Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-12-31 / 53. szám

XXI. é-vfoly a-m­Pápa, 1911. deceTnlDer 31. 53. agiA nri ICözérdekü hetilap — HHegieSeník minden vasárnap, ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Tegnap, dec. 21-én hallottam, ko­máromi iparosok beszélték a városban, hogy Komáromban megcsinálják a felső építőipari szakiskolát, melynek novem­berben -- Pápán kellett volna meg­' • • i „ nyílnia. Komárom városa és ipartestülete, összefogva, gondoskodott telekről, épü­letről s minden, a minisztérium részé röl támasztott kívánságok teljesítéséről, csakhogy ezt a szakiskolát magának biztosítsa. Nem tudom, hogy vetődött fel ez eszme Komáromban ; csak a köztudo­másra jutott tényekből következtetem, hogy Komáromban okosabb emberek lak­nak, mint Pápán; én szept. közepén, mikor a bpesti f. épitőipariskola igaz­gatójától azt a biztatást kaptam, ipar­kodjunk Pápán az első osztály ideig­lenes berendezésére, — sok költségbe nem kerül, — ö, tőle telhető támoga­tásban részesít, különösen az osztály benépesítését illetőleg, — én mondom, Laplulíijdonos és kiadó : P 0 L L A T S E K F R I Ö Y E S. jelentést tettem az ügy ilyetén állásáról ft. Antal Gábor püspök urnák, mint azon tanintézet főhatóságának, melynek tanári testületéhez tartozni szerencsém van, engedélyét kérve és megnyerve, hogy ebben a nagyjelentöségi közügyben, mely azonban az én szoros iskolai munkakörömön kivül esik, minden tőlem telhető igyekezetet kifejthessek, az óhaj­tott cél, a f. épitöiparískolának Pápára telepítése érdekében. Lehet, hogy ez a jelentés hívta fel főpásztor urunk figyelmét, — inert hogy az ö tudta s irányítása nélkül kinek juthatott a felső épitőipariskola eszébe Komáromban s különösen hogy juthatott volna a megvalósítás utján máris ilyen kézzel fogható eredményhez, — e pillanatban el se tudom gondolni ; föpásztorunk szeretné székhelyét, Ko­máromot ilyen modern kulturintézettel, mint a f. épitőipariskola, felékesítve látni s mély bölcsességéről, gyakorlati érzékéről, a serdülő nemzedék boldo­gulása iránt való atyai gondoskodásáról tesz tanúbizonyságot, mikor ezen szak­HIRDETESEK ES NYILTTEREK lel vétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. iskola eszméjét felkarolja és támogatja ; — nem fél attól, hogy nem akad Komáromban monu­mentális épület, melyről a f. épitöipar­iskolai növendékek példát vehetnek ; nem is akarja székvárosának kép­viselőtestületi közgyűlését lebeszélni, hogy valamikép áldozatot ne kockáztas­son ilyen páratlanul hasznos iskoláért; nem kedvetleniti el a buzgólkodó­kat az erejüket meghaladó áldozatok emlegetésével, nagyításával, különösen az előadó tanárok mérhetetlen nagy­ságú fizetési igényeivel — egy helybeli tekintélyes, rendkívül intelligens gyáros pl. 50—60000 K fizetésnél kevesebbre nem taksál egy f. épitöipariskolai szak­tanárt ; szóval távol áll tőle a kishitűség, szűkkeblűség, mert jól tudja, hogy nagy célokért nagy erőfeszítéseket kell és érdemes tenni, — azért emelkedett ve­zéri polcra. Nálunk pedig — mindazok az akadékoskodások, gáncsvetések megtör­téntek és az iskola megnyitásának meg­I ÁKCZA A rágalom, — Ma azért jöttem, hogy mint régi barátnője, őszintén beszélhessek önnel. — mondta bőbeszédűen Antérené, miközben ki nálás nélkül helyet foglalt egy széken. Noudetné, a ház asszonya érezte, hogy a szive összeszorul. Az ilyen bevezetéseket rendszerint rossz hírek szokták követni. — Kíváncsian várom közléseit. — Nos tehát, mondja csak, édesem, nem vett észre valami feltűnő változást férje viselkedésében ? — Nem, — válaszolta Noudetné, fejét egy kicsit előbbre hajlítva. A valóságban pedig, a szerető nő természetes ösztönével csakugyan észrevette, hogy férjének tiszta, átlátszó viselkedésében az utóbbi időben va­lami érthetetlen, titokzatos változás állott be. De aggodalmát nem akarta bevallani, mert mindig azt remélte, hogy alaptalannak bizonyul. — .Igazán csodálkozom ! —• mondta Antérené. — Persze, az érdekeltek mindig legkésőbb tudják meg a történteket, Azért kötelességemnek ismertem önt a veszélyre addjg figyelmeztetni, amíg talán elég ideje és alkalma nyílik azt okosan megelőzhetni. Röviden: Noudet ur Sylvie Rosine hálójába került. Ez a név, mint viUárncsapás sújtotta Noudetnét. Sylvie Rosine, a „Theatre Ly­rique" fiatal, bájt \ ünnepelt operaénekes­nője volt. Ha tehát Antérené igazat mondott, ak­kor vége van a nagy boldogságnak, amelyet Noudetné éveken át r férje mellett szent bi­zalommal élvezett. Életének alkonyát meg­mérgezték, tönkretették. A kritikus óra ütött. Férje meghaladta már ötvenedik életévét, ő maga pedig nemsokára szintén eléri. Hogy vehetné fel tehát a harczot azzal a viruló tavasszal, a csodás szépséggel, a művészet és női báj megtestült képviselőjével ? Barátnője talán túlbuzgóságában téve­dett? Párisban olyan könnyen felkapják és továbbítják a pletykákat. Abban a félelemben, hogy a férje és közte fennálló gyöngéd viszony véget érhet, hogy csendes fészkének nyugalma örökre veszélyeztetve lesz, erélyesen követelte ba­rátnőjétől a megdönthetetlen bizonyítékokat. Bizonyítékok? Ilyenekkel Antérené, fáj­dalom, bőségesen rendelkezett, hiszen a szín­ház egész személyzete nyíltan beszélt már a botrányról I. A legutolsó színpadi díszítő is sokat jelentő mosolylyal válaszolna, ha eziránt kérdést intéznének hozzá. Mint szinházi orvosnak, Noudet urnák szabad bejárata volt a kulisszák világába. Azelőtt csak ritkán látogatott be oda, de hat hónap óta alig maradt el egy napra. L'épten nyomon követte Sylvie Rosinet; elhalmozta Alapíttatott 1864 ben. -vid-éfe legrégibb és legnagyobb olpő-ÜLzlete. Alapíttatott 1864-ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstádter Jakab czipó'raktára Pápa, Kossuth Lajos-utcza, hói mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortopad-munka) kiváló gond lesz fordítva. = Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vizmanías vadász csizmáit és cipőit. = tXzlete:a=Let a. postapalotával szemben épült saját liazamba lielyeztem át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom