Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-08-20 / 34. szám

sem találnak ki valami olyan eszközt, ami ezeket az állapotokat megszüntetné. Ha az akaratot keressük a cselédek rosszlelküségére vonatkozólag, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a müveletlenségben, az erkölcsi állapot alásülyedtségében leli ez magyarázatát. A régi, szolgálatában megőszült urát térdein ringató hű cseléd ma már oly ritka, mint a fehér holló s néhány év múlva csak rege alakjában mesélhetünk majd az ilyen tisztes alakokról. Ma már a cseléd fizetett ellensége urának, ki követeli azt is, amit ő jogosan meg nem illeti. Cselédeink rosszlelküek, műveletlenek, gorombák és buták. Ha nem is egészben, de nagyrészben oka ennek a műveltség teljes hiánya. Az értelmiség bizonyos fokával biró cseléd fel tudja fogni helyzetét, tudja kötelességét s igy kevesebb súrlódás történik az ily cseléd és gazdája között. Cselédeinket nézetünk szerint oktatni kell, mert ha komolyan megügyeljük őket, ezen mizéria ennek elhanyagolására vezethető vissza. Ez irányban kellene valamit tenni, mert itt van a bibi. Sok helyen azt ajánlják, hogy vasárnapi előadások tartassanak cselédek számára. -— Ajánlják, de nem próbálják sehol sem s igy nem lehet tudni, hogy vájjon célszerű volna-e ezen mód ezen mizéria megszűntére. Jó lenne kísérletet tenni ! Próbáljuk meg! KARCZOLAT a m Txl"b i=LÓt:r?c>lAdtál uram esőt, de volt is benne köszönet. Nem volt belőle sok, de annyi mégis, hogy boldog-boldogtalan fellélekzett a néhány órai eső után. Ez a várva várt és hosszulére eresztett eső újólag beigazolta Rabbi-Akiba azon szállóigévé vált mondását, hogy „Alles schon dagewesen", vagy talán még jellemzőbb citálás az, hogy „Wo die Noth ara grősten ist, Gott ara náchsten." Kétségbeeső helyzet megszűnését idézte elő a megjött eső és most már nyugodt lelkiismerettel várjuk a további fejleményeket, illetve a további esőzést, amennyiben erre még mindig nagy szükség van és volna. Eltekintve a kedvező esőről, mely bi- : zonyos tekintetben felfrissített bennünket, | az uborka idény erősen érezteti nálunk ha tását. Volt ugyan a hét folyamán egy nyári mulatság, de mint mondani szokás, nem nagy port vert fel. Nem azért mintha nem sikerült volna, de ennek a mulatságnak nagyon is felekezeti jellege volt és csakis a szó szoros értelemben vett hithű tagok jelenlétében lett megtartva. Ertem ezen nyári mulatság alatt a pápai keresztény szocialista egylet által saját j kerthelyiségében mult vasárnap este ren- j dezett nyári táncmulatságát. A kedvező idő sok tekintetben befolyásolta a mulatságot, mely szórakoztatás tekintetében is kielégítette a megjelent publikumot. Volt világposta, confetti láz és szerpentin csata, mely nagyban emelte a táncospárok kitűnő hangulatát. A cigány jókedvvel húzta, a táncos- j párok még jobb kedvvel táncoltak, hangos ' nóták hangzottak el ós ez a kitűnő hangulat hajnali öt óráig tartott. „Herz was verlangst du noch tnehr !" Ünnepi aktus ís lezajlott a hét folyamán városunkban. Hétfőn adta át városunk polgármestere a városi tanács élén a vaskorona-rendet az érdemekben dus evangélikus püspöknek, amivel őt Őfelsége a király kitüntette. Ennek a vaskorona rendnek valóban odisszeája volt, amennyiben sok helyen megfordult. A rendet ugyanis a főispán — elég helytelenül — egy akta kíséretében városunk polgármesteréhez küldte átadás végett. Polgármesterünk elég tapintatosan a rendnek minél nagyobb ünnepségek keretében való átadását célozva, az egyházkerületi főgondnokot kérte fel a rend átnyujtására és pedig a kerületi közgyűlés keretében. A főgondnok erre nem vállalkozott és igy került vissza a rend a polgármesterhez. A polgármester megakarva reperálni a főispán hibáját, kellő ünnepi keretben nyújtotta át a megérdemelt rendjelt az érdemekben dus főpapnak, elhalmozva őt Pápa város közönsége nevében a legőszintébb szerencse kivána,tokkal. A kitüntetett püspök meleg hangú beszédben köszönte meg a polgármesternek a szives megemlékezést és ezzel ugy az ünnepi aktus, mint a főispán által a vaskoronarendnek