Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.
1912-01-28 / 4. szám
ö kérvén és kapván meg a tanácstól a husvágásra jogosító engedélyt — s mert nem szakképzett iparos, alkalmazott munkavezetőt, a derék Gyenese uramat. Ezt az önfeláldozását polgármester urnák nem szabad elfelejteni; bebizo nyitotta, hogy nemcsak szóval, de tettel is minden áldozatra kész a városért. A jövőre azonban okulhatnánk az ö esetéből; nemcsak szakképzett iparosunk nincs a városnál, — pedig lám, még ilyenre is rászorultunk, de attól tartok, hogy hasonlókép járnánk sok egyéb szakmával is. Már egyszer íur csállottam, hogy a műszaki embereket — jogászok ellenőrzik hivatalból. Tartok tőle, hogy igy vagyunk a pénzügyekkel is, s leszünk, nincs kizárva, jövendőre is, meri hogy a jogász mindenhez ért, a saját szakmáján kívül, de különös hivatása a kormányzás, uralkodás. S tudják az urak, hogy ez a merevség bennük — római, nem magyar, nem modern virtus ? Azért mondottam előre is, hogy a városi takarékpénztárt életképesnek csak ugy tartom, ha a vezetés szakemberre lesz bizva. Hogy azonban, szociális vonathozásán kivül, mi adja meg az uj pénzintézet életképességét, azt idáig nem hallottam megjelölni. Nem azt értem ezalatt, hogy a városnak módjában lesz saját alapjait a saját pénzintézetében elhelyezni s igy megerősítve, versenyképessé tenni a már régi, megszilárdult intézetek mellett. Elvégre ez ellen se lehet senkinek jogos panasza. Azt épen nem akarom hinni, hogy az elvi decisio még semmit se jelent; fő a megvalósítás — az pedig a kormánytól függ ;' az egész actio választási jelszóig csökkenne le most, hogy a képviselőtestület felét megújítják. Elvégre sok-sok községi takarékpénztár működik már az országban, lehet eggyel több is ; a legvirágzóbb pedig ez az intézmény a kis Dániában, mely ezeknek a községi takarékpénztáraknak köszönheti nemzeti újjászületését azóta, hogy Bismarck elragadta tőle két legszebb tartományát, Schleswig—Holstein hercegségeket. A városnak, azon kivül is, hogy saját pénzeit és alapjait elhelyezheti a saját intézetében, vannak eszközei takarékpénztára erősítésére, melyekhez nem kell különös gratia senkitől s a nyereség nagyobb lesz, anélkül, hogy bárki rövidséget szenvedne: adhat a város pl. saját intézetének adókedvezményeket ; elengedheti a községi adót, pótadót, községi illetéket addig is, rnig ugyané kedvezményeket ki tudja eszközölni a megyétől a megyei, az államtól az állami adókra és illetékekre nézve. Még ezeknél is jelentősebb, több haszonnal kecsegtet, ha a város kimondja, hogy saját pénzintézetének el söbbsége van minden, a várod illető 'pénzügyi miveletnél és üzletnél. Tizenhat éve, 1895-ben alakult pl. a bosnyák Lán derbank, tiz millió korona tökével s ma az övé az annektált országokban nemcsak a dohányárusitás, szilva kivitel, hanem minden néven nevezendő zsiros üzlet. Fennállása 13 ik évében 10% tiszta nyereséget mutatott ki mérlegében. Csak a jobágy (kmet) váltság esett ki a kezéből, mert túlságos fiskális alapon kezelte, t. i. csak a birtok felére adott olcsó kölcsönt; a másik felét kénytelen volt a kmet másutt uzsora kamatra fölvenni s mivel ezt fizetni nem birta, elárvereztette a Lánderbank a szegény bosnyák jobbágyot. így alakult meg 1909 ben az agrár bank Boszniában, tisztán a kmet birtokok megváltására, nyolc millió kor. alaptökével. De van a Lánderbanknak mégis tagadhatatlan érdeme a bosnyák társadalom talpra állításában; fiókot tart minden járásban, — tehát 51 t az ország területén s kölcsönt ad a gazdáknak : a) 4%-ra, ha élelmiszert, vetőmagot, takarmányt, marhátakarnak beszerezni; b) 6%-ra, ha a gazda birtokot akar venni. Ez az utóbbi