Pápai Közlöny – XXIII. évfolyam – 1913.

1913-01-19 / 3. szám

rások kultiválásában és felismerésében eléggé konzervatív, de másrészt abban is, hogy a rendelkezésére álló területek ma még olyan kiterjedésnek, hogy. nincs arra kényszerítve, hogy eddigi szokásain változtasson s végül abban, hogy a legutóbbi 15— 20 év alatt fejlődésnek indult s ma már virágzó szőlőtermelés a homokos vidékeket tekintve eddig egyáltalán nem használt területeket vont be a termelésbe s a munkás anyagot erősen lekötötte. De az élelmiszerek folytonos drágaságát tekintve, már nagyon is itt van az idő, hogy a zöldségtermelés is felkaroltassék. Földmivelésügyi miniszterünk ezt,az állapotot az ő tiszta látásával már. régen felismerte s kétségtelenül a közérdeken segit, mikor ide vonatkozólag intézkedéseket tesz. Amily jó hatással' ós közmegelégedéssel találkozott, a vadhúsnál a fogyasztási adó eltörlése, ép oly gyorsan következett be a visszahatás, mert a tapasztalat és a gyakorlati élet. a lefolyt rövid idő alatt is azt az eredményt állapítja meg, hogy a fogyasztási adó eltörlése nem a fogyasztónak, hanem eladónak vált hasz nára, mert az eladó az eltörült fo gyasztási adót hozzászámítja az ela dási árhoz s a fogyasztó ugyanabban az árban kapja a vadhúst, uiint amikor még fogyasztási adót fizetett. Látjuk és tapasztaljuk ezt a na gyobb városokban és pedig elsősorban a fővárosban. Ezek a helyek azok, ahol a vadhús fogyasztás lényegesen számba veendő, mert a nagyobb uradalmak, amelyek a vadkereskedéssel úgyszólván üzletileg fog lalkoznak, itt értékesitik a teritékre Tifflll " HWIIIW—I I IIIII IMI lyek még utazásom czéljától elválasztanak. Talán a ki3 vasúti szakasz szűk birodalmában találom fel álmodott boldogságomat ? És ha feltalálom, meg is ragadom, hogy soha többé el ne szalasszam ! A gyorsvonat őrületes sebességgel robog tovább. Ugy siet, mint a száguldó élet. Jaue párnáját gondosan a velem szemben levő sarokba helyezi. Paul bátyja és a mama az Ülésen nyújtózkodnak végig lábaikkal. Jane megszólal, hoznám' bésZét; — Nem olvas, már; uram ?, .> — Nem, kisasszony! \ . ; — Akkor, ha megengedi,, eloltom "a lámpát. /•'-:* -' — Amint parancsolja. ••• > - :±V<n Lecsavarja a lámpát. A beállóit* sötétség megfélemlít. Odakint a felkelő hold síi garai ezüstfátyollal vonják be a tájat. Jane egy kicsit összekuporodik, hogy nekem kényelmesebb helyet juttathasson. Nyugtalanul alszik ; ide-oda mozog és csakhamar meg érint tormás lábaival. Paul méltatlankodik : — Kérlek, Jane, vigyázz! Ne alkalmai lankodjál az urnák ! — Jól van jól, majd vigyázok ! Azután mindnyájan elaludtak. Én mo solyogtam. Az élet néha olyan komikus, a véletlen kedélyes és a sors olyan szeszélyes. Talán már néhány hónap múlva bizalmasan együtt ebédelünk a házuknál és én majd beszámolok nekik azokról az érzelmekről, í hozott vadakat. Különösen a legjob ban elterjedt vad a nyul, amelynek elárusitásánál az imént előadottak leginkább szembe tűnnek. Ma a nagyobb uradalmak a nagy mennyiségben le lőtt nyulakat 2 kor 60 fill., — 3 K vételárban adják el darabonként, mig a fogyasztási adó eltörlése előtt 40 — 50 fillérrel olcsóbban adták. A vétel áraknak hatósági rendszabályozása nagyon kétes értékű fegyver, de talán ebben az esetben még sem ártana egy olyan rendszabály, amely egy bizonyos árnál magasabb értékben eladott vadnál az adó vagy illeték fizetésére az eladót kötelezi. Ez által ,el lehetne.érni, hogy az eladó meg.elégednék a rendes vételárral s nem kívánná bevételéhez csatolni még azt az értéket is, amelyet a fogyasztó a fogyasztási adó eltörlése révén meg takaríthat. Kétségtelen, hogy a legegészségesebb irány az, amelyet a közügyek intézői az élelmiszerek árainak a normális értékre való leszállítása és a termelés bősége érdekében követnek. Jól és olcsón élelmezett ország lakossága ugy az adó, mint a kultura és a hadviselő képesség tekintetében a leghálásabb alany. Törökország szomorú példája mutatja, hogy a rosz szul táplált hadsereg az állam bukását okozza. Az államilag segélyezett élelmiszereket termelő telepek közvetve dúsan visszafizetik az államnak az értük hozott áldozatot, de