Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-03-24 / 12. szám

ÖNY Közérdekű független hetilap. — megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK: évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó : POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK ES NYILTTEREK íelvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. A legdrágább város. Több izben rámutattunk arra a horribilis drágaságra, amely városunkban uralkodik s amely a megélhetést nemcsak megnehezíti, hanem hova-tova szinte lehetetlené teszi. Az általános drágaságból eredő bajokat lapunk eddigelé általánosságban pertrak tállá. Most ama társadalmi osztály helyzetével foglalkozunk, amely leginkább megsínyli a drágaságot. Ez az osztály a közép osztály. Ez az általános drágaság legnagyobb mértékben Pápán észlelhető/Statisztikai adatok igazolják, hogy a főváros után Pápa az ország egyik legdrágább városa, hogy a megélhetési viszonyok Pápán igen kedvezőtlenek. Különösen áll ez a középosztályra, a melyhez a kisfizetési köz- és magánhivatalnokok tartoznak. A hivatalnokok túlnyomó többségét azok az állami, városi, bank, kereskedelmi és tisztviselők képezik, akiknek évi lizetése 2000 koronánál kisebb. TÁRCZA. A szamaritánus, Bryand magas, karcsú alakja feltűnt a mirtusokkal szegett uton. Ahogy meglátta a ház előtt az asszony fehér íuháját, széles mozdulattal megemelte a kalapját és amíg ezt cselekedte, magában talán másodszor konstatálta, hogy William Trade felesége a legszebb asszony a gyarmatokban és mr. Trude vagy túlságosan elbizakodott, vagy korlátolt ember. Sőt egyenesen gonoszság, hogy magával cipeli ezt a gyönyörű teremtést még ide is, erre az elhagyott, veszedelmes vidékre. Valaminthogy nemcsak az becstelen ember, aki lop, de kegyetlen és komisz ember az is, aki a kincseit kihordja a háza elé és őrizetlenül hagyja. Mi öröme lehet itt az őserdők között egy szép és fiatal asszonynak, aki szereti a társaságot és tudja, hogy nemcsak a férje Ezeknek a tisztviselőknek jórésze feleséges, családos ember, másik része idős szüleit, testvéreit tartja ki. Minthogy azonban a sok tanító, irnok és díjnok, kereskedelmi alkalmazott, ipari és forgalmi tisztviselő javarészének 800— 1200 korona között ingadozik a fizetése, vegyünk föl egy átlagos, 1400 koronás fizetést. És most vizsgáljuk meg, hogyan jön ki egy hivatalnok eb bői a fizetésből. Ebből az összegből mindenek előtt fizetnie kell a kétszobás lakást, amely 400 korona, az élelme zés — havi 60 koronát véve alapul — 720 koronát, ruházkodásra 200 koronát. Ez évente 1320 koronát tesz ki. Marad még 80 korona, amiből művelődésre, szórakozásra és egyéb kiadásokra vajmi kevés jut. Érdekes lesz szétboncolni, hogy a 60 korona havi konybapénzböl a mai árak mellett hogyan él és mire költ egy háromtagú hivatalnok család. Statisztikai kimutatás szerint az élelmezés a következő : Havonta szükséges 20 kg. liszt 5 korona értékben, 20 kg. főzelék 6 korona, 12 kg. különféle hús 20 korona, cukor, kávé, só és fűszerek 10 korona, világítási anyagok 5 korona, 4 kg. zsir 6 korona, 30 darab tojás 2 korona 50 fillér, tüzelőfa csak főzéshez 7 korona. Ez összesen 61 korona 50 fillér. Ezek csak a legnélkülözhetetlenebb szükségletek. Ebből az összegből nem telnek ki az élelmezés lukszuriózusabb részei. Minthogy azonban az ilyen fizetésű tisztviselők általánosságban nem a fönti kimutatás szerint élelmezik ma gukat, hanem sokkal nagyobb konyhabüdzsét csinálnak, a túlkiadások nem futják a fizetésből, nincsen rájuk fedezet, jön a hitelbe való vásárlás, a könyvadósság, amelyből minden hónapban kifizetetlen marad valami. Ez azután tetemes összeggé szaporodik és megkezdődik az anyagi zavar, amely a tisztviselői kart nyomja. A jelenlegi élelmi, ruházati és lakásdrágaság mellett hasonló sorsuk van a 2400—4000 korona fizetésű hivatalnokoknak, tanároknak, bíráknak, mértartja különbnek a többi asszonynál? A férje, ez a szótlan, komoly ember, naphosszat az uj vonalat járja, eáte hazamegy és csöndesen elüldögél a ház előtt és ilyenkor sincs mit mondania. A szeme olyan közönyös és átlátszó, mint a libella vizcsöppje és ez a szerű örökösen vízszinteset mutat. William Trude képtelen nagy lelki emóciókra, forró érzésekre, a tropikus tájak buja szinei, kábító pompája éppen ugy hidegen hagyja, mint a felesége vakítóan fehér bőre, a lyonz vörös hajának csillogása, a finom nyakának puha vonalai. Bryand magában sajnálta is néha Tru det. Amikor esténkint elbeszélgettek az aszszonnyal és a férj hallgatva ült közöttük, mintha csak vendég volna itt, megérezte, hogy Willam Trude szívesen látja őt. Legalább szórakoztatja az asszonyt. A fiatal mérnök minden este ott volt náluk. De elment délben Í3, amikor Trude valamelyik sátor alatt aludt egy két órát, hogy ne veszítsen időt a hazamenetellel. Egy férfi és egy asszony, akik rokonszenvesek egymásnak és naponkint órákat tölthetnek ketten együtt, — nos, ez a régi história. Bryand két lépéssel a terraszon termett és kegyetlen gyönyörűséggel adta vissza az asszony mohó csókjait. Az asszony olyan volt, mint egy szilaj kis gyerek. Vakmerő és elővigyázatlan, mintha kedve telnék a furcsa játékban. Bryand volt az első szerelme és ez a csillagszemű, nagyranőtt gyerek szinte belekábult, ugy becézte, simogatta, csókolta. Bryand az ilyen találkozások után borzasztóan küzdött önmagával. Az asszony ezer kedvessége ugy meghatotta, hogy mikor egyedül maradt, sírni szeretett volna, vagy meghalni érte. Máskor meg kellemetlen érzéssel gondolt arra, hogy ez az öröm lopott, hogy gyalázatosan megcsal egy csöndes, jámbor embert, aki becsületes, derék fiu és barátjának hiszi őt. — William még nem jött haza? — kérdezte az asszonytól. A FŐVÁROSHOZ SZOKOTT KÉNYESEBB IGÉNYŰ URAK ÍZLÉSÉNEK IS MEGFELELŐ RUHÁZATOT l csakis Fő-utca 6S sz. alatt (közvetlen a megyeháza mellett) Amerikából mostanában ide letelepedett papi-, uri- és egyeuruha-Nzabókuál lehet megreiideliii. C\i\o\éY\ie\e\W swtaás^ovma és Vx&oXcjorás \ ^áVas^éV 9a\ó&\ axujoV és sVóHorsxá^x VoWéWjexv \