üzletág, mint emiitettem, rosszindulatú intézés miatt, kisiklott a Lánderbank kezéből s az agrárbanknak jutott. Még m. e. 79.000 kmetbirtok megvált? várt 1909-ben az agrárbankra, az c zes volt kmetbirtokok 3/ 4 e, vagy 56 m llió K értékben. Ennek a munkának végrehajtását nevezem én közgazdasági tevékenységnek ; meg van hát a missiója Boszniában a Lánderbanknak is, a 4 százalékos meliorácios kölcsön, meg az agrárbanknak is, a jobbágy váltság financirozása. Sarudy György. ó'váli Mult számunkban egész terjedelmében közöltük azon intézkedéseket, melyeket Sült József kir. tanácsos, választási elnök, a f. hó 31 én megtartandó városi képviselőválasztásokra vonatkozólag közhírré tett, ez alkalommal pótlólag, városunk választópolgárainak tájékoztatása szempontjából az összes kerületekben kilépendő, de azért újból megválasztható városi képviselők névsorát adjuk, ugyszinte jelezzük az összes kerületekben a választók számát. Tájékoztatásul közöljük a jó ügy érdekeben a következőket: I. kerület. A választás színhelye a városháza nagyterme. A választást vezeti Sült József kir. tanácsos, választási elnök. A választók száma 524. levél Kulitól : „Gyere el már, öreg, azokra a pozsonyi lóversenyekre, hat futamból csak bejövök talán valamelyikben elsőnek, amiért nyugdíjas vagyok". Hát engedelmeskedtem neki s elmentem a kedveért, mert roppantul szerettem. Mi történik, uramfia. Az, hogy Kuli a hat futamból ötben bejött elsőnek és egyben pedig másodiknak. Képzelhetni azt a bámulatot. Az Ausztriában állomásozó sok közös hadseregbeli tiszt: dragonyosok, ulánusok, tüzérek, huszárok, akik mind résztvevői voltak a versenynek s egy óriási számuk pedig bámulói, hogy hogyan el voltak képedve Kuli bravúros lovaglásán. De ő ctak szerényen — mint egy virág — sétáit le ós föl közöttük, ügyet sem hederitve senkire. Fogadta a gratulációk özönét. A legjobban esett neki a Bothmer Jenő báró gratulációja, akit csak a véletlen hozott be a versenyekre, ő is nyugalmazott honvédhuszár kapitány volt, testi erejéről és vívásáról Európa szerte híres, igen finom, kedves és jó bajtárs és mint ilyennek, a megjelenése méltó örömet keltett mindenkiben. — Na fiuk, hát hallottátok, — mondja Jenő — nagy ünnep készül ám ma este a Kuli tiszteletére, barátai rendezik, remélem, aki csak Kulit szereti, mindenki részt fog venni azon. Igy kerültem en is oda este a muri kellő közepébe. — Kulit körűi csoportosult mindenki, ő volt a társaság mágnese, bol dog volt, aki csak két szót is válthatott vele. Sugtak-bugtak jobbra balra az idegenek s kérdezték, ki-e/? „Genere Kuli, egy nyugdíjas huszár kapitány" válaszolták. Micsoda? Nyugdíjas? Ah, áh, oh, oh, az lehetetlen, hogy ez nyugdíjas legyen. Unglaublich . . . ungiaublich .. . szörnyűködtek jobbra-balra. Amint a muri folydogált, dikció dikciót érve, — magasztalva Kulit — Bothmer Jenő bárónak jó kedve kerekedik, lehajlik és a kerek márványasztal szélét, amelyen a murizó kompánia poharai, üvegei rajta voltak, a foga közé vette, azzal fölállt és a terem túlsó szegletébe letette, mondván: — Itt jobb az akusztika, uraim. Nem mondok nagyot, de a fráztörés j majd rájött a németekre, amint látták azt az óriási, atléta erejű embert, foga között 1 egy nagy márványasztallal. Bizonyára Kinizsi juthatott eszükbe a foga között táncoló törökkel, hogy nem jó lenne vele kikezdeni, pláne igy borközi állapotban. inden hölgyet érdekei REMEK SZÉP MADAIR A> » , T ír 4*. - j GRENAD1N, FRANCIA DEhogy f. Is© ife-tofi kezelve A BUDAPESTI NAGY ÁRUHÁZBAN BALOG C Kjssuth Lajos utca SZATIN, MOSÓKELMÉK ó riási ni a r adókvásár <^>< maradékokban é s ve tte kezdetét. mesés olcsó árban árusitatnak.
