példa, hogy valahol visszaállították volna a régi rendszert, addig az osztatlan munkaidő mindiukább hódit, igy, hogy helyi példát említsünk, életbe léptették még a dohánygyárban is s már alig van Pápán iskola, ahol délután is volna tanítás. Hogy speciell a közigazgatási hivatalokra nézve mily üdvös volna az uj beosztás, e tekintetben felhívjuk a figyelmet arra a köztudomásu tényre, hogy a közigazgatási hivatalokban délelőtt és délután folytonosan jár-kel ügyesbajos dolgaival a nagyközönség, ugy, hogy a komolyabb elmerülést, vagy intenzivebb figyelmet igénylő munka csaknem teljesen lehetetlen. Mig az uj beosztás mellett biztosra lehet venni, hogy körülbelül 12—2 óráig zavartalanul dolgozhatnának a tisztviselők és ez a 2 órai zavartalan munka felér legalább is 5 órai oly munkával, amelyet az ügyes-bajos felek folytonosan meg-megzavarnak. De az osztatlan munkaidő mellett dik arról, hogy a színészek tisztességes színházban, vagyis egy rendes teremben játszhassanak. Hiszen nem vagyunk már a XIV ik században, amikor még a szabad ég alatt hirdették Thália papjai az igéket, hanem a XIX—XX-ik században vagyunk, amikor már az állam is nagy segédkezet nyújt abban, hogy magyar színészeinknek tisztességes színházat építhessenek. De tud-ora, hogy nemcsak Vasváron történik meg az ilyesmi, haftera 'máshol is, tehát figyelmébe ajánlom minden olyan kisebb város vezetőségének;" ahol"mívesen még rendes téfiiplöniüfc Tháíia-papjainak, hogy építsenek egy áníiak- megfelelő'líélyK séget, hogy ne hozzanak'szégyellt a magyar színészetre. Az a kis színigazgató nem építhet, mert hiszen elég azokból a csekély jövödelmekből a nagy gázsikat fizetni, de igenis, épithet a város, ha mindjárt nem is színházat, de egy olyan termet, ahol bálokat is lehet tartani és ez kitűnően megfelelne a szinielőadásokra is, ha állna ott egy állandó színpad, amire úgyis szükség van mindenhol, ha műkedvelői előadásokat akarnak tartani. Tehát mégegyszer a figyelmébe ajánlom minden kisebb város vezetőségének, hogy iparkodjanak oda hatni, hogy a kisebb színigazgatók rendes helyen tarthassanak előadásokat, mert igy azoknak is jobban módjukban lesz jobb társulatot szervezni, ami csak a városnak a hasznára lehet, mert nem kell többet a vasvári szomorú esethez hasonló kellemetlenségekért szégyenkezniük. 'M

v több időt szentelhet a tisztviselő családjának és privátügyeinek is, anélkül, hogy ennek hivatali tevékenysége kárát vallaná. Ma a hivatalnok kora reggeltől egész estig távol van csa ládjától, a déli rövid szünetet leszámítva, az egész napot hivatalában tölti. Osztatlan munkaidő mellett délután 2 órától kezdve a maga ura a hivatalnok. Kényelmesen elintézheti privátügyeit, foglalkozhatik családjával, időt szakithat az önművelődésre és több időt szentelhet a társaséletnek. A tisztviselőnek lépést kell tartania a korral, tanulmányoznia kell az uj törvényeket és rendeleteket, részt kell vennie a közéletben. „A városok egyik feladata, — irja Ágoston Péter A városok feladatai c. tanulmányában — hogy tisztviselőit képezze s megismertesse őket nemcsak a modern igazgatás, városrendezés, ha nem a tudomány és művészet uj í irányaival is." A mi városunk sokkal kisebb, semhogy módjában állna ezt a kétségtelenül nemes és szép feladatot intézményekkel megvalósítani. De legalább ne zárja el az önmüve lődés és továbbképzés lehetőségét. Adja meg az önművelődés legelemibb feltételét: a kellő szabad időt, amit az osztatlan munkaidő behozatalával annál inkább megtehet, mert csak nyer vele minden tekintetben és nem hoz egy fillérnyi áldozatot sem. A legutóbbi városi közgyűlésen egyik képviselő azt fejtegette, hogy ha a város nem alkotja meg a kor kívánalmainak megfelelő tisztviselői nyugdijszabályzatot, hanem megvárja, mig a felső hatóság oktrojálja azt a városra, ezzel a saját impotenciájáról tesz tanúságot, beismeri ezzel azt, hogy nem méltó arra a büszkén emlegetett, de lassanként üres frázissá válló autonomiára. Valóban az impotencia, a reakció jele az, ha a haladás minden ügyének a képviselőtestület „nem I" kiáltását szegezi szembe. Kedden a megye humanizmusra intő szava ellenére a közgyü lés ismét megtagadta a tisztviselőknek azt a már a biblia ősi törvényében 'biztosított legelemibb jogát, hogy6' nápí munka útáu 1' napig pihen bestének, Cqak impotenciájának és reakciós-voltának adja ujabb tanújelét a képviselőtestület, ha> az osztatlan munkaidő kérdésében sem fog a haladás álláspontjára helyezkedni. Városi közgyűlés. — 1913. november 11. Városunk tanácstermében már régóta hangzottak el oly heves és zajos viták, mint a mult kedden tartott képviselőtestületi közgyűlésen. A vitákra a városi tisztviselők nyugdijszabályrendelete és a bordélyházak áthelyezése kérdései adtak okot és provo kálták a hosszas vitát. A nyugdijszabályzat egyelőre levétetett a napirendről, a bordélyházak elhelyezése ügyében — tekintettel, hogy este 8 órakor még számosan kívántak az ügyhöz hozzászólani — a tárgyalás egy legközelebb kitűzendő közgyűlésre elhalasztatott. A közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be : Mészáros Károly elnöklő polgármester üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére felkéri dr. Lővy László, Sarudy György, Gaál János, Kluge Károly és Nagy Vilmos képviselőket. Á mult ülés jkve felolvastatván, az Révész Arnold v. mérnöknek a városmalom eladásánál hozott határozat egy kihagyott passzusával módosíttatott. Napirendretérés előtt Muli József utal a közeli napokban történt számos betörésekre, kérdi, hogy a titkos rendőrök éjjeli, vagy nappali szolgálatot teljesítenek. Szokoly Ignácz rendőrkapitány kijelenti, hogy a titkos rendőrök éjjeli és nappali szolgálatot teljesítenek. Ez azonban nem zárhatja ki, hogy betöréseket megakadályozhatnak, de igenis, a betörők nyomozásával meg lettek bizva. Dr.. Lakos Béla kérdi a polgármestert, mikor szándékszik a rendőrbiztosi állás betöltését, tekintettel arra, hogy a vármegye erre vonatkozó felebbezést jóváhagyta, napirendre kitűzni. Polgármester válaszában kijelenti, hogy az iratokat még nem kapta kézhez, de mihelyt megkapja, a kérdést napirendre kitűzi. Sarudy György kérdi a polgármestert, hogy mikor szándékszik a város külső- és belső terület térképét a képviselők rendelkezésére bocsájtani és hivatkozik a léptékek kicsinységére. Polgármester kijelenti, hogy a térkép 1000 példányban lett sokszorosítva és már legközelebb kiosztatja a képviselők között. Révész Arnold mérnök pedig kijelenti, hogy a léptékek szakértőileg lettek megállapítva. Fischer Gyula utal arra, hogy utóbbi időben a közgyűlési határozatok igen hézagosan lesznek a jegyzőkönyvbe felvéve, indítványozza, hogy a határozatokat egy gyorsíró jegyezze a teremben és hivatalos szöveggel kerüljenek a jegyzőkönyvbe. Polgármester válaszában kijelenti, hogy az indítványt a legközelebbi közgyűlés napirendjére fogja kitűzni. Miután az összes interpellációkra adott válaszokat ugy a képviselőtestület, valamint interpellálok tudomásul vették, áttértek a napirendre. 1. Városi tisztviselők, segéd-, kezelőés rendőrszemélyzet nyugdijszabályrendelete. Az áll. választmány a jogügyi- és pénzbizottság javaslatai alapján ezen kéFdést egyelőre napirendről való levételét javasolja azzal, hogy egy országos nyugdijszabályzat megalkotására a városokhoz felszólítás in) téztessék és annak támogatására a kormány felkéressék. Dr. Hoffner Sándor, mint a pénzügyi bizottság előadója hosszas beszédben indokolja a , bizottság javaslatát, arpennyibeji ez a városira horribilis pénzáldózajtót kivánjva. , Sarudy György, a bizottságok javaslatának , mellőzése, mellett. Térvel és kéri, a szabályzatot részletes tárgyalás alapján elfogadni. Dr. Fehér Dezső a jogügyi bizottság javaslatát indokolja és főleg kiemeli, hogy a dijr.okok nyugdíjügyében külön szabályrendelet alkottassék. Dr. Kende Ádám és dr. Kőrös Endre az áll. vál. javaslata mellett, Gyurátz Ferencz pedig a szabályzat elfogadása mellett szólal fel. A képviselőtestület nagy többsége a bizottságok javaslatát fogadja el, mely szerifit a szabályzatot egyelőre leveszi a napirendről, az orsz. nyugdijtervezet megalkotására a szükséges lépéseket megteszi és végül a dijnokok részére külön nyugdijszabályzat alkotását határozza el. 2. Pápa város képviselőtestülete több városi tisztviselőnek azon kérelmét, hogy vasár- és ünnepnapokon hivatalos órák ne tartassanak, elutasította. Ezen elutasító határozat ellen felebbezés adatott be. A tör-