Pápai Közlöny – XXI. évfolyam – 1911.

1911-07-23 / 30. szám

az épitési árelemezéshez, hát minek eről­ködik. Hogy a társadalmi érintkezések min­denkit kötelező formáitól eltekintettem, en­nek Sarudy ur az oka. Én azt hiszem, na­gyon is méltóan cselekedtem, sőt keztyüsen jártam el. Ha kell azonban, keztyü nélkül fogom a tollat a kezembe, amit már azért is megteszek, mert egyenesen neki ront az én qualifikációmnak. Hát vegye tudomásul, hogy azt a tájékoztatót, amelyet a budapesti m. kir. állami felső épitőipar-iskola kiad, s amely Sarudy ur kezében van, csak odahaza a lakásán ismeri, én pedig a' nevezett felső építőipari szakiskolát sikerrel végeztem, ha kivánja bemutathatom az erről szóló vég­bizonyítványomat. Tehát a padlástapasztó megint rosszul informálta. Azt pedig, hogy mi jogon vállalkozom egyébb ipari munkákra, Sarudy urnák bőven meg fogják magyarázni az ipartörvény erre vonatkozó paragrafusai. Csudálom, hogy erre is nekem kell kioktatni. Hogy ha a szak­dolgokból én lennék a tanára, ugy el buk­tatnám, hogy még javitó vizsgára sem bo­csátanák. Ami pedig a tiszteletdijat illeti, erről ajánlatos lesz, hogy ha hallgat, mert hogy ha én apellálok Sarudy ur gavalleritására és ! kötelezi magát arra, hogy megfizeti a diffe- i rentiát, amennyivel kevesebbet keres egy kő- j míves a vállalkozónak 1 koronán alul, akkor ; Sarudy ur nagyon hamar vagyonilag tönkre j menne, amit igazán nem kívánok. A juri megválasztását állom és becsület- j szóra kijelentem, hogy annak határozatának ! alávetem magamat. Ami pénzkülönbség ja- j vamra esnék, azt tisztelettel nyugtázva az i építőiparosok helyi csoportja pénztárába ki- j vánom átutalni. Ami pedig azt az erőszakos ! árelemzését illeti, amelyben a köztelekre hi­vatkozik, a 280 drb. tégla esetén per m 3 jegyezze meg, hogy teoretikusok csinálják és nem számolnak azzal, mennyi tégla törik el, mennyit kell elforgácsolni. Ami pedig azon még szerencsétlenebb mész calculációját illeti, itt már nem tudja az ember, hogy mit gondoljon, hogy neves­sen-e vagy sajnálkozzék az árelemző fölött. Sarudy ur 3/ 8 m 3 meszet 2'60 koronába szá­mit. Lássuk ezt az óriási laikusságát 1 m 3 olytott mészhez szükséges jóminőségü 4 q. égetett mész, az olytatlan mész ára q. ként leolytáshoz szállítva . . 3 K — fill. leolytása és vizdij . . — „ 40 „ olytott állapotban hordókba száll. 1 „ — „ mivel pedig % m 3 megfelel 1'5 q ö " " ( u „ LU „ ez a helyes kor. 6 „ 60 „ Sarudy ur 2'60 koronát számit. Ekkorát egy tanárnak tévedni nem szabad. A segéd munkás, homok, munkadíjnál ismétlésbe esni nem akarok, mert nem akarom egyenesen megtanítani a helyes árelemzésre. Bár a szá­mításaiból már meggyőződtem, hogy sohasem fogja megtanulni. Egyben azonban köszönet­tel tartoznak a vállalkozók Sarudy urnák, hogy az eddig 34—35 koronáért vásárolt téglák árát 32 koronára a termelő Wittmann urnái részükre lealkudta. Bár termelő ur tiltakozik az ellen, hogy ő 32 koronáért téglát adjon, mi azonban ebből nem fogunk tágítani, a különbözetet vasalja be a tégla philozophuson, ugyanígy járunk el a mész nél is. A Pálfi József ur ügye nem tartozik hozzám, ha tetszik neki, ugy ő mint tisztes­séges férj és családapa más uton fog elég­tételt kérni azért a meghurcolásért, hogy őt azzal vádolja, hogy kasszírnő vei tűnt el. Most pedig amidőn kijelentem, hogy semmiféle szakdolgokban többé felvilágosítani nem fogom, egyet ajánlhatok azonban Sarudy urnák. Ne avatkozzon az építéssel kapcsola tos anyagok és munkák árainak fejtegetésébe mert Sarudy ur ehhez nem ért és mint fen­tebb kijelentettem sohasem fog érteni. Hogy pedig azzal ne vádolhasson, hogy nem alkalmazkodom a társadalmi érintkezé­sek mindenkit kötelező formáihoz, egy alkal­mas közmondással fejezem be soraimat. „Aki nem tud arabsul, ne beszéljen arabsul". Ifj. Horváth József. * Cikkíró egy levél kíséretében küldte be hozzánk ezen választ, melyben hivatkozva arra, miszerint ezen cikket személyes meg­támadtatása folytán irta és kéri annak közlését. Cikkírónak ezen kijelentése folytán kö­zöljük ezen választ. Szerkesztőség. K A R C Z O L A T a mul t Jb é bzcől­Mulatságról kellene szólni a heti kró­nikának, de ettől is elestünk. Az iparos ifjúság mulatságát értjük, kik mult vasár­napra tervezett mulatságukat „okadatlanul" elhalasztották. Azért jelzem, hogy okadat lanul, mert tényleg nem volt ok reá, hogy ezt a fényes sikernek elébenéző mulatságot ideje előtt lefújták. Ideje előtt mondom, mert tényleg amikor a mulatság ideje be következett, oly remek időjárás volt, hogy kívánni sem lehetett volna ideálisabb idő­járást. Hogy történt, mikép történt, azt senki sem tudta magának megmagyarázni, de vég­eredménykép megtörtént az a lurcsa eset, hogy a meghívott vendégek csoportosan érkeztek a mulatság színhelyére s ott kap­ták azon lesújtó értesítést, hogy a vigalmi bizottság hosszas tárgyalás után elhatározta, hogy a mulatságot előre nem látható „kedve­zőtlen időjárás" folytán egy hétre elhalasz­totta. A vigalmi bizottság ez alkalommal „előrelátásával" mint mondani szokás be­csapódott. Hogy pedig becsapódott, arról meg is győződött akkor, amidőn a mulat­ságra tömegesen jöttek és midőn tudomást vették a mulatság elhalasztásáról, sokan azt találták mondani, hogy „kár volt előre fázni" ilyen meleg időjárás mellett. Mi nem hibáztatjuk a vigalmi bizott­ságot, mert az előrelátást nem lehet hibá­nak felróni, de ez esetben túlságos erős fekete szemüvegen láttak be az időjárásba. Iv-ggel esett ugyan az eső, de a délutáni t< keversenyt elég kellemes időben tartották meg. A verseny alatt a mulatság megtar­tása el lett határozva és ebben a tudatban történtek is az előrelátó intézkedések. Az esti mulatság előtt borús felhők jelentkez­tek és ebben az „előrelátásban" halasztót Iák el a mulatságot, jóllehet az esti órák­ban remek idő volt. Szóval a mulatság nem lett: megtartva és ezt nem csak a vendégek sajnálták, kik a mulatságra ké­szültek sőt el is jöttek, de kénytelenek voltak elmenni, de restelte ezt a vigalmi bizottság is, mely az időjárástól jóhisze­müleg becsapódott. No de több is veszett Mohácsnál ! Jobb időt nem várhatnak ugyan az elhalasztott mulatságukra, talán nagyobb közönséget sem, mert idealisabb időjárás nem is ki vánható mint az „előrelátott" estén és ha azt a szép és nagyszámú közönséget tekint­jük, mely a mulatságra kesxüit és annak meg nem tartása miatt a kávéházakban és vendéglőkben gyülekeztek, hogy lerójják az elhalasztott mulatság iránt a kegyelet adóját más szórakozás révén, igy csak azt kívánjuk a vigalmi bizottságnak, hogy siker dolgában azt az eredményt érje el az el­halasztott mulatságnál, amit elért volna a meg nem tartott mulatság alkalmával. Ha a vigalmi bizottságnak ez az óhaja és a mi kívánságunk teljesedésbe fog menni, ugy a mulatság estéjén a szünóra alatt kihirdetheti hangos szóval a közön­ségnek, hogy az „előrelátó" bizottságot az időjárás egyszer becsapta ugyan, de azért végeredménykép: „A kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt I" Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városát még az ág is húzza, Az hírlik, hogy Pápa városa még a jövedelmére is reáfizet. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk egy rendreutasitással országos hírnevet szerzett magának. Az hirlik, hogy a polgármester szalma­özvegyes kosztra van utalva. Az hirlik, hogy a rendőrök nagyon szerették volna Makkos Vendelt elfogni. Az hirlik, hogy az iparos-iíjak mulat­sága azért lett elhalasztva, mert másnapra esőre volt kilátás. Az hirlik, hogy az iparos-ifjak mulat­ságát eltekepályázták. Az hirlik, hogy az iparos ifjúság ha­lasztási indítványt tett a mulatságukra. Az hírlik, hogy Sport egylet tekepá­lyáján sokszor bérletszünetet tartanak. Az hírlik, hogy a Főtéri szökőkutat az éjjeli őrök pihenőhelynek tartják. Az hirlik, hogy az „Otthon" kávéház főpincére sok vendéget kénytelen adóságok­kal lenyelni. Az hirlik, hogy a Hungária kávéházban a díjmentes vendégek meg lesznek rostálva. Az hirlik, hogy az Erzsébetligetnek az estéli órákban sok gyepes látogatója van. Az hirlik, hogy a czirkusz előadások alatt nagyobb volt a külforgalom mint a belforgalom. AZ hirlik, hogy a Széles vízben fürdő­zők részére ingyen tej lesz kiszolgálva. Az hirlik, hogy Pápán a dupla hólya­gosok nyári mulatságot terveznek. Az hirlik, hogy Mihályházán bikabé­kéltető bizottság alakult. Az hirlik, hogy a P. Kovácsin a mai búcsúról a józan elemek ki lesznek zárva. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer • kesztője elvben már Hévizén üdül. I E E — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete f. hó végén, vagy jövő hó első napjaiban rendkívüli közgyűlést tart. — A központi választmány f. hó 15 én Mészáros Károly polgármester elnök­lete alatt ülést tartott, amelyen az 1912. évi képviselőválasztásra jogosultak név­jegyzékét állította össze. A választmány a névjegyzékbe felszólamlás folytán Hetessy Dánielt, dr. Sugár Jenőt, dr. Sömjén Jó­zsefet, Dóczi Endrét és Kovács Józsefet pótlólag felvette. — Megjöttek huszárjaink ! Huszár­ezredünk a Kiska-nizsa kornyékén tartott keretgyakorlatokról csütörtökön délelőtt 10 órakor városunkba visszaérkezett. Dacára, hogy a keretgyakorlatokon huszárezredünk­nek terhes szolgálat jutott osztályrészül, ugy a tisztikar, valamint a legénység a legjobb kondíciónak örvend. — A plébánia köréből Berkovics Imre helybeli rótn. kath. káplánt, a megyés­püspök a csurgói ref. főgimnáziumhoz és tanítóképzőhöz hittanárnak nevezte ki. He­lyébe Pápára Czigány Gyula kiskomáromi káplánt helyezte át. — Villamos óra az állomási épü­leten. Városunknak egyik büszkesége lesz az újonnan felépített állomási épület. Az épület felerésze a kupolával együtt már jövő hónap közepén a közforgalomnak át

Next

/
Oldalképek
Tartalom