másrészt emelik a polgárok jólétét is s ezek azok a hasznos befektetések, amelyek minden tényezőnek hasznára és előnyére válnak. Mindezekből folyólag csak helyeselni tudjuk, ha a városaink a amelyek ezen az éjszakán lelkemben háborogtak, amikor álmaik fölött őrködtem. Magam elé varázsolom azt a kedves, bizalmas otthont, amelyről magányos estéimen olyan boldogan elálmodoztam. Látom a kis szalont, a kényelmes bútorokat, a jó rokonokat, akiket eddig nélkülöznöm kellett, mert életem nem folyt le szerencsés csillagzat alatt. És a szép, álmodott boldogság édes melegséggel árasztja el szivemet. ;- Bár már én is Paulnak, Janenak és mamának szólíthatnám őket gyöngéd bizalommal 1 Jane megmozdul; kinyújtja karjait, megfordul; mert szűknek találja fekvőhelyétK&nyeltnetlen helyzete kifárasztotta és határozati fYn mozdulatokkal igyekszik párnáját niegigazitani. Türelmetlenkedik, de azért csak félig nyitja fel álmos szempilláit. Most öntudatlanul közelebb tolja felém párnáját és térdeimhez támasztja. Azután belesűppeszti szép fejecskéjét a puha párnába; megnyugszik és egyenletesen lélegzik, miközben félálmában elégedetten, boldogan mosolyog. Nem mozdulok, nem háborgatom gyermetegen bizalmas álmát Éberen virrasztok mellette és élvezem a boldogságot, hogy szép, mosolygó fejecskéje az ölemben pihen. Megvirradt! Borzongva ébredek gyö nyörü álmomból, a párna még térdeimhez van támasztva és a szép, szőkefürtös fejecske mozdulatlanul pihen még rajta. Paul is felébred és haragosan kárhozközélelmezésolcsósitásáraintézményeseu törekednek. Művészestély a Griffa. — 1913. január 11. Fenomenális sikert aratott a katholikus kör által mult szombaton este a öriff-szálló nagytermében rendezett művészestélye. A fényes siker bizonyos tekintetben előre volt látható, amennyiben már hetekkel az estély megtartása előtt rendkívüli érdeklődés mutatkozott közönségünk körében, mely érdeklődés okadatolva volt azzal, hogy az estély műsora művészi atrakciókat jelzett. Kiváló festőnek kellene lennie, hogy azt a felejthetlen kedves, gyönyörű képet, amelyet ez estén megjelent diszes közönség a Griff teremben alkotott — megfesthessük. Itt csak a toll, az irás eszközével próbáljuk megörökíteni ezen impozáns estély lefolyását, amelyről még sokáig fog szólni vidám csengés között az emlékezet. Az estély pont 8 órára volt kitűzve^ de már jóval előzőleg egyre sűrűbben érkezett a Griff termébe társadalmunk szinejava, úgyannyira, hogy amidőn a hangverseny kezdetét vette, a terem zsúfolásig megtelt. Emelte az est fényét az is, hogy huszárezredünk tisztikarának számos tagja, Liibienszhy János gróf ezredes, ezredparancsnok élén, ugyszinte dr. Antal Géza, városunk orsz. képviselője is réazt vettek az estélyen. Az estély műsorát Tóth Annuska nyitotta meg, ki Szelényi József ez alkalomra irt alkalmi „Prolog"-ját szavalta el nagy hatással Az elhangzott tapsok nemcsak az előadónak, de a jelenvolt szerzőnek voltak szánva, utóbbi a közönség előtt megjelenve, hajlongással köszönte meg a szívélyes tapsokat. tatja Jane fesztelenségét. Fel akarja ébreszteni, de én megakadályozom: — Nem, ne keltse fel, hisz olyan bol" dogan alszik ! Szerettem volna még hozzátenni: — Miért ne támaszkodhatna rám ? — Hiszen nemsokára minden utamra el fog kisérni. Miért hát a felháborodás ? A menyasszonyomnak minden megengedhető. De nem akartam Paul haragját magamra vonni; majd később bemutatkozom, felvilágosítom állásomról, vagyoni helyzetemről ; egyelőre félhalkan igy szóltam hozzá: — Nemsokára Parisban leszünk ! — Hála Istennek ! Elég volt már a nagy fáradtságból. — Ugy látszik, a kisasszony ezt nem érzi ? Paul mosolyog, én pedig gyanutlauul folytatom : — A nővére, ugy-e bár? Paul tovább mosolyog: — Nem, uram, a feleségem 1 A zajos pályaudvarra érkezve, megnyílnak a szakaszajtók; hordárok rohannak a vonathoz és kapkodják a podgyászokat. Mindennek vége! Bucsuzásul nem is köszöntenek. Tekintetem követi őket, amint a tömegben eltűnnek 1 Isten veletek ! Búcsúzom álmodott boldogságomtól; visszavánszorgok rideg magányomba és most újra kereshetem menyasszonyomat a szélrózsa minden irányában ! . . .