Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.
1911-08-13 / 33. szám
Napról-napra szaporodik a tönkre ment exisiöntiák száma s akik még' nem jutottak ezek sorába, a nagy töke erős versenye miatt ezek közül is a legtöbbnek existentiája csak a levegőben lóg és súlyos gondok árán tartható fenn. A kis- és középbirtoku földbirtokos helyzetéről pedig fölös leges hosszabban tárgyalni, hiszen az egész közélet tele van ezeknek panaszkodó és segélyért esdő hangjaival. Azt hisszük, a szabadfoglalkozá soknak ez a válságos helyzete csak ugy magától megszűnni nem fog.— Minthogy a bajok okait nem ismerjük, azokat gyökerükben nem is or vosolhatjuk, de mégis szükséges megtenni minden lehetőt, hogy a szabadfoglalkozást űzők, akik pedig a nemzetnek zömét képezik s mint a leg : függetlenebb osztály, az önálló nem zeti életnek a legerősebb biztosítékai ebből a válságos helyzetből kimen tessenek és hogy exislentiájuk szilárdabb alapokra legyen fektetve. A legközelebb fekvő segítség szerintünk az, ha ezeket a fent elősorolt foglalkozási ágak űzői egymásnak vagyoni támogatása végett szorosan szervez kednek. Az emiitett foglalkozási ágak közül némi szervezettel csak az ügyvédek és az iparosok bírnak, — de egyiknek szervezete sem vagyoni célu. Ugy az ügyvédi kamarák egyfelől, mint az iparkamarák másfelől csak adminisztrátio szervezetek, nyilvántartó és részben fegyelmi közegek. Nemrégiben igen élénk mozgal mat indított a budapesti ügyvédi kamara az iránt, hogy az ügyvédek nyugdijegyesületet alkossanak, de ez a terv a nagyfokú részvétlenség miatt (egyes kamarák határozottan ellene nyilatkoztak) meghiusult. Ugy látszik, az emberek nálunk csak akkor mo. zognak, ha a nyomorúságnak néhány megrendítő praecedensét látjuk magunk előtt. Az iparosok és kereskedők osztályának volna a legnagyobb szüksége az egyesülésre, annál is inkább, mert a többi foglalkozási ágakban egyre nyilvánvalóbb lesz a testületi -szellem uralma, a mai társadalom harcát pedig nem egyének, hanem a testületek vívják és mindig azé a győzelem, melynek tagjai a legjob ban összetartanak és melyekben a testületi élet a legfejlettebb. Ha a kereskedők és iparosok nem veszik észre a társadalmi állapotok változását, az egyéni önállóságának megszűnését és a testületbe való beolvadását, a társadalom küzdelmeiből mindig legyőzötten fognak kikerülni. Erős szervezkedésre van szükség a szabadfoglalkozások minden ágában, mert a megélhetés egyre súlyosbodó feltételeivel szemben hajótörést szenved az egyén minden törekvése és eredményt csak a tömörült erő és összetartó törekvések érhetnek el. Í Iskolai értesítők. VII. A pápai iparos- és kereskedő tanoncziskola értesítője Herz Dávid ipariskolai- és dr. Kapossy Lucián kereskedő tanonciskolái igazgatók szerkesztésében jelent meg. Az értesítő 2 részre oszlik. Az első rész az-iparos, a második a kereskedő tanoncziskoláról szól. Bevezetésében Herz Dávid ipariskolai igazgató örömét fejezi ki, hogy hosszú évek óhajtása beteljesült, amennyiben a tanuló ifjúság most már az uj otthonába vonul és hálás köszönetet mond Pápa város közönségének ázon áldozatkészségéért amellyel az iskolát létesítette. Igazgatói jelentésében beszámol az uj, sokkal célszerűbb órabeosztásról, behatásról, a tantestület havi értekezleteiről, a betartott tantervről, valláserkölcsös nevelésről és az iskolalátogatásokról. A tanulók előmenete kielégítőnek mondható. A jeles tanulók száma 16%, a jóké 38"5%, az elégségeseké 27%, és az elégteleneké 16%- Nagy ünnepséggel folyt le a ministerium által a legjobb szakrajzoló részére kiutalt 50 korona jutalom átadása a szakrajz kiállítása alkalmával. A többi rajzcsoportok kiállítása junius 29-én nyílott meg, mely alkalommal 230 koronát osztottak ki jutaimi képpen. eAz ipariskolai tantestület 13 tagból áll, 7-nek van ipariskolai képesítése. — A jövő — He-he he — nevetett fel érdeklődve Jupiter — és legalább csinos ? De rögtön észbe kapott és méltóságos külsőt öltve, komoran mondta : — Ez nem helyes, nagjon nem helyes. -— Ha szabad lenne újból valamit kér iiünk kezdték egyszerre Phiiemon és Baucis. — Mit kívántok ? — Szeretnénk el válni. Jupiter elámult. — Látod, — folytatta Phiiemon — akkor nagyon fiatalok voltunk és azt hittük, hogy a szerelem egész életünkön át fog tartani és igy nagy balgaságot követtünk el, amikor azt kívántuk, hogy soha még egy napra se legyünk egymástól elválasztva. — Ha én szabad lettem volna, fűzte tovább a szót Baucis — már rég elmentem volna innen. De a te, akaratod egymáshoz lánczolt bennünket. Es most.. . — Már tudom, hogy mi idegenitett el titeket egymástól mondta Jupiter. Rosszul tettem, hogy kiemeltelek benneteket alacsony helyzetetekből és ezt a fényes lakást adtam nektek. Mint a költő háromezer év után mondani fogja : sem az arany, sem a dicsőség nem fesz boldoggá. Majd visszahelyezlek benneteket régi kunyhótokba. — Ne tedd ezt. kérlek ! kiáltott fel Phiiemon. Inkább azon gondolkodtam, hogy megkérjelek, kegyeskedjél kissé fölemelni a jövedelmemet, iuert az élet nagyon megdrágult. És te mint vélekedsz "? — fordult Jupiter Baucishoz. — Ah ! Nagyon sokb;i kerül a toalett. Az Olimpus fenséges ura újból elámult, azután pedig igy szólt: — Akárhogy lesz is, nektek együtt kell maradnotok éltetek végéig, mert én mindenütt boldog házasságtoknak hírét költöttem és példaképül állítottalak benneteket az összes halandóknak. Az utókornak nem szabad tudnia a ti meghasonlástokrói. Phiiemon erre Jupiterhez lépett és halk hangon igy szólt hozzá : — Akkor azt a kívánságot is kifejeztük, hogy egy napon halhassunk meg mindketten. Ezen talán csak lehet változtatni ? — Nem lehet — felelte az isten. — Baucis ugyanis nem nagyon egészséges folytatta igen nyugtalanul Phiiemon és ha élete veszélyben forogna, ez igy na gyon kellemetlen ienne számomra. Jupiter nem felelhetett neki, mert Bau cis félrehívta. — A férjem, — mondta aztán halkan az asszony — nagyon vérmes természetű. Egy vérhulláin egyszer könnyen véget vethet életének. Én azonban még egyáltalán nem szeretném őt követni. Ha talán lehetne valamit változtatni a sorson. — Ne féljetek ! — felelte most mindkettőjüknek Jupiter. Mindketten élni fogtok az emberi kor legvégső határáig, mert ennek igy kell lennie, hogy a frigyetekről szóló legenda annál szebbnek tűnjék föl a jövendő nemzedékek előtt. De ne csináljatok botrányt és vigyázzatok, hogy veszekedéseitek zaja tul ne terjedjen e templom határain. Á férfi és nő együttes boldogsága és egyetértése mindig csak látszat, de ez a látszat jótékony illúzió az emberiség számára. — Végül, ha ugyan ebben vigaszt találtok, hát tudjátok meg, hogy én és Junó sem élünk jobb hitvestársi egyetértésben, mint ti. Phiiemon ós Baucis még számos évig éltek állandó civódásban, és veszekedésben, miközben szerelmük hire mindjobban elterjedt az emberek között. Holtuk után az egyik tölggyé, a másik hárssá változott. És hosszú ideig egymás mellett lehetett látni ezt a két fát, amelyeknek ágai és lombjai összevegyültek, valószínűleg azért, mert még a siron tul is tartott a viszálykodás. — Az öregek azonban arra tanították az ifjakat, hogy ebben egy frigynek a szimbólumát kell látni, amelyet még a halál sem tudott felbontani. Teljesen újonnan átalakítva ! — Pazar berendezés. Tündéri villamos világítás! Hideg buffet. LMiödöu este FÜEE2I teljes zenekara hangversenyez,