Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-10-29 / 44. szám

azt a fajtáját választja, a melynek nyers anyaga a keze ügyében van. Ahol erdő van, ott a fafaragás házi­iparának kell természetszerűleg el­terjednie. Vizöntötte területeken a nád, gyékény, sásfonás ipara fog .vi­rágzani. Ahol szalmát kaphatunk vagy kukoricza csuhét, ott ezeket fogjuk feldolgozni. A fő az, hogy amit dol­gozunk, azért pénzt ne adjunk. Most, a mikor Magyarországon a gyümölcs és szőlő termelés olyan dicsérendő lendületnek örvend/ most Jersze hogy legjobb lesz gyümölcs és szőlő szál­lító kosarakat kötni. ..... És itt a falu érdemes biráihoz, elöljáróságához szólunk. Á föld mi ve lésíigyi minisztérium a községnek ad annyi nemes fűzfa dugványt .ingyen, a mennyit a község akar. Azonfelül minden hold megmunkálására lioldan ként 100 korona segítséget is ad a földmivelésügyi minszter. Azért adja ezt, hogy termeltetvén a faluban va lamely eddig értéktelen sovány föl dön a nemes füzvesszőt, a nép ráad­hassa magát a fűzfavessző fonására, a szőlő és gyümölcs szállító, nemkü­lönben baromfi szállító kosarak készí­tésére, amelyekből elég furcsa, hogy Galíciából millió darabokra valót ho­zunk raindeu esztendőben Magyaror­szágba. Pedig készíthetné ezt a nép, csak akarat kell hozzá. De hogyan fogjuk meg a dolgot? Igen egyszerűen. A ki ezt a magyar néphez való igaz hajlandósággal iroft sorokat elolvasta, irjon egy pár kérő szót a földmivelésügyi minisztérium háziipari megbízottjának Budapestre és ebben kérje meg a megbízott urat, hogy tanítómester, háziipari előmun­kás küldessék ki. Minél többen kí­vánják a faluban a tanítómestert, an­nál bizonyosabban ingyen megkapják. Akkor aztán a télen is lesz a népnek keresete és ha szorgalom, igyekezet társul a jószándékkal, rövid időn be­lül megalakulhat az értékesítő és ter melő háziipari szövetkezet, mely öt­ven vidéki falun és városban egy­szerre véget vetett a munkások téli ínségének. Meleg indulattal ajánljuk soraink komoly megszivlelését a nép minden barátjának figyelmébe ! Színészet Pápán. • Közeledünk a sziniévad befejezéséhez. Még eg-y hetet időz itt színtársulatunk és innen Losonczra megy, hogy megnyissa az ottani uj színházat. A lefolyt héten újólag csupán reprize és felelevenített régi darabok voltak a műsoron, amit nem az igazgató rovására említünk fel, csupán azért, jelezzük, hogy mindennek dacára közönségünk a szín­társulat iránti rokonszenvét igazolva, törne gesen látogatta a színházat, araennyiben telt, sőt táblás házak előtt is játszódtak le egyes előadások. A lefolyt hétről a következőkben szá­molunk be: Szombaton színtársulatunk hercig nai­vájának Rónai Alicének volt juMlomjátéka, mely alkalommal Dóczy remek verses víg­játéka „Utolsó szerelem" került bemutatóra. Nagyszámú és cliszes közönség volt a szín­házban és a jutalmazandót tüntető tapsok­kal fogadta, tisztelői pedig a virágok egész özönével árasztotta el. Sajnos igen kis sze­rep jutott a jutalraazandónak, mert az 5 ik felvonásban csupán csak két jelenete volt és ebben is alig husz soros mondat, de ezt a kis szerepet is bájosan és elragadó ked­vességgel mondotta el a közönség lelkes tapsai kíséretében. Az est kimagasló alakja Déry volt, ki Apor szerepében imponált. Délczeg vajda volt és nagy tudását szere­pébe belevitte. Huzella'lvén a büszke Máriát személyesítette érzéssel és a szerephez illő fenséggel. Van szive és lelki fájdalmait hűen tükröződte vissza. Harmos Ilona ez alkalom­mal beigazolta, hogy tehetséges színésznő. Ugy látszik disponálva volt, amennyiben