Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.
1913-07-13 / 28. szám
KÖZLÖNY Közérdekű iüggeiSeii hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : P 0 L L A T S E K FRIGYE S. HIRDET ESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. A vá Tűzoltó és Árok-utca megnyitásának és rendezésének nevezi a városi mérnök ur azt a transactiót, melyről 620/1912. sz. a. tesz jelentést a városi tanácsnak s mely végeredményben 30.564 K hiánnyal záródik ; a külöm bözö transactiókból t. i. 13.715 kor. megtérülne, — mert az egész művelethez nem 30.000, hanem több mint 44.000 K szükséges, a javaslat szerint. Ott állunk tehát, hogy ismét van egy hivatalosan kidolgozott, előkészített utcarendezési tervünk, melyre a cullura, a fejlődés, a közegészségügy, a közérdek nevében 30—50.000 korona uj adósságot akarnak a város nyakába varrni, anélkül, hogy számot vetnének vele, honnan kerül erre a szükségletre a fedezet ? és anélkül, hogy szembe állítanák a rendezés által elért eredményt a reá fordított költséggel és végre anélkül, hogy körülnéznének, nem lehet-e a célzott rendezést ugy megcsinálni, hogy a transactio ne a város adósságát szaporítsa, hanem vagyonát növelje. A mérnöki javaslat a számoknak ide-oda való csoportosításával, alternatív javaslataival nem ér egy hajító fát s csak kiindulóval szolgálhat az alapos rendezéshez, melynek azonban nem Tűzoltó-utca, meg Árok-utca ren dezés vagy megnyitás az igazi neve, hanem a városmajor rendezése, t. i. a telek kiegészítése, szabályozása, értékesítése ; magának a városmajornak pe dig a város belső területéről kihelyezése. Oktalanság a város belsejében arra pazarolni a most is négyszögölenként 25—40 kor.-ra értékelt nngy területet, hogy rajta piszkos istállók, pár száz koronát érő színek és egy olyan őrtorony éktelenkedjenek, melyet elfúj a szél; amelyet jól megtaszítva, föl lehet fordítani; melyből kézzel le lehet fej leni rétegekben a korhadt, szuvos gerendákat. 30-—50.000 koronát költsünk el azért, hogy legyen hova lerakni a kisajátított és lebontott házak anyagát; hogy mégjobban mutogassuk koldusszegénységünket és pazarló fényűzésünkéi? egy 15 méter magas fatoronyról fognak rendezés után is a tüzekre felügyelni ? ahonnan most se látni el a szomszéd terekig se a 20—25 mtr. magas ákácfáktól. A rendezés után is ott marad a fatorony, mostani helyén ? vagy ugy gondolja a mérnök ur, hogy céltalanj sága, a rendezés után annyira szemet fog szúrni, hogy mindenki követelni fogja a lebontását s szilárd őrtorony felállítását köböl, vasbetonból, — ami ujabb 20 —30.000 kor. pótköltségvetést von maga után. Igy élénk tevékenység, munkások foglalkoztatása fogja mutatni, hogy élünk s érzékünk van a modern élet követelményei iránt. Adósságunk pedig derüre-borura szaporodik, mint ama bizonyos Laro financkapacitás idején XVI. Lajos alatt, — mig csak csődbe nem jutunk. A mérnök ur javaslatához egy rajz is van mellékelve ; a két ügyiratot együtt hordta ki egy városi rendőr, IAkcza BORDAL. Tele tűzzel, piros gyöngygyei A pohár . . . Ide fiuk, melegedjünk Lánginál! Kedvre ez gyújt, temeti a Bánatot . . . Hejh, mint ragyog égi nedve: Igyatok ! De mit ültök némán, szótlan, Mint a hal ? Pajzánul, telt torokkal hadd Zengjen dal! Bor és a dal — ikertestvér . Dalotok Szóljon vígan, tüzet szórva: Igyatok ! Jöhet mennykő, istennyila Ellenünk, Borral, dallal ha így éljük, Életünk. Ez üdvözít, ki nem így él, Veszni fog S nem lesz jussa a mennyekbe : Igyatok 1 Tele tűzzel, piros gyöngygyei A pohár. . . . Ördögbe is ... a bánat már Messze jár. Forog a föld . . . táncra perdül Sarkatok, Dőlhet össze egész világ 1 . . . Igyatok ! SZELÉNYI JÓZSEF. A társasig ebéd után a széles veran dára vonult, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a tengerpartra és mindenféle napi események pert rak tálasával szórakozott. Az egyik vendég nagyon elitélő módon nyilatkozott a rendőrök brutalitásairól és főleg azt kifogásolta, hogy ott, ahol a polgárok közbiztonsága leginkább veszélyeztetve van, a legtöbb esetben nem lehet rendőrt látni, mert rendesen megkésve érkezik a tett színhelyére. — Nagyjában igazat adok önnek, — vágtam közbe én, — mert a rendőrök legtöbbnyire nincsenek magasztos hivatásuk tudatában, sőt gyakran vissza is élnek a hivatalos hatalommal és igy általában nem tarthatnak jogos igényt a polgárság rokonszenvére. De vannak köztük kivételek is és ha megajándékoznak szives figyelmükkel, elmondok önöknek egy érdekes történetet. — Kérjük, — sőt köszönettel is veszszük, — hangzott felém minden oldalról. — Nos tehát, falusi birtokom kertésze, egy Ullmann nevü elzászi ember, régebben rendőr volt. Ötvennyolcz éve ellenére még elég fiatalosnak látszott. Régi foglalkozásában valóságos réme volt, az apacsoknak és csavargóknak, ma pedig gyenge növényeket plántál és hatalmas, durva kezeivel, — Alapilatott 1864 ben. ^ vilegrégi"blD és legnagyotib cijpö ÜLzleto. Alapíttatott 1861 ben Manhsim Ármin, ezelőtt Altstadter Jakab czipőraktára Pápa, Kossuth Lajos-utcza, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortopád-munka) kiváló gond lesz fordítva. — Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csizmáit és cipőit. =
