Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-10-05 / 40. szám

távozó színigazgatót azért, hogy törekedett a közönség Ízléséhez alkalmazkodni, inint ama potyajegyes jámbor szemforgatók, kik kényelmes támlásszékeikben végig élveznek egy előadást, végig röhögnek egy darabot, melyet másnap trágyalébe mártott fütyköseikkel ledorongolnak. A viszonyok kényszerítő hatása ellen dr. Patek hiába ágált volna, de ami tőle tellett, ami az ő akaratán mult, abból nem mulasztott el semmit. Igazán nem lehet szűkmarkúsággal vádolni. Ide hozott Nagy Imrében és Szigethy Andorban két elsőrendű komikust, Tihanyiban egy rendkívül rokonszenves, talentumos színészt és érces hangú énekest, Mezei Margitban kedvesen játszó primadonnát, Fodor Oszkárban és Huzella Irénben bármely színpadnak díszére váló jellemszinészeket. A szinészek ós színésznők a színpadon mindig tisztességes, illúziót keltő ruházatban és kosztümekben jelentek meg és kevés kivétellel egybevágó, jó összelőadást produkáltak. Az igazgató társulatában rendet, fegyelmet tartott. Azért fölötte kívánatos, hogy dr. Pateket szándéka megváltoztatására: Pápára való visszatérésre birjuk. Jövőre az idei őszi repertoireösszeállitásból folyó sarkalatos hiba : az újdonságokban való szegénység eliminálható lesz, mert az idei szinirodalmi produkció gazdagabbnak Ígérkezik. Alig nyitották ki a fővárosban a kőszinházak kapuit, azok máris három elsőrendű slágerrel álltak elő: „A nevető férjjel", „A mozi királynővel* és „A mi feleségünkkel/ Még más okból is tanácsos ez. A pozsonyi, soproni és szombathelyi szinikerületek egyesültek. A pécsi színtársulatnak is meg van minden évszakra a maga biztos, jó állomása, I tehát sem a soproni, sem a pécsi színtársulatot nem várhatjuk Pápára, j Szalkay sem kívánkozik ide vissza, I hogy folyton üres szinház előtt játszék, de a pápai közönség sem igen óhajtja őt viszontlátni. A mi érdekünk tehát a győri színtársulathoz köt bennünk, ennélfogva dr. Pateknek lehetővé kell tenni a visszatérést, hogy a tavasszal ne legyen valami ripacstársulathoz szerencsénk. A pápai hölgyekhez, különösen a leányegyesületek vezetőihez fordu lok : Karolják fel a pápai színészet ügyét! Hisz ők a magyar művelődést szolgálják és mikor a magyar színészetet istápolják, szintén a magyar kulturának tesznek szolgálatot, mer

t a magyar színészet a magyar szellemi életnek éppen olyan alkotó ré sze, mint az irodalom és művészet. Ne hallgassanak a minden irodalmi és esztetikai műveltséget nélkülöző „kritikusok" lármájára, kik szerint a mai szinház erkölcstelen Nem igaz ! Minden valamire való színdarab, bármely erkölcstelennek lássék is, a kor képét tárja elénk, tükröt mutat nekünk, melyben saját magunkat látjuk. Midőn saját hibáinkat először kinevetPál jegyző és Szilágyi Marcel tanitó személyében, Ülés után mindjárt el is ment e két férfi Krisztina asszonyhoz, akinél a gyermekek voltak és elvitték őket magukkal. A gyermekek először persze sirtak, de később már beletörölitek az uj sorsukba és az uj otthonukba. Nem laktak egy házban, de azért mindennap együtt voltak és együtt játszhattak. Azután még az is feledtette velük bánatukat, hogy nem voltak egyedül, mert Kalocsának, akinél Fülöp volt, volt egy kis Piroska nevű leánya, aki egy évvel volt csak fiatalabb Fülöpnél, Szilágyinak pedig, akinél Annus volt, volt egy Antal nevü kis fia^ aki csak egy évvel volt idősebb Annuskánál. Mire eljött a Mindenszentek napja, Kalocsa, Fülöp édes apja, Szilágyi pedig Annuska édes anyja sírjára gyönyörű kőkeresztet csináltatott. Mikor kimentek a temetőbe, a gyermekek nagyon meg voltak lepődve, mert nekik a keresztekről senki sem szólt. Egymás mellé térdepeltek és sírva imádkoztak elhunyt szüleik porladó csontjaik felett. A körülállók, pkik látták ezt a jelenetet, annyira szivükre vették e két kis árva gyermek fájdalmát, hogy ott velük együtt könnyeztek. IV. Olyan gyorsan elszaladtak az évek a gyermekek fejeik felett, hogy Fülöp és Antal huszonnégy, Annus és Piroska pedig huszonhárom évesek lettek. Ekkor nevelő szüleik összeházasitották a négy gyermeket, még pedig ugy, hogy Fülöp elvette nevelőapja leányát: Piroskát, Antal pedig elvette szüleinek nevelt leányát: Annuskát. Óriási nagy lakodalmat csaptak, ahol jelen volt a falu majdnem minden embere. Lakodalom után való héten a két fiu megkapta a kérvényezett állását és igy Fülöp Pápára, Antal pedig Győrbe került az állomásra hivatalba és most boldogan élik hátralévő napjaikat. jük, aztán beismerjük : semmi esetre sem sülyedhetünk még mélyebbre az erkölcstelenség posványában. A szinház e mellett a legolcsóbb mulatság, mert a férjeket visszatartja a kártyázástól, korcsmázástól és még más alsóbbrangu szórakozástól. A hölgyek tehát saját érdekükben cselekszenek, midőn a színészet ügyét felkarolják. Alakítsanak tehát egy szinpártoló egyesületet! Gyűjtsenek néhány száz tagot, kik havonkint néhány koronát befizetnének, melynek megfelelő értékű színházjegyeket kapnának. Mindenki szivesebben áldoz havonkint 3—4 koronát, mint egyszerre 30—40 koronát. A szinpártoló egyesület megalakulása lehetővé tenné, hogy évenkint 7—8000 koronát biztosítsunk a színtársulatnak és jogot adna- arra, hogy a repertoireból a botrányos tartalmú darabokat törölhessük. A pápai hölgyek tehát igen Üdvös dolgot cselekednének, szolgálatot tennének a magyar kulturának, Pápa város a művészetpártolás terén szerzett jó hírnevének, ha a szinpártoló egyesületet megalapítanák. —i —ó. Színészet Pápán. Dr. Patek Béla színtársulata csütörtökön fejezte be a sziniévadot és már másnap Győrött „Varázákeringő" operettel megkezdte az öt hónapra terjedő évadot. Ha visszatekintünk a jelenlegi sziniévadra, azt konstatáljuk, hogy közönségünk a körülményekhez képest kellőkép támogatta a színtársulatot s végeredményében a színigazgató ha nem is mutat fel nagy anyagi jövedelmet, de nincs oka panaszkodni az elért eredményre. Az igaz, hogy a sziniévad kezdetén egy kissé gyengén látogatta közönségünk a színházat, de ez annak volt betudandó, hogy egy darabot többször adtak hetenként és alig került szinre uj darab, mely vonzotta volna a színházba a közönséget, ha volt, akkor telt ház előtt folyt le az előadás. Igazolja ezt az utolsó hót, amennyiben az előadások részint telt, részint táblás házak előtt folytak le. Dr. Patek Béla színtársulatától bucsuznunk kell, — egyelőre végleg — amennyiben a tavaszi szezonra nem jön vissza hozzánk, hanem Kaposvárra megy, ahol tekintve, hogy nagyobb a szinház, jobb szezont remél. Hogy ki jön hozzánk tavaszra, arról majd a szinügyi bizottság fog gondoskodni. Azt hisszük, hogy újra Szalkay lesz, ki — mint halljuk — készséggel jönne hozzánk a tavaszi évadra. Az utolsó hét előadásairól a következőkben számolunk be : Szombaton Faludy Károly bucsufelléptével a bájos zenéjü operette „Az elvált asszony* lett előadva. Az előadáson nagyon is meglátszott, hogy elő lett rántva és kevés Alapitatott 1864 ben. legjcégiTDt) ós lognagyolDlD cipőü-zlete. Alapíttatott 1864 ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstadter Jakab czipőraktára Pápa, Kossuth Lajos-utcza, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortopad-mnnka) kiváló gond lesz fordítva. = Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. =