Caterina szerepének minden nüancát érvé­nyesítette. Kovács markáns vonásokkal áb­rázolta a királyt. Igen tetszetős volt Káldor és Fekete Irén szerelmi érzelgésükben. Benes Ilona fenséges volt a királyné szerepében. Zilahi/ (Cacco) kis szerepében is,nagy volt. Kisebb szerepeikben Alapi és Érczkövy a tőlük már megszokott biztonsággal játszták meg szerepeiket. Vasárnap délután „A falu rossza" ment kitűnő előadásban és telt ház mellett. A címszerepet Érckövy a már tőle megszokott biztonsággal játszta és érzésleljes dalaival nagy hatást keltett. Pataki Vilma pattogatós kedvvel játszta és énekelte Finum Rózsi szerepét. Igen jó volt Feledi szerepében Déry, ugyszinte Kovács mint bakter. Zilahy (Lajos) és Harmos Ilona (Tercsi) a szerel­mes párt élethűen alakították. Fekete Irén (Boriska) érzésteljes játékával kitűnt. Este megismételték rövid időközben haza s mikor a következő reggelen a tizenöt méteríöldre eső Clothfordba indult, a fele­sége azt mondta neki: — Te megint valami huncutságra ké szülsz, látom az arczodon ! Mr. Poskittot Clothfordban mindenki ismerte és szerette. Gyermekkora óta járt oda a gazdasági dolgokbán s mint mindig, most is mr. Sandersonnak „Bika vendégle­jébe tért be. Sanderson szenvedélyes gyűjtő volt s vendéglőjének egyik szobáját kész muzeumnak tekintették.- -Volt ott a világ minden részéből különféle állat, ritkánál rit­kább faj. — Mr. Poskitt megkérdezte tőle, hogy hajlandó lenne-e neki két napra áten­gedni a kitömött -kroko$iI|Jit"j- Nü^yon vi­gyázná rá és sértetlenül * szállítaná vissza. Mr. Sandersoit.beleegyei^etf/S míg egy zsákba gondosan becsomagolták a- krokodilt, hogy Poskitt kocsija aljában elhelyezzék : Poskitt egy droguista barátjával^tárgyalt' s a beszélgetésük vége az lett, hogy mind a ketten, sőt még a droguista segédje is, jó kedvű nevetésben váltak el. Az erre virradó napon Poskitt átment Merritthez, természetesen kocsiján vitte a krokodilt is. — Mielőtt Merittel beszélhetett volna, annak két fiával találkozott, akikkel szintén nagyon mulatságos ós vidám beszél ­getést folytatba 1 ott, mert jókedvük alig is­mert határt. A fiatalok szerelme ez alatt annyira fejlődött, hogy megengedték nekik a kettes ben való sétákat is. — Útjuk legtöbbször a fiatal ember birtoka felé vezetett ahol most, H Merritt fiuk ügyesen elhelyezték a kitömött krokodilt. Az állat félteste szinte kiemel­kedni látszott, szemei fogai — a droguista jóvoltából — szikráztak és hatalmas szájá ból foszforizáló fényesség tört ki. — A fiatal Merittek messziről lesték, hogy a „gyáva és bolond" Stubbs hogyan viselkedik ? Atyjuk és mr. Poskitt pedig a pipázóban várták az eredményt. Az idő lassan mult, mig végre zaj és hangok zűrzavara hallatszott, majd Merritt rohant be kipirult, égő arccal és izgatottan beszélte : — Papa, papa! Mister Stubbs lelőtte a kígyót. — Szörnyűséges állat volt, tüzet okádott. Mr. Stubbs, hogy biztosan találja: a közelébe ment, hat golyót röpített belé és szétroncsolta a fejét ! * Mr. Meritt kénytelen volt megadni ma­gát ezek után, mert a Merritt-fiuk is bizo­nyították : Stubbs nyugodt és bátor volt, mint egy hős s a fiatalok egymáséi lettek. Mr. Poskittnek azonban a zsebe bánta meg tréfáját és elég nagy adót fizetett az uj pár boldogságáért, mert másik krokodilt kellett beszer -znie a „Bika vendéglő 8 muzeumába. ezerszeresen bevált tíidőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál iőgyuladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer a tüdővész ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom