Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.

1910-01-30 / 5. szám

2E5K. ^•vjPol.ya>Tn ­-Pórpa., 1910. óaxL-cLÓiX' 30. 5. sgátm. OÜY Közérdekű független hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 80 fillér. Laptulajdonos és kiadó: POLLATSEK FRIGYES. HIRDETÉSEK ÉS NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és Nobel A. könyv- és papirkereskedésében. Városunk polgármestere egy rend­kívüli üdvös eszme megvalósítását cé­lozza, mely hivatva van városunk ha­ladását, fejlődését nagyban emelni. Arról van ugyanis szó, hogy vá­rosunk képviselőtestülete egy gyárbi­zottságot alakítson és ez érdemben a közgyűlésnek egy Írásbeli indítványt ad be, melyet üdvös voltánál fogva és lakosságunk tájékoztatása céljából egész terjedelmében £ következőkben közölj ük: Tekintetes városi képviselőtestület! „A városok fejlődése szorosan összefüggésben van a városok képvi­selőtestületének többségének gondolko­zás módjával. A mely város képviselőtestületének többsége, saját városának fejlesztésére irányuló törekvéseket csak azért nem hajlandó támogatni, mert azok a város pénztárát bizonyos fokig megterhelnék — azok a városok el vannak veszve, azok nem érdemlik meg, hogy váro­soknak neveztessenek, mert az ilyen városoknak saját képviselőtestületük ássa meg a sírját. Ha áll ez a városokra általában, akkor áll ez különösen azokra a vá­rosokra, melyek nem megyeszékhelyek. Azok a városok, melyek vármegyei székhelyek, gyakran fejlődnek anélkül, hogy azért nekik pénzáldozatot kellene hozni. Köztudomásu dolog, hogy minden­féle uj hivatalt a vármegyék székhe­lyére szoktak helyezni, az pedig bizo­nyos, hogy uj hivatalok letelepítése a vármegyék székhelyének emelésére ve­zet. Tehát egyedül a vármegyei szék­helylyel bíró városok azok, melyek sok­szor anélkül is fejlődhetnek, hogy ezen fejlődésért pénzbeli szolgálatot kellene hozniok. Mi következik ebből ? Az, — hogy ha azok a városok is fejlődni és haladni akarnak, melyek nem vármegyei székhelyek, ezeknek más irányú tevékenységet kell kifejte­niök. A mi városunk Pápa városa sem megyeszékhely. Ha tehát fejlődni és a korral lé­pést akarunk tartani, csak egy ut áll előttünk : Gyárakat kell létesítenünk, még pedig akkor is, ha azok pénzáldozato­kat kívánnak tőlünk, mert városunk fejlődését egyedül csak ezen irányú törekvésben látom biztosítva. Pápa város képviselőtestülete az utolsó tiz év alatt megértette a kor intő szavát és több oly javaslatot fo­gadott él, melyek városunk fejlődésére eredményes hivatással voltak. Míg a hatvanas években kis lát­körü városi képviselőknek sikerült Pápa város képviselőtestületét olyan irányú határozat meghozatalára terelni, — hogy a szánkba repülő sült galambot is le­szavazták, — (mint például a Kerkápoly által felajánlott dohánygyárat) addig ma, hála a gondviselésnek, mély gon­dolkozású, előrelátó egyének ülnek a képviselőtestületben, olyanok, akik a város fejlesztésére irányuló törekvése­ket méltányolják és támogatják. yf^ TÁRCZA. A bálkirálynő. i. Tuhutumfiireden nagyon élénk volt az élet. A vármegye — Tuhutum vármegye — összes birtokosai ott költötték volt már a jövő évi termés árát, és ha hinni lehet Fáma asszonynak, akadtak még külföldi vendégek is, akik egyenesen avégből jöttek a felvidéki kis gyógyfürdőbe, hogy ott — meggyógyuljanak ? Dehogy I — beteggé igyák magukat. Mert Tuhutumfüreden inni kellett. Ez hozzá tartozott a kúrához. De nem víz volt az, amit inni kellett. Isten őrizz ! Az Öreg megyei számvevő, — aki fürdő inspektor is volt nyaranta, — hatá­rozottan óva intett mindenkit a vizivástól. Szerinte eféle aberráczió semmi jóra nem vezethetett. A víztől hideglelést lehet kapni, mondogatta mindig fontoskodva, ha azt látta, hogy valamelyik fiatal Tuhutum vármegye­beli ifjú tévedésből egy pohár vizzel oltotta a szomját. Nagyon természetes, hogy ilyen körül­mények közt a muzsikus cigányok a he­tedik menyországban éltek, és hogy ennek következtében éjjelente állandóan áldozattal adózott a fiatalság a Terpsichóre nevü görög nőszemélynek. Hegyen-völgyön lakodalom, szóval és bál minden napforduláskor. És a bál azért bál, hogy királynője legyen, csak ugy, mint a méheknek. Mert a bálkirály­nőknek is szokott fullánkjuk lenni, különösen olyankor, amikor nem osztatlan közlelkese ­déssel és egyhangúlag emelték diszes pol­cára. Abban a percben, hogy a mosolygó­szemű bálkirálynő érzi, hogy apró, semmit­mondó bálhercegnőcskék a koronája telé nyúlnak a fehérkeztyüs, vágyódó kacsóik­kal, akkora mérges fullánkja nő, mint egy középkorbeli viadori lándzsa. Igaz, hogy nem a pici kis hóna alá szorítva szokott vele harcolni. Nem. Határozottan nem. Más­képpen. Egészen másképpen. Például így : Hajnalodott. A cigánynak már majd kiesett a vonó a kezéből. A férfiak gyű­röttek voltak, és az asszonyok olyanok, mintha már réges-régen eltörött volna min­Gümőkóp (tüdőbajok), légzőszervi bán­talmak, szamárköhögés, influenzánál. Ki használjon Sirolint? Roehe 1. A ki hosszú időn keresztül köhögés bantalraaiban szenved. 2. Mindazok, kik géerehurutban szenved­nek, Sirolin ,Roche" által rövid időn belül meggyógyulnak. 8. Asztmában szenvedők már rövid hasz­nálat után lényeges könnyebbülést éreznek. 4. Sbrofulás, mirigyduzzadásos, szem- és orrhurutos gyermekeknek rendkívül fontos szer a Sirolin. A táplálkozást nagyban elősegíti. kapható minden gyógyszor* tárban. Ara üvegenkent 4. korona. Csak eredeti csomagolása SIROLIN „Roche"-t kérjünk és pótszereket határozot­tan utasítsunk vissza. Sirolin irodalmat X18 kívánatra ingyen és bérmentve küld F. Hoiman-La Boche & Co Wien. IIII. Neulinggasse 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom