Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.

1910-02-13 / 7. szám

városával szemben és ezzel városunk haladását és fejlődését meg akarja akasztani. A közgyűlés általános tetszéssel fogadta és helyesléssel kisérte Gyurátz Ferenc felszólalását és kezdetét vette a névszerinti szavazások egész sorozata. Névszerinti szavazás után egyhangúlag kimondatott, hogy Pápa városa Kirchmayer Győző pápai lakosnak a város tulajdonát képező Matkovich-féle házban 3 utcai szobából és mellékhelyiségekből álló lakást 1910 november 1 tői 3 egymás után következő évre, eddig fizetett 600 korona évi bérlet helyett 700 korona évi bérért nyilvános árverés mellőzésével bérbe adja ós a vele kötött lakbérleti szerződést egész terjedelmében elfogadja. 2. Pápa r. t. város bel- és külterületének felmérési munkálatának 1910—1911. évi költségeire 35.000 korona megszavazása és ezen Összegnek a pápai takarékpénztártól 5.1/4%-os folyó számlái kölcsön fedezése tárgyában javaslat. Névszerinti szavazás után egyhangúlag kimondatott, hogy a város bel- és külterületének kataszteri felmérése és háromszögelésével az 1910 és 1911-ik évekre fel merülő 35000 korona költséget megszavazza és ezen összeget a Pápai Takarékpénztártól 57

4%-os folyószámlára felveszi, utasítva a városi tanácsot, hogy ezen összegből mindig annyit vegyen fel mint amennyire szüksége van. A vármegye thatósága a már egy ízben hasonló határozatát megsemmisítette, mivel a város az 1910 és 1911 évi költség mikénti fedezését nem tüntette ki világosan. 3. Pénzügyminiszter tudatja, hogy Pápa város belsőségi területének 1:1000 mérték arányban való térképezése, felmérése és az eredeti térkép átengedése 9100 korona különleges költségbe kerül, melyről kötelező nyilatkozat állitandó ki. Ugyanezen ügyben jelenti a városi tanács, hogy a jelzett költségekre a pápai kir. adóhivatalba 3100 K összeget befizetett, a fentmaradó 6000 K összeg pedig a pápai takarékpénztártól 5.1/4%-os folyó számlái kölcsönnel fedezendő. Névszerinti szavazás után egyhangúlag kimondatott, hogy a pénzügyminiszter értesítésében foglalt feltételeket elfogadja, róla a kötelező nyilatkozatot a minisztériumnak beadja és a város belsőségének 1:1000 mérték arányban leendő térképeztetésével járó 9100 korona különleges költségből 6000 koronát megszavaz és ezen összeget a Pápai Takarékpénztártól 5 74%-os folyószámlára felveszi. Egyben tudomásul veszi a képviselőtestület, hogy a város belsőségének nagyobb léptékű terképeztetésével járó 9100 korona különleges költségből 3100 koronát már a pápai kir. adóhivatalba befizetett. A képviselőtestület ez érdemben már ekkép határozott, de a vármegye thatósága megsemmisítette a határozatot, mert Pápa városa a város által kiállított kötelező nyilatkozatot az indokhoz tévedésből nem mellékelte. 4. Polgármester javasolja, hogy a képviselőtestület alakítson gyárbizottságot. A képviselőtestület nagy lelkesedéssel fogadja a polgármester javaslatát és a gyárbizottságot a polgármester elnöklete alatt megalakítja. A bizottságba beválasztja Beck Zsigmond, Koréin Ernő, Rechnitz Béla, Kohn M. Mihály, Karlovitz Adolf, Langráf Zsiga, Steinberger Lipót, Győri Gyula, Hajnóczky Béla, Hanauer Zoltán, Schlesinger Rezső, Lázár Adám, Oszvald János, Koréin Vilmos, Nagy Vilmos, Fischer Gyula, Billitz Ferenc, Wittmann Ignác (téglagyáros), dr. Lővy László, Csillag Károly, dr. Kapossy Lucián, Keresztes Gyula és Giczi Gábor képviselő ket. Ezen bizottságnak hivatalból tagja Révész Arnold városi mérnök. A képviselőtestület figyelmébe ajánlja ezen bizottságnak, hogy hazánkban letelepülni óhajtó gyárosokkal érintkezésbe lépjen, azokat városunk számára megnyerni igyekezzenek és a képviselőtestületnek esetről esetre kimerítő jelentéseket esetleg javaslatokat tegyen. 5. A városi tanács bemutatja az állami ovodának építési tervét és költségvetését. Egyúttal javasolja, hogy a költségvetésben kitüntetett 37

,387 korona épitési költség a pápai takarékpénztártól 5.1/4%-°

s kölcsön felvétessék. Névszerinti szavazás után a képviselőtestület elhatározza, hogy a kultuszminiszternek előzetesen bemutatott tervnek megfelelő ovodát épít 37388 korona költséggel. Az épitési költséget a Pápai Takarékpénztártól 5V

4

0/O-OS folyószámlái kölcsönnel fedezi, egyben a miniszter által megkívánt kötelező nyilatkozatot egész terjedelmében elfogadja. Az ovoda tudvalevőleg a Matkovichféle ház túlsó oldalán lesz felépítve. 6. Városi tanács bemutatja az ipar- és kereskedelmi iskola tervrajzát és költségvetését. Egyúttal javasolja, hogy a tervek alapján az ipar- és kereskedelmi iskola a, Matkovich féle telek nyugoti oldalán 54.579 kor. 72 fill. költséggel felépítessék, s ezen összegből 6127 kor. 54 fill. a vízvezetéki, csatornázási, asphalt és villamos felszerelési munkálatokra esik és ezen összeg a pápai takarékpénztártól 5.1/4% o

s folyó számlára vétessék fel. Erre már volt határozat, de a vármegye ebben is felvilágosítást kért bizonyos költségkülönbözet miatt, mely a vízvezetéki szerelésekre vonatkozott. A képviselőtestület ez alkalommal is elfogadja az iskola tervrajzát és költségvetését és bejelenti a thatóságnál, hogy a 6127 korona különbözet a vízvezetéki, csatornázási és villamos felszerelési munkálatokra esik. 7. Moltkerei Agricola wieni cég, a Perutz gyárral szemben fekvő, s a város tulajdonát képező, a pápai 51 sz. tjkvben f 52 sor, 1905 hrsz. a felvett ingatlan területet, 180 korona évi bérösszegért, 5 évre bérbe venni óhajlja azon kikötéssel, hogy a képviselőtestület a vaj- és tejszín gyárának folyó 1910 ik évben a jelzett területre leendő felépítését engedélyezze. Egyúttal kéri, hogy a képviselőtestület az egész területet, a törvényes formák betartása mellett, 3600 korona vételári összegért neki adja el. illetve annak eladását az emiitett árban helyezze kilátásba. Gyurátz Ferenc örömmel üdvözli a vajgyár létesítését, mert egy város haladását csakis a gyáripar bírja fejleszteni. dr. Hirsch Vilmos szinte helyesli a gyár felállítását, csupán felvilágosítást kér arra nézve, hogy kivel köti meg a város a bérleti szerződést, mert ösraeretlen emberekkel nincs biztosítva a város érdeke. Ugyanily értelemben szólai fel dr. Kende Ádám és Fischer Gyula. Kerpoldt ellenzi a vajgyár létesítését. Barthalos István a vajgyár mellett szólal fel csupán kéri, hogy a telekből egy kihasított rész biztositassék a tervezett pápa — devecser — sümegi vasút részére, amiben megnyugodott, mint a bérleti szerződésben ez ki lett kötve. Névszerinti szavazás megejtése után a képviselőtestület elhatározza, hogy a város tulajdonát képező mintegy 1535 négyszögöl kiterjedésű területet f. évi február hó 1-től 5 azaz öt egymás utáni évre évi 180 korona haszonbér mellett nyilvános árverés mellőzésével Moltkerei Agricola wieni cégnek bérbe adja és a vele kötött egész terjedelmében felolvasott bérleti szerződést el fogadja azzal, hogy ezen határozat ellen csak birtokon kívüli felebbezésnek van helye. A most haszonbérbe adott területnek örök árban való eladása tárgyában pedig 30 napot tüz ki a képviselőtestület és ennek határidőül 1910. évi március hó 21 napját tűzi ki. 8. Polgármester előterjeszti] az állami ovoda megépítése keretében, hogy a Csatorna utca el ne zárassék, a Matkovich-féle ház megveendő. A képviselőtestület az előterjesztést tudomásul veszi és ezen háznak megvételét 30 napos közgyűlésre tűzi ki, melynek határnapjául 1910. évi március hó 21 napját tűzi ki. 9. Illetőségi ügyek. A képviselőtestület a városi tanács javaslata alapján Weszelle János ós Olück Áron illetőségét nem ösmeri el. KARCZOLAT a m u.lt Ixétx'ól. Finita la komédia! Ez alkalommal ezen jelzés nem a színházi idényre, hanem a farsangi idényre vonatkozik. Karneval hercegnek az idén nálunk nem valami bő aratása volt, de a körülményekhez képest — tekintve a rövid farsangi idényt — mulatságok tekintetében nem panaszkodhattunk. Az is igaz, hogy Karneval herceg udvartartásából hiányzott az évekkel ezelőtt divó pompa és fény, de ezt a mostani szük viszonyoknak kell betudni. Szegényesen ugyan, de azért mulattunk amig csak be nem következett a farsang epilógusa — a húshagyó kedd. A farsang végső akkordjait a szövőgyári alkalmazottak játszották le. Mint minden évben, ugy az idén is a Griff-teremben adták le a báljukat. Minden évben adnak ennek a bálnak bizonyos speciális jelleget, ez alkalommal „északsarki" pompát fejtettek ki. A Griff terem összes falai az északi sark összes illustrátiót festmények alakjában láthattuk. Gyönyörű látványt nyújtott a terem és ha még hozzávesszük a bálon megjelent megszámlálhatlan közönséget, valósággal egy panorámával vetekedett. Ami a bál sikerét illeti, azt igy röviden leirni nem lehet, arról legalább is személyesen lehetett volna meggyőződni. Illustrálásul csak annyit jelzek, hogy hajnali 5 órakor annyian voltak a bálon, mint amikor kezdetét vette. A táncospároknak oly jó kedvük volt, hosy délig eljárták volna és csak azért nem járhatták mert a cigányprímás lefúvatta a mulatságot a Rákóczy marssal. Ehhez pedig nem kell komentár, hogy mit jelent ez a táncospároknak. Meg is értették és nolens-volens pakolództak hazafelé. Hamuhir.tés előtt, húshagyó kedd előestéjén a katholikus kör még egy utolsót rúgott a farsangon ós a kör helyiségében egy tea-estélyt rendezett egy kis parázs táncmulatsággal egybekötve. Már jó sokáig jelezte a kalendárium a húshagyó kedd napját, amikor a társaság oszladozni kezdett. Húshagyó kedd napján a középosztály rázta le magáról a farsangot. A Szentevendéglőben és a Graf-kávéházban nem annyira szük, mint családias jelleggel felruházva. Ezek a mulatságok nálunk hagyományos szokásuak és erre még meghívókat sem bocsájtnnak. Mindenki résztvehet az ily mulatságokban, aki ép kéz lábbal bir és tisztességesen fel van öltözve. Járták is addig míg csak a hamuhintésre nem került a sor, sőt voltak olyanok is kik csonkacsütörtökön fejezték be a műveletet. Apropos csonka csütörtök ? Az idén nem volt hivatalos bőgőtemetés, de azért az első banda az Otthon kávéházban egy családias bőgőtemetést rögtönöztek, melyre az idő rövidsége miatt fiakkeren gyűjtötték össze a családias jelleggel felruházott kisebbszerü bőgőtemetést. Finita la komédia! Frici.