Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.

1910-02-06 / 6. szám

XK. ó-xrfoly ain.­lölO. felD^-uLá.2? e. G. sgárncv. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 30 fillér. HIRDETESEK ES NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A. könyv- és papirkereskedésében. Városunk képviselőtestülete a hol­napi napon közgyűlést tart, amelynek tárgysorozatában városunk érdekét célzó fontos ügyek vannak felvéve, és ezen körülmény teszi kötelességünkké városi képviselőink figyelmét felhívni. A szomorú tapasztalatok, melyek csakis közügyeink rovására tudandók be, teszik kötelességünkké, hogy jól­lehet ez érdemben már megteltük meg­jegyzéseinket, közügyeink jövőjére való tekintettel újólag ez érdemben felszó­laljunk. Nemcsak mi, de mindazok, kik figyelemmel kisérik Pápa város, köz­ügyeit, kénytelenek arra a tapasztalatra jutni, hogy városunk a múlt hanyag­ságain nem akar okulni, a jövőről pedig képes volna ugyan gondoskodni, de a határtalan indolentia kerékkötője marad minden ujabbi alkotásoknak. Egész sora a hasznos és szükséges közérdekű teendőknek vár a megol­dásra és mégis nem látunk szorgos­TARCZA. A világ kedvééi*!. Tóth Sári nagy leánynyá serdült. Vitték már mindenfelé. Az újdonság meg­lepetésével bámulta meg a sok, adósságból kitartott jourt, a hitelre készült toiletteket, s a hitelre épített jólétet, pompát, ragyogást. Gyönyörűnek találta az életet, mivelhogy fiatal volt, igen csinos, s nem ismerte az adósság-elméletet. Csak azt látta, ami köz­vetlen előtte volt. És tizenhétéves szemein keresztül mindaz valósággal álomszerűnek tetszett. Túlságosan sok esze nem volt, de még rosszakarattal se lehetett ostobának mon­kodó elmét, nem látunk munkálkodó kezet, azok megtestesitésére. Hanem igenis látunk könnyelmű feledékeny­séget a mult bajok iránt, keleti tétlen­séget és renyhe semmivel törődést a jövőre nézve. Tervekben nem vagyunk ugyan szegények, vágyásban még gazdagab­bak, de mindezek dacára alig teszünk valamit ezen tervek megvalósítására. Polgári önkénytes és ideális munkát alig kereshetünk, mert vagy a dema­gógiát szolgálják (persze szájjal) a t. szónok urak, vagy a saját érdekeiket. Legtöbbször azonban semmit és senkit. És ez nálunk a kardinális baj. Ha igy folytatjuk, hová jutunk ? Bizony, bizony itt lenne a legfőbb ideje a komoly munkálkodásnak. Ne tapossuk a mult jól ismert "barázdáit, ne pihenjünk a nyugalom párnáin, s vessük el — quieta non movere — a mi nyugszik, azt ne bolygassuk, eddigi jelszavunkat. Haladjunk a korral! Ez legyen jelszavunk, mert most már Pápa vá­rosa sem vonhatja ki ma£át a haladás eszméje alól. Futnunk kell nekünk is a többi városokkal, hogy el ne tipor­janak, usznunk kell az árral, hogy el ne sodorjon. Sajnos, hogy anyagi erőnk cse­kélysége megfordított arányban áll meg­valósítandó terveinkkel, óhajainkkal, mindamellett a haladó kor ujabb köve­telményei megkívánják — s ez elől ki nem térhetünk, — hogy ez irányban tőlünk telhetőleg a legszükségesebb ál­dozatokat meghozzuk. Nem szabad habozni. Merni és tenni kell, mert a hamleti tépelődéssel már többször megégettük a szánkat s ha mostan is elszalasztjuk az alkalmat, ez csak azt bizonyítaná, hogy nincs meg bennünk a fejlődési képesség. Városunkban több tervvel és esz­mével foglalkoznak, melyek a közvé­lemény helyeslésével találkoznak, de sajnos, mikor legszebben tündököl, akkor pattan szét, mint a buborék, hátrahagyva a csalódást, a kiábrán­dulást. mcaasw iMaesiS&tmmmmm dani. Az átlag-emberek közé tartozott, fel­tűnő sok hajlandósággal a jóra, s erős el­határozással, hogy mindenkinek a kedvében fog járni. Tudta, mi az illem, igy nemcsak a fiatalokkal mulatott, de odasimult az öre­gekhez is, megnyerni és biztosítani kegyei­ket. Az ő körükben hallotta aztán azt a sok megrovást, és ítéletet, amit a meggondo­latlan fiatalság viselkedése hívott ki. S bár tele volt temperamentummal, újra feltette magában, hogy sohase cselekszik másként, csak ahogyan azt a világ is kifogástalannak láthatja. Es attól a naptól kezdve a „Világ* volt a legmagasabb fórum előtte, aszerint igazította minden lépését. Tagadhatatlanul volt izlése, s igen jól öltözködött. Egy barátnője mamája azonban egyszer azt mondta neki: — Sárika, ha egy fiatal leány túlsókat foglalkozik a toilettejeivel, arra nagyon hamar ráfogják, hogy „divathölgy." Sárika szerette volna azt felelni, hogy hiszen ő minden különösebb időlopás nélkül intézi toilette-ügyeit, de nem akart ellent­mondani, hanem megköszönve a szives figyelmeztetést, nagyon vigyázott később, nehogy „divathölgynek 0 mondhassa a világ. Nem tudta volna elviselni. Annyira beleöltözködött az egyhangú­ságba, hogy mikor egy esküvőre volt hiva­talos, s a menyasszony megkérte, hogy ruháját ne a régi szabójánál készítesse, ijedten kérdezte tőle: Gümőkór, köhögés, szamárköhögés, influenza eseteiben az orvoiok csak SIROLIN Roclie w-t rendelnek. Kik vannak a Srrolin „Roche"-ra utalva? 1. A kik hosszú időn keresztül köhögés bántaí­maiban szenvednek. 2. Mindazok, kik üdült gégehurutban szenvednek. B. Asztmában szenvedők lényeges könnyebbülóst éreznek már rövid használat után. 4. Skrofnlás, mirigyduzzadásos, szem- ós orrkatar­rusos gyermekeknek íonfos szere a Siroiin „Rocne". A táplálkozást nagyban elősegíti. Csakis eredeti csomago­lású Siroiin „RocheM; kérjen, minden után­zatot vagy pótkószit­ményt kérünk a legha­tározottabban vissza­utasítani. Siroiin irodalmat ^ 18] kívánatra ingyen ét bérmentve küld F. Hoffmann-La Roche & Co. Wien, lll l, flealinggun 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom