Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-12-10 / 50. szám

Halász Mihály kérdést intéz a polgár mesterhez, hogy miért nem tűzte ki napi rendre a városi takarékpénztár kérdését, ámenéiben tudomása van arról, hogy ez érdemben egy indítvány lett, beadva? Polgármester kijelenti, hogy az indít vány beadatott, de ezer. ügy tanulmányozást igényel. Jelenleg a pénzügyi bizottság fog la!kőzik ezen ügygyei és amint a javaslat hozzá beérkezik, a legközelebbi közgyűlés napirendjére fogja kitűzni, mely választ ugy az interpelláló, valamint a képviselőtestület tudomásul vette. Nagy Sándor kérdi a polgármestert, hogy nem lehetne e a szegényebb gazdákat felmenteni a vágatási dijak fizetése alul, mikor kényszervágatásról van szó ? Polgármester kijelenti, hogy ezen d'.jak ministeri rendelet alapján lesznek beszedve, mely választ, ugy a képviselőtestület, vala mint interpelláló tudomásul vette. Halász Mihály kérdi a polgármestert, hogy mi történt azon kérvénnyel, melyet a városi alkalmazottak egy része beadott drá­gasági pótlék kiutalása iránt, kik államse­gélyben nem részesültek ? Polgármester kijelenti, hogy e kérvény beadatott, de ezt csak akkor tűzeti ki napi­rendre, ha a pénztári maradvány meg lesz állapítva, mivel erre más fedezet nincs. Miután a választ ugy a képviselőtes­tület, valamint interpelláló tudomásul vette, áttértek a napirendre. 1. Az urdombi szőllőbirtokosok a víz­vezetéki csőhálózat kiterjesztését kérik. A képviselőtestület tekintettel arra, hogy a vízvezetéknek a. vasúti pályatest alatt való átvezetése igen sok nehézségekbe és költségekbe kerül, a kérvényt elutasítja. 2. Kerbolt Alajos javaslata a városi mészárszék és hentes üzlet létesítése iránt. A képviselőtestület tekintettel arra, hogy a sertés ára annyira leszállt,- hogy nincs arányban a hus magas árával, a hen­tes mészárszéle felállítását kimondja és annak azonnali felállításáról a városi tanácsot meg bízza és erre a célra 4000 koronát a köz péntárból kiutal. 3. A jégbeszerzésről alkotott szabály­rendelet. Névszerinti szavazás után birtokon ki vüli felebbezes mellett a képviselőtestület a szabályrendeletet elfogadja. Utasítja a városi tanácsot, hogy ezen szabályrendeletet sok­szorosítsa és az érdekelt, összes iparosoknak és kereskedőknek küldje meg. 4. Városi tanács javasolja, hogy Pápa város közönsége vegye meg Süle Gábor, László Mária, Süle János és Süle Pftulának a pápai 1621. sz. tjkvben A f 2 sor, 1768/d hrsz. a. felvett 820 öl 2, továbbá Keresztes Antal, Gyenge József és neje Gyenge Lidia pápai lakosoknak a pápai 1001. sz. tjkvben A f 2 sor, 1768. hrsz. a. felvett 695 öl 2 nagyságú ingatlanát négyszögölenként 10 koronáért. Javasolja továbbá, hogy ezen te­rület a ligethez csatoltassék es a z ingatla­nok ára vagy kölcsönnel, vagy pedig az Er­zsébet városrész pénzalapjából fizettessék ki. Névszerinti szavazás után 43 szavazat és 13 szavazat ellenében tehát 30 szavazat többséggel a képviselőtestület elhatározta, hogv ezen ingatlanokat az Erzsébet liget ki­bővítésére kizárólagosan sétatér célra 14509 korona 50 fillérért örök árban megveszi. A vételárból 3980 kor. az Erzsébet városrész pénztárát illeti, a fennmaradó 10529 korona 50 fillér pedig a pápai takarékpénztárból 5 3/ 4°/ 0-ra folyószámlára felveendő kölcsönből fedezi. 5. Megállapítandó, hogy az alapítványi, ! gyámi és házipénztári pénzkészletek mely ! pénzintézetekben helyeztessenek el gyümöl­j csözőleg. Névszerinti szavazás után egyhangú lag kimondja a képviselőtestület, hogy ezen ! pénzekből 20000 koronát a pápai hitelszö­vetkezetnél, mint az országos központi hi­telszövetkezetnél 4 l/// 0" r a elhelyez. A fenn ! maradt összeget 2/ 3 részben a pápai taka­rékpénztárba, '/ 3 részben a pápa városi és vidéki takarékpénztárba lesz elhelyezve. 6. Városi tanács javasolja, hogy a pá pai takarékpénztár által kibocsátandó 2000 drb. 200 korona névértékű részvényből a városi szegényalap tulajdonát képező ftdib. Schlesiiíger-féle részvényre optio folytán eső 30 dr. részvényt vásároljon az alapítványi pénztár terhére. Névszerinti szavazás után egyhangu­Ezt akarom. Utánuk jöttem tehát erre, mert ez a hely a legalkalmasabb arra, hogy cse­lekedjem. Nem vagyok vérszomjas ember, de egy-két turistát, aki boszumnak útját állja, bizony nem kíméltem volna, Szeren­cséje, hogy oly diszkrét volt velük szemben, mert másképp mind a hárman együtt pusz­tulnának. Most már. biztos voltam benne, hogy dacára látszólagos nyugalmának: ez az em­ber őrült. — Az istenért uram, beszéljen okosan! — kiáltottam. — Azt teszem, — felelte mosolyogva. — Balcsillagzatuk segítségemre jött: ret­tentően ki van száradva az avar, már voltak láptüzek is erre. A szél is kedvező s nekem nincsen más dolgom, csak egy szál meg­gyújtott gyufát eldobni Fölkelt és zsebeiben kezdett kutatni. — Meggyújtom az avart s pár perez múlva már azon gondolkodhatnak, hogy mi jobb : elevenen égnie-e el, vagy leugrani a feneketlen mélységbe. Azalatt én szépen át­sétálok az örvény túlsó oldalára, bemulatom nekik magamat és tudomásukra hozom, hogy miért kell meghalniok. Hát nem ideális gyil­kolás ez ? — Annyira ideális, hogy ezzel az el­beszéléssel éppen a nyaka köré csavarta a kötelet. Oh, attól nem félek ! Hiszen ha at­tól kellene tartanom, hogy elárul: ledobhat nám a mélységbe. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy később is jobban szereti és többre becsüli az életét, semhogy kiadjon engem. Ezzel nagy nyugalommal ment előre s mialatt rámtérdelt, meggyújtotta az avart. A lángok éhesen, mohón falták a szá­raz harasz'ot s a fiatalok csakhamar észre vették a veszedelmet, hogy tüz és örvény között állnak reménytelenül. Eleinte meg­próbálták, hogy átvágjanak a lángokon, de a magasra csapó tüznyelvek visszaparan­csolták őket. — Dennison ! Dennison ! — Dennison és M.-iurice, Charles Mau­ris vagyok ! Én gyújtottam meg az avart mögöttetek 1 — Kiáltott át hozzájuk. —• Én álltam boszut rajtad azért, hogy kidobattál az ezredemből! — Évek óta készültem e percre s most elértem czélomat Pár perez múlva választhattok, mi jobb : a mélységbe vetni magatokat, vagy tüzhalállal halni meg! De én nem vagyok romlott ember, szívesen felajánlom feleségednek egy kellemesebb halált is s ha akarja: kegyelemből Jelövöm a nálam levő pisztollyal. Dennison nem felelt, csak nézett sze­mében az iszonyat kifejezésével. De a fe­lesége felkiáltott : — Nem kell! Nem kell kegyelem attól a gyáva kéztől. Gyáva volt mindig, gyáva­ság ez a cselekedete is ! Gyáva, gyáva I Maurice Charles ledobta pisztolyát és elővette zsebeiből a vitézségi érmeket. — Maurice Charlesra senki se mond hatja hogy g.\áva, — kiáltott át és olvasni kezdte rendjeleinek nevét. — De én igen! Igen! Gyáva mindenki, aki egy védtelen nőt igy megkínoz ! Gyáva! Gyáva ! Gyáva! A férfi ugy rezzent meg e kétségbe­esetten keserű hangra, mintha villámütés ingatta volna meg. lag kimondja a képviselőtestület, hogy ezen alapítványban levő 6 darab Pápai takarék­pénztár és 2 darab Pápa városi és vidéki takarékpénztár részvényre a két intézet tőke emelése folytán eső összesen 32 darab uj részvényt megvásárol. Uiasitja a polgármes­tert, hogy mindkét pénzintézetnél éljen az optio jogával. 7. Városi mérnök jelentése az országos és heti állatvásároknak a lovassági kaszár­nyával átelleni területre való helyezése és ezen területnek vásártér céljaira leendő be­rendezési költségeiről. Az idő előre haladottságánál fogva a polgármester indítványára a képviselőtestü­let ezen ügyet a legközelebbi közgyűlés napirendjére határozza kitűzni és ezzel a közgyűlés befejezést nyert. A felső épitőipariskola ügyében a városi tanács által összeállított nagybizottság, vasárnap, nov. 3-án délután tartotta meg értekezletét dr. Antal Géza orsz. képviselő elnöksége alatt. Bár a meghívás csak a legutolsó pillanatban, vasárnap d. e. történt, a bizottság tagjai szokatlanul nagy számban gyűltek össze s élénk figyelemmel vettek részt a szinte két órás tárgyalásban. Szólhatott az érdeklődés a képviselő rokon­szenves egyéniségének, a ki ennek a nagy­fontosságú szakiskolának megszerzése érde­kében élére állt a mozgalomnak s hivatva van a város társadalmának politikai súlyát vinni érte a sorompóba; de szólhatott az a feszült figyelem és érdeklődés a miniszteri leirat egyik csipős részletének is: hogyan védekezik Sarudy a közönség megtévesztésé­nek vádja ellen? A kik azt várták, hogy e hatalmas bunkó összetöri vagy megszédíti a tárgy előadóját, alaposan csalódtak; a bunkó gazdát cserélt. Előadó kijelentése szerint a f. épitőipariskola nov. közepén ép a miatt nem nyílhatott meg, mert megnyitása, főhatalmi intézkedésre, lehetetlenné vált, amennyiben a budapesti felső épitőipariskola megkapta a harmadik párhuzamos osztályt az első év­folyamra; így a 250 jelentkezőből 150 kapott helyet az intézetben. Hogy a még kiszorult — Igen, ordította szinte magánkívül, én gyáva vagyok ! És kezemet, amint mindaddig, mint a vaskapocs tartott, a kezében, eleresztve, a láp felé sietett, ledobta kabátját a mocsárba, majd magára kapva, egy hatalmas ugrással a tüz közepén termett. Láttam nyomában a széf,ugró szikrákat, majd a füstön keresztül őt magát. Dennison mintha védekezni akarna ellene, de ő az örvény felé futott és nagy óvatosan leereszkedettt a szikla falában lévő — a föld színétől nyolc lábnyi mélyen fekvő barlangba, amit előbb észre sem vettem, az­tán mikor ott biztos talajon volt, felkiáltott : — Előbb a feleségedet! Rettenetes és megható látvány volt az a megégett, tűztől agyonsebesitett óriás, amint egyik karjával a sziklába kapaszko­dott s a másikkal az asszonyt, majd Denni sont emelte le maga mellé. S mig felettük égett az avar, ők már biztos helyen állot­tak, szorosan egymás mellett. Ahogy meglátta figyelő alakomat, oda­kiáltott : — Hát bizony van egy kis különbség az elmélet és a gyakorlat között a gyilkos­ságban is. De, kérem szépen, nézzen orvos után, mert kegyetlenül összeégettem ma­gamat,! Éppen indulni akartam, mikor újra megállított a hangja. Valami csodás, mély rezdülés zengett szavában. Az arca egészen átszellemült, mig felém kiáltotta : — Visszavonták ! Visszavonták ! Elis­merik, hogy nem vagyok gyáva!

Next

/
Oldalképek
Tartalom