rendezett odisszeája véget ért. ígéretet tettem, hogy a színtársulatot meglátogatom Balatonfüreden és észleleteimről be fogok számolni. Az akarat meg volt bennem, de a kivitel hiányzott. Minden nap készültem Balatonfüredre és mindannyi másnapra halasztottam az utazást és igy végeredmény kép nem utaztam el Balatonfüredre. Ezzel még nem mondtam le végleg erről a kirándulásról, mert én az ily kirándulásról azt tartom, hogy „a mi késik, az nem múlik." Erről az élvezetről nem mondok le még akkor sem, ha a menykő beleüt a Balatonba. Annyit jelezhetek már most a színtársulatról, hogy kitűnő kondícióban van, amennyiben naponta élvezik a Balaton hullámait és élvezik a fáradalmak után a pihenést. Illetékes helyről lettem ezen helyzetről informálva és ezért a felelősséget el is vállalom. A többi részletekről már személyesen fogok meggyőződni és a heti krónikában részletesen beszámolni. Hogy mi kor? Arra határozott választ nem adhatok, mert őszintén szólva, az ily utazásokban nem vagyok eléggé konzekvens. Sokáig nem késhet, mert a társulat sem marad ott sokáig, tehát akarva, nem akarva, rövidesen ellátogatok a társulathoz. Talán még a hót folyamán ! Frici. Az hírlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a csatornázás kérdését ugy kerülgeti, mint a macska a forró kását. Az hirlik, hogy Pápa városa a jéggyárral bekapta a legyet. Az hirlik, hogy Hunkár Dénes főispán a vaskoronarendet aktának nézte. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk jelenleg babérjain nyugszik a Császáriurdöben. Az hirlik, hogy a polgármester már csak a csatornázás kérdését tartja elintézetlen ügyének. Az hirlik, hogy a Sportegylet tekepályáján számozott dobók vannak. Az hirlik, hogy a keresztény szocialisták mulatságán a táncokat szünóra után hangosan járták. Az hirlik, hogy a pápai labdarugó csapat Celldömölkön az ottani csapatnak háttal rúgta a labdákat. Az hirlik, hogy Pápán a „dupla hólyagok* gombamódra szaporodnak. Az hirlik, hogy az épitöiparosok táncvigalmára a táncospárok részére a munkaóra nem lesz megállapítva. Az hirlik, hogy az Otthon kávéház helyisége jelenleg a kertihelyiség menedékhelye. Az hirlik, hogy az Otthon kávéház kertihelyiségében az utóbbi időben a mozi képeket hüsitett kiadásban adják le. Az hirlik, hogy az Otthon kávéház főpincére egyes vendégekről könyvet vezet. Az hirlik, hogy a Hungária kávéházban az estéli vendégek igen jól vannak megvilágítva. Az hirlik, hogy a Hungária kávéházban a pamlagos helyek le vannak foglalva. Az hirlik, hogy Pápán az utczák öntözését a tűzoltók oltják. Az hirlik, hogy Pápán egyes sörödékben sört nem adnak hitelbe, hanem csak pohárba. Az hirlik, hogy Pápán az uszoda deszkafalát sokan távcsőnek használják. Az hirlik, hogy Pápán néhány fiatal embernek az a foglalkozása, hogy az estéli korzón dínnyehéjakat raknak le az aszfaltra, hogy a leányok könynyebben elcsúszhassanak. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője képzeletben Hévizén van. •üwejCZ üli

" IE2 m _ — A király születésnapja. Városunk lakossága a szokásos kegyelettel ünnepelte meg Őfelsége 81 ik születésnapjának évfordulóját. Városunk ünnepi diszt öltött, az Összes köz- és számos magánépületeken nemzeti szinü lobogók hirdették a nap jelentőségét. A plébánia nagy templomban reggeli 9 órakor ünnepi mise volt, melyen Kriszt Jenő esperes plébános fényes segédlettel celebrált és amelyen városunk összes hatóságai képviselve voltak. A szokásos katonai díszebéd a Griff nagytermében elmaradt, mivel huszárezredünk hadgyakorlaton van. — Gyurátz püspök kitüntetése. Megírtuk ezelőtt három héttel, hogy Ő felsége Gyurátz Ferencet, a dunántuli ev. püspököt, a II. oszt. vaskoronarenddel tüntette ki. A rendjelet mult hétfőn adta át Mészáros Károly városunk polgármestere a püspöknek. A polgármester ugyanis a városi tanács összes tagjai kíséretében megjelent a püspök lakásán és ott egy üdvözlő beszéd kíséretében nyújtotta át a rendjelet. A püspök megható beszédben köszönte meg a polgármester elhalmozó szerencse kivánatait. A rendjel átadását megelőzőleg számos verzió