Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-08-31 / 35. szám

iXIXIIII- ó vfol y am. Pápa^ 1913- aiig-asztus 31. 35. Szárrá. Közérdekü független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELÖFI/5ETESI ARAK : Egész évre .12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes száni ára 30 fillér. Lap tulajdonos és kiadó : P 0 L Ii A T S Ifi K F RIGY E S. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. lí Minden évben, amidőn városunk költségvetésének tárgyalására kerül a sor, felemeljük szavunkat a felekezeti iskolák segélyezése kérdésében és pedig oly irányban, hogy ezen tétel a költ­ségvetésben ne szerepeljen. Sajnos, eddigi felszólalásunk nem járt ered­ménnyel, de mi ebben a kérdésben nem tágítunk. Nem tágítunk pedig azért, mert meg vagyunk győződve, hogy ezen tétel kihagyásával városunk fejlődésének és haladásának kiszámithatlan előnyöket biztosítunk. A városi tanács velünk egyetértöleg több izben javasolta már a képviselő­testületnek ezen tételnek a költségve­tésből való kihagyását, de a többség a javaslatot — sajnos — eivetette. Tudomásunk van arról, hogy n városi tanács a jövő évi költségvetéssel foglalkozva, vitás kérdésévé tette ezen tételnek a költségvetésből való kiha­gyását és végeredményében mégis azt határozta, hogy tekintetbe véve a mos­tani mostoha viszonyokat, a felekezeti iskolák részére a segélyt a költségvetés tételei közé felveszi. A városi tanács számos tagja íörültelni kívánta ez al­kalommal is a tételt és indokolta na­gyon és helyesen, hogy a népoktatás ingyenessé lévén, elmaradó tandíjért, amihez a városi segély is hozzászámít­ható, az állam kárpótlást fog nyújtani. Sajnos, a tétel bevételét mégis javasolja a képviselőtestületnek, mi azonban kon­zekvensek maradunk és a tétel kiha­gyása mellett érvelünk, amint ezt min den évben megtesszük. A városi számvevő már évekkel ezelölt, amidőn ezen tétel kihagyása véleményezve volt, jelentésében kitün­tette, hogy azon esetben, ha a költ­ségvetés megállapítása alkalmával a felekezeti iskolák részére megadott se­gély megvonatik, ugy ezzel a tétellel pótadónk 10 százalékkal csökkene. Azt hisszük, felesleges bővebben magyarázgatni, hogy mit jelent egy város háztartásában a pótadónak 10 százalékkal való csökkenése, főleg akkor, amidőn ezen csökkenés a költségvetés egy oly tételének kihagyásával érhetjük el, amely a lakosság anyagi érdekét semmi tekintetben sem érinti. Nem érinti pedig azért, mivel nézetünk sze­rint ezen pótadó kivetése egyaránt ter­heli az egyes hitfelekezetek polgárait, akár a város veti ezt ki községi pótadó alapján, vagy pedig hitközségi adó utján. Magyarán kimondva, a hitközségi tagok ezen adóösszeget az egyik zsebükből kiveszik és a másikba beteszik. A hit­községi tagokra nézve végeredménykép mindegy, akár községi pótadó, vagy hitközségi adó utján kell fenntartani felekezeti iskolájukat, de nem mindegy ez egy városra nézve, ha arról van sző, hogy ezzel a tétel kihagyásával a város pótadója 10 százalékkal csökken. Nem szükséges azt bővebben ma­gyarázgatni, hogy mily óriási befolyással van az egy városra nézve, ha a jővő évre kontemplált 55'7 százalék pótadó helyett azt hirdeti, hogy a város jövő évi pótadója 65'4 százalék lesz. Több esetet tudnánk felsorolni, hogy számos család csak^ azért távozik egy városból, mivel nagy a pótadója és viszont oly várost keres letelepedési o^ TAKCZA. OH VAN-E? Oh van-e édesebb beszéd, mint Midőn egymást általölelve — Szivünknek dobbanása halszik, Bár ajkaink lepecsételve ? Oh van e zene gyönyörűbb } mint Midőn a kertben holdas éjjel — A csók elcsattan ajkainkon S álmunkat űzzük véle széjjel ? . . . Oh van e ima szentebb, hőbb, mint Midőn előtted térdepelve — Csak azt rebegem : szivem üdve, Emelj fel hozzád a menyekbe ! SZELÉNYI JÓZSEF. Fekete szemek. Savka, amint eljátszotta a „Fekete szemek"-et, félmeztelen karjaival borult a zongorára és odaszorította arany, lirtökkel körülvett forró homlokát. Szerette volna karjaiba zárni, átölelni a pianót, amely olyan bűbájos hangokat rejtegetett magában, annyira elbűvölte a dal, amelyet az imént játszott. Gondolatai messze szálltak ; egy más, csodás világba, ahol édes, gyönyörű séges hangok, tündérszép melódiák csengése folyt, körül lágyan, olvadón. Néhány pillanatig ült igy ábrándozva, azután felállt;, de csak egy-két lépést tett és ismét leereszkedett a zongora mellett egy kis székre. Félig lehunyt szemekkel, szürke tejét álmodozón hátrahajtva folytatta az ábrándozást. Egyedül volt a szalonban. Féltíz volt. Csak a zongora gyertyái világították meg a szobát. A függönyök be voltak húzva, csak az udvarra nyíló ablak állott nyitva, hogy beáradjon rajta a nyári este bűbája. Az eljátszott dal bűbájos hangjai annyira megfogták lelkét, hogy alig lélegzett s ugy merült el a gyönyörűségben. . Magas, karcsú termetű volt, alig húsz­éves. A zene és a festészet voltak szóra­kozásai. Mindegyik barátnője őrzött tőle egy-egy aquarellt albumában, de a zenét még a festészetnél is jobban imádta. Órák hosszat, néha éjszakákon át ült a zongora fölé hajolva. Sírt az extázisban, amikor Mozartot és Beethovent játszotta, vagy Ru­binstein „Démon"-ját, Verdi „Aidá°-ját. De még egy sem hatotta meg annyira, mint ezek a „Fekete szemek". Ez a dal, amelyet egyik barátnőjétől kapott kölcsön, mintegy tiznap előtt egy fiatal bolgár komponista szerzeménye volt, aki nemrég jött vissza külföldről, ahol zenetanulmányait befejezte. Már amikor először eljátszotta, különös hatással volt reá a dal. Azóta minden nap gyakorolta, tanulmányozta és egyre jobban megszerette. Valami bizarr keveréke volt a szenvedélynek és a szerelemnek, a vadság­Alapitatott 1864 ben. .A. -\r±c3_é:ks: legrégibb ós legnagjrob b ol£>ő íazlete. Alapíttatott 1864 ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstádter Jakab cziporaktára Pápa, Kossiíti Lajos-utcza, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortopád-munka) kiváló gond lesz fordítva. = Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. = Felekezeti iskolák segélyezése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom