Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-10-05 / 40. szám

XIXIIII- évfoly am. ^árpa, 1913. o^tóTDer* 5. 40. szám PíFAI K0lLÖ\V Közérdekű lüsjgetEen hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyos szám ára 80 fillér. A rendőrség fejlesztése. Városunk lakossága, képviselete, tanácsa utján, — azt irtam e helyütt szept. 28-án, maga erösiti azokat a hatalmi tényezőket, melyek munkája termékeinek kisajátítására szolgálnak. Bevételei nagyobb részén, 3/

5-én már nem disponál, inert ez le van kötve, fix tételekkel ; a megmaradó 2/

5 is ki van kezdve, vagyis igyekszünk kikopni az autonómiából, a mi a városi közügyekkel való foglalkozást hiábavaló időpocsékolással teszi egyértéküvé. Hajbakapunk a közgyűléseken a költségvetési bizottságokkal, hogy milyen tételeket csökkentve, szállithatnók le az adókulcsot s megnyugszunk benne, hogy a 3 7

2% reductio mégse azon tételeknél érvényesült, melyeket a szakbizottságok ajánlottak, hanem egyebütt. E közben figyelembe se vesszük, hogy maga a rendőrség, fejlesztés cimén, 10%-jét, több mint 20.000 K t, foglalja le a bevételeknek. Affelett érzett örömünkben, hogy 12.000 K államsegélyt kapunk a rendőrség fejlesztésére, 1 ÁkCZA, Két árva. ; lrt<u SALAMON JÓZSEF.,;. i. : Férje halála után a második szent karácsony előtt való délután elhatározta, hogy holnap felveszi a legrosszabb ruháját és elmegy a szomszéd faluba, ahol nem ismerik és a jószivii emberekhez fordul valami csekélyke alamizsnáért, hogy a karácsonyi szent ünnepek alatt ne kelljen nekik ehezniök, mert ő, hogy a gyerme keinek legyen mit adnia, már a harmadik napja nem evett egy falatot sem. Fordulhatott volna az ő falujabeli emberekhez, de azt szégyelte megtenni, mert hiszen addig, amig az ura élt, nagyon jó móduaknak ismerték őket. Tehát karácsony előtt való délután gyermekeit összecsókolta, sírt és elindult a szomszéd falu felé. A süvítő hideg szél az arcába csapkodta a havat, de ő azért csak ment, mert arra gondolt, hogy magát, ha már nem is, de gyermekeit legalább megmenti az éhenhalástól. Hiszen az ura halála után csupán csak ezekben lelte minden örömét. Gyalog körülbelül négyóra járásnyira lehetett az a falu, ahova ment. De ő, hogy előbb odaLaptulajdonos és kiadó : P O í; L A T S E K F KlöY E 8. mi is ráköltünk ötennyit, kicsihija 60.000 K t. Kétszáz korona hiján t. i. 72.000 ,K-ba kerül 1914-ben a rendőrségünk. S hogy jutunk ehhez a szerencséhez ? Érdekesen tünteti fel a rendörbiztosi, meg a négy uj kézbesitői állás története. A költségvetés tárgyalása előtt egy közgyűlés, beható vita után, a rendőr biztosi állás fenntartását határozta el, szótöbbséggel. Ezt a közgyűlési határozatot valaki megfölebbezte a vármegyei törvényhatósághoz; a felebbezés még nem dőlt el, sub iudice lis est — birája előtt a per, mint a jogászok mondják. Már most a költségvetés tárgyalása folyamán egy ügyvéd javasolja a rendőrbiztosi fizetes törlését, hivatkozással arra a parlamenti szokásra, hogy ha uj állást szerveznek, külön kell gondoskodni ez állás illetményeiről. Hiába történt hivatkozás a felebbezésre, melyet be kell várni, meg a parlamenti analógia téves idézésére, — hiszen nem most szervezzük a rendőrérhessen, letért a rendes útról és a réteken keresztül térdig érő hóban folytatta az útját. Már a fele uton lehetett, amikor érezte, hogy el van fáradva és hogy irtózatosan fázik, mert az a ruha, amit fölvett, hogy szegénynek nézzék, nem hogy télinek, de még nyárinak sem volt igen mondható. Na gyon el volt már fáradva, alig tudott menni, araikor észrevett maga előtt talán harminc lépésnyire egy kis kunyhót, ami nyáron a mezőőrök pihenőjéül szolgál. Mikor odaért a kis kunyhóhoz, aminek ajtaja nem volt, bement, hogy kicsit kipi henhesse magát és hogy egy kissé felmelegítse a már agyonfagyott testét. Nem volt bent ugyan kályha, ami melegséggel fogadta, de nem érte bent az a hideg csípős szél, amely már egész utján kisérte. Volt az egyik sarokban egy kevés kis szalma, amire leült és keservesen sirni kezdett. — Istenem, — mondta — ha már engem el is veszel, legalább a gyermekeimet mentsd meg, akik talán most is tehozzád imádkoznak. Nekem pedig bocsásd meg, ha ellened valamit vétettem. II. Estefelé Krisztina asszony átment Magda néniékhez, hogy áthivja őket magukhoz, hogy ott jól melegedjenek meg és csak azután feküdjenek le. Segített volna ő szívesen mással is, de nem tudott, mert hiszen ! ők is nagyon szegények voltak. Amikor beHIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. biztosi állást, — az elnöklő polgármester biztatására hamar kialakult a többség s törölte a rendőrbiztosi illetményeket, miután háborgó lelkiismeretét is, hogy meghozott határozatát a közgyűlés három hónapig nem módosíthatja, — megnyugtatták. Jogászi és hatósági közreműködéssel tettük túl magunkat az alkotmányos formákon. A szept. 22-i közgyűlésen még egy kísérletet tettem a kiegyenlítésre, hogy a két ellentétes határozat képtelenségét ne kelljen fentartani; nem hallgattak rám; maradjon meg a biztosi állás és fizetés a költségvetésben s munkaköre ne az irodában legyen, hanem külső szolgálat, a mi az u. n. polgári biztosé, detektivé; hiszen a polgári biztos is csak rendőrbiztos, mert rendőri, titkos rendőri szolgálatot tel jesit; hogy föl ne ismerjék, nem egyenruhát, hanem polgári ruhát visel szolgálat közben is, ezért hivják polgári biztosnak. A rendörb\zio$ eddigi munkakörének megváltoztatásával az egyik titkos rendőri állást nem kellene jövőre belépett hozzájuk, csak a két gyermeket találta otthon, akik az asztal mellett ültek és dideregtek. — Hol van édes anyátok ? — kérdezte tőlük. — Már délután elment hazulról — mondta keserves siró hangon Fülöp, a fiatalabb, de okosabb gyermek és azóta még nem is volt itthon. — Hát nem tudjátok, hogy hova ment és mikor jön haza ? — Nem, mert nem mondott semmit, amikor elment, — felelte a már szólni is alig tudó kis Annus. — Jöjjetek át hozzám, ott jó meleg van s amig édes anyátok haza jön, eljátszogattok a kis Juliskámmal. A gyermekek nagyon megörültek, hogy elmehetnek abból a hideg szobából, ami már talán egy hete sem volt befütve. Tehát átmentek Krisztina néniékhez. Krisztina néni adott nekik jó meleg vacsorát, amit az éhes gyermekek móhon, hamarosan el is fogyasztottak. Azután pedig játszani kezdtek a bölcsőben fekvő, de aludni nem akaró kis fiucskával. Hétóra is elmúlt már, de Magda néni, a gyermekek anyja még mindig nem jelentkezett, hogy hazajött volna. Krisztina néni kiment az utcára, hogy nem-e látja már jönni, de mivel nem jött, hát újra bement ós ott nála lefektette a két