Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.

1910-01-30 / 5. szám

2E5K. ^•vjPol.ya>Tn -Pórpa., 1910. óaxL-cLÓiX' 30. 5. sgátm. OÜY Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 80 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A. könyv- és papirkereskedésében. Városunk polgármestere egy rendkívüli üdvös eszme megvalósítását célozza, mely hivatva van városunk haladását, fejlődését nagyban emelni. Arról van ugyanis szó, hogy városunk képviselőtestülete egy gyárbizottságot alakítson és ez érdemben a közgyűlésnek egy Írásbeli indítványt ad be, melyet üdvös voltánál fogva és lakosságunk tájékoztatása céljából egész terjedelmében £ következőkben közölj ük: Tekintetes városi képviselőtestület! „A városok fejlődése szorosan összefüggésben van a városok képviselőtestületének többségének gondolkozás módjával. A mely város képviselőtestületének többsége, saját városának fejlesztésére irányuló törekvéseket csak azért nem hajlandó támogatni, mert azok a város pénztárát bizonyos fokig megterhelnék — azok a városok el vannak veszve, azok nem érdemlik meg, hogy városoknak neveztessenek, mert az ilyen városoknak saját képviselőtestületük ássa meg a sírját. Ha áll ez a városokra általában, akkor áll ez különösen azokra a városokra, melyek nem megyeszékhelyek. Azok a városok, melyek vármegyei székhelyek, gyakran fejlődnek anélkül, hogy azért nekik pénzáldozatot kellene hozni. Köztudomásu dolog, hogy mindenféle uj hivatalt a vármegyék székhelyére szoktak helyezni, az pedig bizonyos, hogy uj hivatalok letelepítése a vármegyék székhelyének emelésére vezet. Tehát egyedül a vármegyei székhelylyel bíró városok azok, melyek sokszor anélkül is fejlődhetnek, hogy ezen fejlődésért pénzbeli szolgálatot kellene hozniok. Mi következik ebből ? Az, — hogy ha azok a városok is fejlődni és haladni akarnak, melyek nem vármegyei székhelyek, ezeknek más irányú tevékenységet kell kifejteniök. A mi városunk Pápa városa sem megyeszékhely. Ha tehát fejlődni és a korral lépést akarunk tartani, csak egy ut áll előttünk : Gyárakat kell létesítenünk, még pedig akkor is, ha azok pénzáldozatokat kívánnak tőlünk, mert városunk fejlődését egyedül csak ezen irányú törekvésben látom biztosítva. Pápa város képviselőtestülete az utolsó tiz év alatt megértette a kor intő szavát és több oly javaslatot fogadott él, melyek városunk fejlődésére eredményes hivatással voltak. Míg a hatvanas években kis látkörü városi képviselőknek sikerült Pápa város képviselőtestületét olyan irányú határozat meghozatalára terelni, — hogy a szánkba repülő sült galambot is leszavazták, — (mint például a Kerkápoly által felajánlott dohánygyárat) addig ma, hála a gondviselésnek, mély gondolkozású, előrelátó egyének ülnek a képviselőtestületben, olyanok, akik a város fejlesztésére irányuló törekvéseket méltányolják és támogatják. yf^ TÁRCZA. A bálkirálynő. i. Tuhutumfiireden nagyon élénk volt az élet. A vármegye — Tuhutum vármegye — összes birtokosai ott költötték volt már a jövő évi termés árát, és ha hinni lehet Fáma asszonynak, akadtak még külföldi vendégek is, akik egyenesen avégből jöttek a felvidéki kis gyógyfürdőbe, hogy ott — meggyógyuljanak ? Dehogy I — beteggé igyák magukat. Mert Tuhutumfüreden inni kellett. Ez hozzá tartozott a kúrához. De nem víz volt az, amit inni kellett. Isten őrizz ! Az Öreg megyei számvevő, — aki fürdő inspektor is volt nyaranta, — határozottan óva intett mindenkit a vizivástól. Szerinte eféle aberráczió semmi jóra nem vezethetett. A víztől hideglelést lehet kapni, mondogatta mindig fontoskodva, ha azt látta, hogy valamelyik fiatal Tuhutum vármegyebeli ifjú tévedésből egy pohár vizzel oltotta a szomját. Nagyon természetes, hogy ilyen körülmények közt a muzsikus cigányok a hetedik menyországban éltek, és hogy ennek következtében éjjelente állandóan áldozattal adózott a fiatalság a Terpsichóre nevü görög nőszemélynek. Hegyen-völgyön lakodalom, szóval és bál minden napforduláskor. És a bál azért bál, hogy királynője legyen, csak ugy, mint a méheknek. Mert a bálkirálynőknek is szokott fullánkjuk lenni, különösen olyankor, amikor nem osztatlan közlelkese déssel és egyhangúlag emelték diszes polcára. Abban a percben, hogy a mosolygószemű bálkirálynő érzi, hogy apró, semmitmondó bálhercegnőcskék a koronája telé nyúlnak a fehérkeztyüs, vágyódó kacsóikkal, akkora mérges fullánkja nő, mint egy középkorbeli viadori lándzsa. Igaz, hogy nem a pici kis hóna alá szorítva szokott vele harcolni. Nem. Határozottan nem. Másképpen. Egészen másképpen. Például így : Hajnalodott. A cigánynak már majd kiesett a vonó a kezéből. A férfiak gyűröttek voltak, és az asszonyok olyanok, mintha már réges-régen eltörött volna minGümőkóp (tüdőbajok), légzőszervi bántalmak, szamárköhögés, influenzánál. Ki használjon Sirolint? Roehe 1. A ki hosszú időn keresztül köhögés bantalraaiban szenved. 2. Mindazok, kik géerehurutban szenvednek, Sirolin ,Roche" által rövid időn belül meggyógyulnak. 8. Asztmában szenvedők már rövid használat után lényeges könnyebbülést éreznek. 4. Sbrofulás, mirigyduzzadásos, szem- és orrhurutos gyermekeknek rendkívül fontos szer a Sirolin. A táplálkozást nagyban elősegíti. kapható minden gyógyszor* tárban. Ara üvegenkent 4. korona. Csak eredeti csomagolása SIROLIN „Roche"-t kérjünk és pótszereket határozottan utasítsunk vissza. Sirolin irodalmat X18 kívánatra ingyen és bérmentve küld F. Hoiman-La Boche & Co Wien. IIII. Neulinggasse 11.