Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.
1912-06-16 / 24. szám
tudomásul és ugy a miniszterelnöknek, mint a kormány minden tagjának a haza és nemzet érdekében kifejtendő működése elé teljes bizalommal néz, őket a reájuk váró alkotmányos kötelességek és fontos közérdekű feladatok teljesítésére irányuló törekvésükben és törvényes hatáskörében a legnagyobb készséggel és igyekezettel buzgón támogatja és ezen határozatról ugy a miniszterelnököt, mint a kormány több tagjait föliratban ér tesiti. Az elfogadott határozathozatalhoz dr. Szász Károly orsz. képviselő azt a javaslatot fűzte, hogy a közgyűlés Tisza István gróf házelnököt, az ellene intézett merénylet meghiusulta alkalmából üdvözölje. Ezen javaslatot pártolta Mohácsy Lajos, az orsz. függetlenségi gazdapárt alelnöke is és a merényletet a gazdapárt nevében is elitéli, mert szerinte is nagy kár lett volna a nemzetre, ennek az értékes férfiúnak az elvesztése, egyébként tiltakozik az ellen, hogy Kovács Gyulát az orsz. gazdapárt tagjának tekintsék, mert Kovács a párt tagjai közé nem tartozik. Ezután a közgyűlés dr. Szász Károly indítványát elfogadván, egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy Tisza István grófot a következő tartalmú távirattal üdvözli: Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának együttlevő mai közgyűlése egyhangúan hozott határozattal adott kifejezést megdöbbenésének, a nagyméltóságod ellen elkövetett merénylet alkalmából és nagy lelkesedéssel fejezte ki örömét nagyméltóságod szerencsés megmenekülése fölött. Több folyó ügy elintézése után Barthalos István kéri a közgyűlést, hogy soron kivül tárgyaltassék a 17. és 92. pont, t. i. „A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegye területén szükségesnek mutatkozó h. é. vasutaknak, különösen a pápa—sümegi h. ó. vasutak segélyezése tárgyában." A közgyűlés az engedélyt erre megadván, felolvastatott az áll. választmány erre vonatkozó javaslata, mely szerint utasítja a vármegye alispánját, hogy amennyiben a pénzviszonyok kedvezőbbek lesznek, tegyen javaslatot a vasutakra való kölcsönök felvételére azzal, hogy ezen javaslatot még 1913. év lejártáig tegye meg, amennyiben még ez évben is javulnának a pénzviszonyok, ugy még ez év deczemberi közgyűlésén is tegye meg a kölcsön felvételeire vonatkozó javaslatát. A közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta az alispán javaslatát és az áll. választmány javaslatát. Városunkat érdeklő következő határozatok lettek hozva: Pápa város képviselőtestületének a közvágóhid építése tárgyában hozott határozat jóvá lett hagyva. Pápa város képviselőtestületének a Celli-ut déli oldalán vezető gyalogjárdának az utca végéig aszfalt burkolattal való ellátása tárgyában hozott határozatát Krausz Samu pápai lakos megfelebbezte. A felebbezés el lett utasítva és a város határozata jóvá lett hagyva. Pápa város képviselőtestületének a Kossuth Lajos utcai aszfalt munkálatoknak házilag való elkészítése tárgyában hozott határozatát Krausz Samu pápai lakos megfelebbezte. A felebbezés el lett utasítva és a város határozata jóvá lett hagyva. Több folyó ügy letárgjalása után a közgyűlés déli 1 órakor másnapra lett elhalasztva. Városunkból és járásunkból a következő bizottsági tagok vettek részt a megyegyűlésen : Sült József, Barthalos István, Bélák Lajos, dr. Lőwy László, Németh István, dr. Hoffner Sándor, dr. Kőrös Endre, Nagy Vilmos, Győri Gyula, Rechnitz Béla, Mohácsy Lajos. karczolat a mult Tévedni emberi dolog 1 Azt hittem, hogy hogy és végeredménykép azt kell konstatálnom, hogy dehogy. Vonatkozik pedig ezen kijelentésem a most városunkban időzött staggione színtársulat nem színpadi, hanem bohém működésére. A második hetet töltötték városunkban és még „közlekedés" sem tör tént, ami hallatlan eset sziniidényünk heti krónikái eseményeiben. A legérdekesebb a dologban az, hogy a sziniidényt ideje előtt befejezték - a mi felfogásunk és hivatásunk keretében — annak rendje és módja szerint elparentálni. Megpróbáltunk minden módot és eszközt arra nézve, hogy ily krónikái csapás ne érje bohémiánkat, de hasztalan volt minden törekvésünk és be kell látnunk, hogy „falra borsót hánytunk" amidőn a színtársulatnak két heti itt időzése alatt történt igyekezetünket az érdekelt felek nemcsak hogy nem honorálták, de ignoválták. Jelzem ezt pedig azért, nehogy vád érjen azok részéről, kik esetleg szívesen vették volna, ha a heti krónikában a hagyományos szokáshoz híven részletes megemlékezést várnak a sziniidény lefolyásáról. Restelem az ügynek ilyképeni lefolyását ugy a magam, mint szenvedő bohémtársak nevében is, de nincs más hátra, mint erre a kis ügyre a „feledés fátyolát" borítani és ha valakinek eszébe jutna bármikor is csak szemrehányást tenni ezen kiváltságos esetre vonatkozólag, ugy bátran azt válaszolhatjuk, hogy „te csaltál meg, nem én téged". Jogo san válaszolhatjuk ezt, mert tényleg akkép történt, hogy nem mi voltunk okai, hogy a sziniidény teljesen meddő eredménnyel vég ződött a heti krónika részére. Tisztázzuk különben a dolgot. A dolog ugyanis ugy áll, hogy a színtársulat érdekelt felei részéről jött a leintés, amennyiben ki jelentették, hogy tekintettel „a rövid lejáratú" idényre, nem érdemes még a kölcsönös bemutatkozás sem és ez döntő befolyással volt a helyzetre. Voltak ugyan egyesek, kik „a közlekedés" formáival próbálkoztak, de oly hideg fogadtatásra találtak, hogy teljesen lemondtak a további fejleményekről. Voltak ugyan egyesek, kik hajlandók lettek volna esetleg a „rövid lejáratú" idényt „prolongálni", ami jobban mondva „utánjárás" sal jár, de jól informált helyről azt az értesítést nyerték, hogy ezek a helyek már be vannak töltve, jobban mondva „bezetzt". Ebből látni való, hogy nem a mi bohémiánkon mult, hogy szinidényünk ilyen lethargikus véget ért és azt hiszem eléggé illustráltam a helyzetet amidőn azt jeleztem, hogy „te csaltál meg, nem én téged". De különben is a társulat — amint mondani szokás — itt hagyott bennünket mint „szent Pál az oláhokat". Azt hittük, hogy két hétig lesz szerencsénk, de biz az igazgató nem várta be a két hetet, hanem az utolsó előadás szinlapján „a közönség részvétlenségére" hivatkozva búcsúzott el angolosan városunkból. Ezzel azután befejezettnek gondoltuk az idei tavaszi sziniévadot, de csalatkoztunk. Még jóformán ki sem tette a staggione társulat a lábát, már a fővárosi Uj Színpad hirdette, hogy művészi társulatával két estén át fog színházunkban vendégszerepelni. Felejthetetlen két művészi, illetve irodalmi színházi esténk volt. Közönségünk a művészet és irodalom iránti érzékét csak félig mutatta be az Uj Szinpad művészeinek, amenynyiben mindkét estén csak félig telt meg a színház. A társulat igen jól érezte magát a kis, de hálás közönség millőijében, az igazgató pedig anyagi szempontot illetőleg, azzal búcsúzott el tőlem, hogy : Több is veszett Mohácsnál! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa sokat alkot, de csak szabályrendeleteket. Az hirlik, hogy Pápa városa a közvágóhidat már birtokon belül is fel építheti. Az hirlik, hogy Pápa város képviselőtestülete az építési szabályrendeletet két napig gyúrta. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnknek jó gyomrának kelt lenni. Az hirlik, hogy a polgármester a csatornázást álmai netovábbjának tartja. Az hirlik, hogy a rendörök kerékpári vizsgára vannak kötelezve. Az hirlik, hogy a Sportegylet tennispályájáról igen szép pillanatnyi felvételek vannak készülőben. Az hirlik, hogy a jótékony nőegylet idei kóstolója átjárós lesz. Az hirlik, hogy a darutollas legények a kor vasfogai alatt roskadoznak. Az hirlik, hogy a libatollas legényeknek nemcsak a bor, hanem még az erős fekete kávé is megárt. Az hirlik, hogy Pápán a diplomás hólyagok kezdenek már megjelenésükkel imponálni. Az hirlik, hogy Pápán a duplahólyagok méter rendszerre vannak szervezve. Az hirlik, hogy Pápán a próbahólyagok beiratkoztak a fütyülési kurzusra. Az hírlik, hogy a staggione színtársulat nem szólt semmit, csak ment. Az hirlik, hogy a staggione színtársulat a mozisoknak játszott. Az hirlik, hogy az Uj Szinpad igazgatója közönségünk müérzéKére ráfizetett. Az hirlik, hogy az Uj Szinpad színtársulata közönségünk fantáziájában csalódott. Az hirlik, hogy az Erzsébetligetben már sokan fészket raktak. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője alig hogy ébred, már is alkonyul. HIEE ZC— Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete mult szerdán és csütörtökön közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgya az építési szabályrendelet volt. A szabályrendelet, mely pontonként lett tárgyalva ós csekély módosítással ugy a jogügyi bizottság, valamint az állandó választmány javaslatai alapján el lett fogadva. Unrwó+h I aine VárOSUIlk és váf— norvain Lajos . megyénk f cársadalmi és közéletének egyik vezető férfia, Horváth Lajos ny. belügyminiszteri tanácsos, életének 64-ik évében hosszas szenvedés után f. hó 10 én Veszprémben elhunyt. A megboldogult, mint a pápai járás főbírája évtizedeken át városunk közéletében nagy szerepet játszott és ugy tehetségéről, agilitásáról és erelyéről egyaránt elosmert volt. Innen Losoncra ment mint anyakönyvi felügyelő, onnan pedig szolgálattételre hivatott be a belügyminisztériumba, ahonnan mint osztálytanácsos ment nyugdíjba Veszprémbe.
