Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-07-21 / 29. szám

kutyaurfiaknál tavaszonként szokott ez az ösztön jelentkezni — ; bizonyítottam, hogy a kínzás nyilvános is volt, botrányt is okozott, mert a csapdában vonító kutya fölébresztette álmukból a lakókat; ezek a fölébresztett lakók többen is voltak ; végül méltatlankodtam affelett, hogy a polgári vagyon védelmére hivatott rendőrség imént kimondott s megokolt Ítéletével mintegy kitanítja a rosszindulata állatkínzókat, hogy akár az egész város kutyáit büntetlenül hogyan irthatják ki; mivel a város évenként kutyaadóbari kb. 1700 koronát vesz be, 5%tel tőkésítve, 32000 kor. adóalap mint köz vagyon mehet így veszendőbe; a kutyáttartó gazdák károsodása pedig a kik az állatot hasznos szolgálataiért tartják, ki se számit ható. Nem használt semmit az én philosophálásom ; a pert másodfokon is elvesztettem ; a vmegyei alispán, három hónappal a följelentés után, 300 kih. 1912. sz, alatl meghozta ítéletét, mely szerint az első fokú bíróság ítéletét, indokainál fogva, helyben hagyja. Mint alkotmányos érzelmű polgár, tar tom magamat a véglegesen helybenhagyott és megerősített ítélet rendelkezéséhez s levonom belőle a tanulságokat, magamnak is, másoknak is okulására, nehogy ezentúl nézeteltérés lehessen még a sértett fél meg a rendőri büntető bíróság felfogása között az állatkínzásról. Két bírói fórum utasította el az én ér velésemet; ebből következik, hogy nincs igazam a) mikor embertelenségnek minősítem az állatok üldözését természeti ösztönük megnyilatkozásáért ; b) nincs igazam, mikor tiltakozom az állatoknak nyilvánosan botrányos megkinzásáért ; c) nincs igazam, mikor a köz- és ma gánvagyont képviselő hasznos állatok irtását oktalan vagyonpusztitásnak tekintem, melynek határt szabni a rendőri büntető bíróság magát hivatottnak nem érzi. Nincs pedig igazam ezekben, két bíróság egybehangzó ítélete szerint, sem mint sértett félnek, sem mint az állatvédő egyesület tisztviselőjének, — mindkét minőségemben tettem t. i. panaszt. Kutyám elszenvedte a rá mért botokat; a csapda szorítását; ugy kell neki, a kutyának ; minek kutya ? mért nem választott magának külömb gazdát, mint én vagyok la, pl. legalább egy rendőrfiut. Lám, Kovács rendőrnek a ludja arisztokratikus gőggel gágogja, ha életben maradt, a vásártér akácfájáról, hogy az ő behorpasztott mellkasáért, a melyen belől pákász zuzzája néhány salátafejet raktározott el a tanítóképző kertjebői, fényes elégtételt kapott a gazdája ; fi zetett a tanitóképző-intézeti kertész 30, mondd harminc korona fájdalomdíjat, akarom mondani, bírságot, mert a ludat veteményében kárt tenni nem engedte, hanem elriasztásul belesujtott s az alélt állatot kertjéből kilökte ; a kilökött liba — repült, sebesülten is egy akácfáig, de erről leszállni már nem merészkedett; — nyilván félt, hogy a fa alatt lesi a kertész egy doronggal, legalább is; igy talált rá gazdája, Pázmán lovag, akarom mondani Kovács rendőr s kiütött zápfogáért, — a lud behorpasztott mellkasáért — kapott tarsolyába kutyabőrt három falura — 30 koronára mérsékelt bírságot fizetett a kertésztanító. Mért nem ütötte agyon a ludat egészen ? mért nem vagdalta azután darabokra, sütötte volna meg, — nem elevenen, mint Dózsát Szapolyay vajda — hanem piros ropogósra, a mint szokás a libapecsenyét elkészíteni s hívta volna meg reá — Kovács rendőri, hogy ették volna meg együtt a békapecsenyét ? Atreus az isteneket hivta meg ilyen vendég ségre, kiváncsiságból, hogy megismerrik e sülve az emberhúst, — ő t. i. a testvérét tálalta föl vendégeinek — s örökre nevezetes lesz a regevilágban; még talán Herostrotes se híresebb nála, — legföllebb az a modern büntető jogi elv, hogy szabad a kóbor állatot, saját portáján, bárkinek agyonütni, akár darabokra vagdalni, csak ne kínozza az állatot s nyilvános botrányt ne okozzon. Hát ugyan mire való akkor az állatvédelem hivatásos egyesülete? Kérem ezekután, magyarázza ezt meg nekem, aki tudja, ! mert igen nagyon szeretném tudni; szüksé| gem van reá, - tisztviselője vagyok t. i. ez ! egyesületnek. I Sarudy György. KARCZOLAT £b malfc Ixé fcx'öl Három nyári táncmulatság egy napon! Ez jellemzi a mult hetet. Kell ennél nagyobb rekord egy oly városban mint prodoms Pápa. Igy vagyunk mi heti krónikások! Egyszer hopp, máskor kopp. Téli időszakban meg megtörtént az ilyen kiváltságos eset, de nyári időszakban alig emlékszem reá. Hogy mégis történt, annak csak később, már a mulatságok befejezte után tudtam meg a tulajdonképeni nyitját. A magyarázatát ugy adom elő, amint azt egy bennfentes és érdekelt fél által in I formálva lettem. A három mulatságot a Polgári kör, a cipészmunkások és végül a ke- ' resztény szociálista egyesület rendezte. , Az információt a Polgári kör kertibe- , lyiségében megtartott mulatság közben nyer- j tem. Az eset igen jellemző. Azon kérdésemre, hogy miért rendezte a Polgári kör kertimu- , latságát ép azon napon, amidőn a cipészek I a szomszédos Kaszinó kertihelyiségben rendezi a szokásos nyári mulatságát és ugyan- ) csak a keresztény szociálisták saját kertihelyiségükben, erre nézve a következő vá- j laszt kaptam : Hetek óta várja a gazdaközönség az esőt épugy, mint a zsidók a Messiást és bármennyire óhajtják és várják, Pluvius uram | nem könyörült meg a gazdaközönségen és nem eresztette meg az ég csatornáit. Egy régi tapasztalt uradalmi bérlő, ki egyúttal a Polgári kör belügyeivel is foglalkozott még anno dazumal, arra emlékezett vissza, hogy valahányszor a Polgár kör nyári mulatságát rendezte, a legtöbb esetben esett az eső és a mulatságot nemcsak egy ízben, de több ízben is el kellett halasztani. Ezt a mentőgondolatot alkalmazták ez esetben az eső kiforcirozására és ezért kérték fel a Polgári kör vezetőségét, hogy rendezzen már nyári mulatságot és bizton remélték, hogy ez a nyári mulatság meghozza a várva-várt üdvös esőt. Ez a históriája annak, hogy a Polgári kör a mult vasárnap tartotta meg nyári mulatságát, dacára, hogy még két mulatság volt estirendre kitűzve. Nagy csalódás érte azokat, kik ezzel a Polgári kör mulatságával az esőre pressziót akartak gyakorolni. Nem sikerült a csalafintaság. Nemcsak, hogy nem hozott esőt, de oly remek idő kedvezett a mulatságnak, •— melyre egy polgári köri mulatság rendezősége sem emlékezik. De nemcsak az idő kedvezett, de látogatottság tekintetében is fényes rekordot ért el, ami nemcsak az erkölcsi, hanem az anyagi siker tekintetében is páratlanul áll a Polgári kör mulatságos évkönyvének statisztikájában. Szóval a gazdaközönség trükkje nem vált be, de annál jobban bevált nemcsak a Polgári kör mulatsága, hanem a cipészmunkások mulatsága is, melyet a szomszédos Kaszinó kertihelyiségében tartottak meg. Eleinte arról volt szó, hogy a szomszédos kertimulatságok egymásnak ártalmára lesznek, de akik ezt hitték, azok nagyban csalódtak. A cipészmunkások elmondhatják erről a bálról, hogy reményükben nagyon csalatkoztak. Azt remélték, hogy nem igen fog sikerülni és végeredményben azt konstatálták, hogy még várakozásukat messze túlhaladta volt, még az esetben is, ha normális sikerben reménykedtek volna. A harmadik nyári mulatságot a keresztény szocialisták rendezték házi kezelésben, jobban mondva saját kertihelyiségükben. Ök sem. panaszkodhatnak siker tekintetében -— sőt kitűnő hangulat uralkodott az egész mulatság folyamán és ha tekintetbe vesszük, hogy itt még a hajnali órákban is akadt egyegy elszánt legény, aki nótába eresztette szomorúságát. Talán azt mondhatnánk, hogy leghosszabb lére ez a mulatság lett eresztve. Rendes körülmények között, ha egy estére három mulatságról szólt a heti krónika ugy végeredményében azt lehetett konstatálni, hogy egymás rovására ment az üzlet, de ez alkalommal valóban nem alkalmazhatom erre vonatkozó jelszavamat, hogy: „Schlag soll die konkurenz betreffen!" Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa az utónemzedéket is biztosítja az adósságok törlesztésére. AZ hirlik, hogy Pápa városa a jéggyárral bekapta egyelőre a legyet. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk mandátumára a múltkori vasárnapi népgyűlés zárlatot kért. Az hirlik, hogy a polgármestert most már kényszerítik a csatornázás kérdését kidörzsölni. Az hirlik, hogy a rendőrség részletekben lesz államosítva. Az hirlik, hogy a Sportegyletben nincs ugy, amint volt régen. Az hirlik, hogy a Polgári Kör kertimulatsága alkalmával kivételesen nem esett az eső. Az hirlik, hogy a Polgári Kör kertimulatságán a „szünóra után" nem tartott sokáig. Az hirlik, hogy a cipészek mulatságán sok talp alá valót húztak. Az hirlik, hogy a cipészek mulatsága után sok sarkot kellett megreperálni. Az hirlik, hogy a keresztyény szociálisták táncmulatságán a jókedv tetőpontra hágott. Az hirlik, hogy a darutollas legények a régi legénységüket siratják. Az hirlik, hogy a libatollas legények nemsokára a dupla hólyagokhoz lesznek beosztva. Así hirlik, hogy Pápán a diplomás hólyagok a nyári idény alatt az uri szalmaözvegyeket is befogadták körükbe. Az hirlik, hogy Pápán a dupla hólyagok „hozoin

a-ra is mulatnak. Az hirlik, hogy Pápán a potya-hólyagok támogatás hiányában le fognak teljesen törni. Az hirlik, hogy Pápán a patikusok nem antipatikusok. Az hirlik, hogy az Erzsébetligetben sokan jövedéki kihágást követnek el. . Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője két hétre héviz—elni ment. IEEE X ZE3 ZE2 IBE. — Felelős szerkesztőnk Hévizén. Lapunk felelős szerkesztője Pollatsek Frigyes két heti üdülésre Hévíz-fürdőre utazott. — Dr. Antal Géza s a városi altisztek ós szolgák. Mint a Városok Lapja legutóbbi számából olvassuk, a városi altisztek és szolgák illetményeik rendezése körül kifejtett tevékenységéért számos helyről hála feliratot intéztek dr. Antal Géza országgy. képviselőhöz, kifejezvén ugy iránta, mint a kormány iránt hálájukat, hogy végre sok