Pápai Közlöny – XXII. évfolyam – 1912.

1912-04-14 / 15. szám

XHXZII. ó-vfolyam. IPáirpa, 1912. áfpzcilis 14. 15. számn. Közérdekű független hetilap. — fiegjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETESI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. HIRDETESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. „A munka nemesit!" ezt a szép jelszót halljuk emlegetni mindenütt és mindenkor. És még meg is toldjuk a bibliából s az életből vett gyönyörű mondásokkal, mintegy igazolni akarván a fenti jelszót. „Aki nem akar dolgozni, az ne is egyék" -— mondja az életkönyve : a szentirás. „Munkarügy szebb a kezeden, mint az aranygyűrű !" -— pMunka után édes a pihenés!" „Munka által száll az áldás hajlékodba !" Mindmegannyi életből vett s igy a tapasztalat által igazolt szép mondás. És ime mégis mit látunk a való, a rideg, a sivár életben, amely bizony egy cseppet sem igazodik a szép jelszavak, a gyönyörű mondások után ? Nagyon szomorú, hogy ne mondjuk mélyen megdöbbentő jelenség, hogy hazánkban — Magyarországon — a becsületes munkának nincs meg arkellö megbecsülése. A siker nem a szorgalmas munkást látszik jutalmazni, hanem — felette sok esetben — a dologkerülöt. Nálunk azok élnek gondtalanul, kiknek homlokán nem gyöngyözik ve rejték a mindennapi kenyér megszerzésének nehéz gondjáért. Nálunk — az ijesztően rosszabbodó megélhetési viszonyok közepette már már odajutot tunk, hogy nem az a jelszó az uralkodó : „A munka nemesit 1", hanem ez a másik : „Semmit, vagy csak igenigen keveset dolgozni és mégis sokat keresni!" Vessünk csak egy nagyon is futó pillantást szerencsétlen viszonyainkra. Boldogul e az iparososztály ? Dacára annak, hogy szinte megfeszített erővel dolgozik — telve panasszal, jajszóval. A teher alatt szinte összeroskad. Hitele nincs, — ellenben kész munkáját kénytelen hitelbe adni. A kereskedőosztály helyzete sem rózsásabb. Kénytelen, jórészben külföldi, főként osztrák árucikkel ellátni üzletét s raktárát, mert magyar gyáriparról ugyan lehet e már nálunk beszélni. No meg a „tulipán korszak" ideje is lejárt már, nem dicsőség, ahol csak. lehet, magyar iparcikket vásárolni. A társadalmi élet vezetői meg, igazán nem teszik tűzbe kezöket a magyar iparcikkekért, de talán lekicsinylik s fitymálják azokat. A kisbirtokos, a földmivelö és a munkás szorgalmas munkája, becsületes igyekezete és törekvése sem termi meg fáradozásának méltó gyümölcsét. Ezért kénytelen kezébe venni a vándorbotot, hogy a messze idegenben, Amerika gyáraiban s bányáiban lassan, de biztosan elpusztuljon. A tisztviselők, a hivatalnokok élete meg — köztudomásu dolog, — hogy csak kinos vergődés, nehéz harc a megélhetésért, a mindennapi kenyérért. Nehéz, testet-lelket ölö munkájuk dehogy is van csak némileg is méltóképpen megjutalmazva ! „Nagy fizetése — igazán — csak az uborkafára felkapaszkodott néhány strébernek van." Csoda-e hát, ha a napilapok hasábjai telvék sikkasztásokkal, lopásokkal, családi botrányokkal, gyilkosságokkal és öngyilkosságokkal!? A szomorú események szomorúan igazolják állításainkat. A családapa, ki lemészárolja egész családját, a kereskedő, ki hatszor felgyújtja jól bebiztositott raktárait, a gazdag tökepénzes uzsorás, ki bankjában kizsákmányolja a kölcsönre szorult egész falu lakosságát, koldusbotra juttatva őket — mind mind nem rútul ékesen szóló bizonyitékai-e annak, hogy nálunk „milyen nehéz az élet!" Valóban itt volna már az ideje, igazán itt a 12-ik óra, hogy ne térjünk egyszerűen és közönyösen napirendre TÁKCZA. Akik egymásra találtak,,, Összekellek, mint egy pár okos, vilá gosan és tisztán látó ember. Titkos vágyak nem vonzották őket egymáshoz, mint az néha történni szokott. Rokonszenvüket, egyenes gondolkozásukat és vagyonukat egyesitették, ebből állt a házasságuk. Ugy beszélik, hogy a férj a watting niesi csatában vakmerő elszántsággal harcolt és Lazare Camot ezért a csatatéren kapi tánynak nevezte ki. Mikor az északi hadsereg uj parancsnokot kapott, visszatért Parisba és volt főnökét a hadügyminisztérium egyik hivatalába követte. Akkor ismerte meg a nőt, akire később nevét is átruházta. Az első találkozásnál egyikük sem érezte azt a zavait, mely a titkos vonzalom és ébredő szerelem előhírnöke szokott lenni. Becsületes kézszorítással üdvözölték egymást és kezük nem reszketett. Néhány hónappal később, még julius 10 ike előtt egybekeltek. Danton éppen akkor halt meg ... A vallást eltörülték és a legtöbb templomot bezárták. Mademoiselle Maillard, az Opera csillaga, mint az ész istennője, meztelenül trónolt a Notre Dame oltárán. A jegyesek, akik szivük mélyén hithű emberek maradtak, — hasztalanul kerestek Parisban olyan papot, aki nem esküdött fel a forradalomra. Elmentek tehát városnegyedük szindikátusához, aki — akkori szokás szerint, — „a nemzet nevében" összeadta őket. Az ilyen józan házasságnak boldognak kellett lenni és az is volt. A kötelességekben és élvezetekben teljesen egyetértve, haladtak az előre kijelölt uton, amelyet legjobbnak hittek. A nő bizalommal támaszkodott férje karjára és a férj odaadó gyöngédséggel védelmezte nejét. ízlésük mindenben találkozott. Közös gondolkozásmódjuk sohase szolgáltatott okot az összekocczanásra. Elnézőek voltak egymás hibái és gyöngéi iránt. Boldogságukat az ifjuságuk, szépségük, jólétük ós előkelő társadalmi állásuk támogatta, ugy, hogy minden irigykedés nélkül tekinthettek felebarátaik zavartalan örömére. Virágok és terebélyes, árnyas fákkal körülvett, csinos házacskájuk Saint Paulban. Olyan volt, mint a kényelmes, puha madárfészek. Jövőjük biztos, tiszta és derült . . . Kétségtelennek látszott, hogy nyugalmas életüket hosszú éveken át semmi se fogja megzavarni. De másként történt. Minden különös esemény vagy látható ok nélkül állott be a nem várt fordulat. Egy napon az asszony ngy érezte, hogy nem boldog. Kötelességei nem elégítették ki és végtelen édességet talált a magányban ... Ez a változás nem hirtelen A FŐVÁROSHOZ SZOKOTT KÉNYESEBB IGÉNYŰ URAK ÍZLÉSÉNEK IS MEGFELELŐ RUHÁZATOT 9 M csakis Fő-utca 19 sz. alatt í^ IIP ^ü ilJn f^i yi' ^ (közvetlen a megyeháza mellett) lük isAí^l^l Amerikából mostanában ide letelepedett papi-, uri- és egyeurulia-szabókuál lehet megrendelni. C\jL\o\érVe\eWexv sxaW^oma és VUo\cj<nás \ axujo\- és sYó\ovsiáa\ VeWéVW \ Becsüljük meg a munkát!