Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-12-17 / 51. szám

XZX1I. évfolyam. Pápa, 1911. decem"ber 17. 51. száma. mm 0 \ V Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK: Rgész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. Laptulajdonos ós kiadó : POLLATSEK FRIGYE 8. HIRDET ESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A könyv- és papirkereskedésében. A napi lapok dec. 9-i hírei sze rint december 8-án tartotta Beöthy ke­resk. miniszter beköszöntőjét a képvi­selőházban s bejelentette a többek között az ipartörvény (1884. évi XVII. t. c.) részleges revízióját,különösen is az építőipar oktatás újjászervezését. Nem hallottam, nem olvastam még ezt a programmot, pedig nagyon sze­relném megösmerni; azt azonban meg­mondhatom, milyen most az oktatás, meg hogy milyennek kellene lennie ; mi­vel pedig alkalmam volt a most ural kodó hivatalos felfogást is megösmerni, körülbelül ki is tudom találni, milyen lesz az a törvénytervezet, a mit a mi niszter egy szakértőkből összeállított bizottság elé fog terjeszteni. Iparoktatási törvényünket a hetve­nes évek közepén Treíort, akkori kul­tuszminiszter kezdeményezte; 1879/80­ban Stoczek József, akkori műegyetemi rektor és Gönczy Pál, közoktatási ál­lamtitkár dolgozta ki a budapesti állami középipartanoda szervezetét és tantervét; az ipartörvényt azonban csak négy év múlva, mint említettem, 1884 ben hoz­ták meg. Az ipartörvény előtt 12 évvel, 1872 óta működött már Kassán az állami gépészeti középipartanoda; 1894-től fogva pedig felső ipariskola van Szegeden kap­csolatban fa és fémipar iskolával. Ezek a'külömbözö időben létesült ipariskolák ma már mind a hárman felső ipariskola cimet viselnek, de szer­vezetük eltérő; közös tulajdonságuk az, hogy egyforma előtanulmányt kiván mindannyi, t. i. négy középiskolai osz­tályt s megvan végzett növendékeik mindegyikének az önkénytességi joga (1889. évi VI. t. c. 25. §-a alapján;) szervezetük azonban, mint emiitettem, külömbözö, mert a kassai felső ipar­iskola ma is gépészeti, három évfolyam mai; a szegedi négy évfolyamú, úgv, hogy a két első év gépészeti, a har madik és negyedik fa- és fémipari; a budrpesti három évfolyamos, négy szak­osztállyal (gépészet, vegyészet, fém és vasipar, faipar.) Ez tehát valósággal kis műegyetem, négy karral s hogy szer­vezete a legéletképesebb, — talán mert hozzáértő szakember, Stoczek műegye­temi rektor csinálta, mi sem bizonyítja élénkebben, mint az a körülmény, hogy egy szakosztálya, az építészeti, az in­tézet megnyitása után 19 évvel (1898 ban) kivált az anyaiskolából s azóta mint önálló szakiskola, felső építőipar­iskola működik Budapesten s fejlődésé­ben, a tanulók számát tekintve, elérte az anyaintézetet; itt is, ott is, 400 a tanulók létszáma; az első kiválás után 1 h évre, f. év április havában hatá­rozta el az illetékes minisztérium megint egy szakosztálynak, a vegyészetinek ki­telepítését s önálló intézetté kifejlesz­tését. Lesz tehát az 1912/13. iskolai év­től kezdve, öt felső ipariskolánk. Ha azonban az előképzettséget s a végzett tanulmányokat tekintjük, felső ipariskolának kell minősítenünk még 2 tanintézetet, t. i. a mekhanikai és órás­ipari, meg az iparművészeti szakisko­TÁKCZA Czélnál, — Két gyerek 1 mondották az isme rősök, mikor együtt látták Forray Katinkát a vőlegényével. Katinka ugyanis tizenhétéves volt, de korántsem-látszott annyinak, leendő párja Székely Ábris pedig még nem töltötte be a huszonhármat. Hát bizony, amint mo­solyogva egymásba kapaszkodtak és gond­talan, boldo? arczezal jár'ák az utcát, ugy festettek, mint két vidám gyermek, akik most indulnak meg a nagy útra, az élet útjára, ahol csupa mosoly, csupa derű vár rájuk. Ők legalább igy hitték ezt és senki se zavarta meg álmodozásukat. Katinka el végezte a négy felsőt, aztán nem ambicio­nálta, hogy tovább tanulván, diplomát sze­rezzen. Ugy látta, hogy társnői közül, akik előbb végeztek mint ő, nagyon kevesen ve­szik hasznát oklevelüknek s csak haszonta­lan lótás-futás és protekczió keresésében telik idejük. Inkább megtanult sütni-fozni, háztartást vezetni, ruhát varrni, kalapot di sziteni, hogy ha valami szerencséje akad, hát megállhassa helyét, mint derék, jóravaló asszony, aki paradicsommá teszi otthonát. Egészen őszintén megmondom, Katinka szegény volt, — mint ahogy mondani szo kás — a templom egere. Az édesatyja elete derekán, mint keresett, szerencsés kezű or­vos halt meg. Alig tudott azonban annyit szerezni haláláig, amennyinek kamatjaiból Katinka, meg az édesanyja nagy szerényen megélhettek. Hogy Katinka férjhez megy, háromezer koronát abból is a kelengyére visz el. Forróencsi Forray Dénes özvegyének igy alig marad ezer koronája egy évre, hogy abból tengesse életét. Súlyosbító körülmény, hogy előkelő rokonaik vannak, akik megkí­vánják, hogy az özvegy és leánya kifogás­talanul öltözködjenek, ha körükben megje­lenni óhajtanak. A két magános nő nagyon szigorúan vette a rokonok követelését és sokszor a szájuktól vonták el azt, amit ru­hára kellettt költeniök. Noha teljesen hiába való volt, hogy kedvükben járjanak, mert jötanácsnál egyebet sohasem kaptak tőlük. Most is, hogy Székely Ábrisnak igent mondott, nagyon sok kifogással találkozott e tette az előkelő rokonság körében. Mert hát megint csak őszintének kell lennem, Székely Abris vámtiszt volt s nagyon sze­rény fizetésének felemlítése mellett szemére vetették Katinkának, hogy ilyen pártit har­minczéves korában is csinálhatna. — Egy Forray Katinka és egy kishi­vatalnok ! — méltatlankodott egyik pártában maradt nagynénje. — Azt szeretném tudni, — mondotta egy másik tekintélyes rokon, akinek hússzor annyi jövedelme volt, mint amennyi Katin­káéknak lesz ós állítólag mégis gondokkal STEINBERGER M. UTÓDA BENEDEK OSZKÁR Pápa, Fő-utcza 13. — ORAK, EKSZEREK, EZÜSTNEMÜEK, — CHINA-EZÜST DÍSZTÁRGYAK kizárólag finomabb minőségben gyári árakon kaphatók. — NAGY SZEMÜVEG RAKTÁR!

Next

/
Oldalképek
Tartalom