Pápai Közlöny – XX. évfolyam – 1910.

1910-09-11 / 37. szám

zat szerint négy-tiz fillér munkadíj jár. A törvényhatóság területén a számlá­lókerületeket a vármegyékben az alis­pán, városi törvényhatóságokban a pol­gármester sorozza be a napidíj- és munkadíj-fokozati osztályokba. A felül­vizsgálati dolgok teljesítéséért a kine­vezett felülvizsgálónak s a felülvizsgá­latot hivatalból teljesítő községi és kör­jegyzőnek is a község, illetőleg a vá­ros terhére hasonló dijak járnak mint a számlálóbiztosoknak és ha ezek szá­mára különböző napidijakat állapítanak meg, a felülvizsgálók mindig a legna­gyobb napidijat igényelhetik. Áz Omke pápaikerületének kö — 1910. szeptember 5. — Az Omke pápai kerülete mult vasár­nap délután 4 órakor tartotta meg a Lloyd helyiségében rendes évi közgyűlését Kohn Miksa Mihály alelnök elnöklete alatt. Elnök hosszabb beszédben fejtegetvén az egyesülés czélját, üdvözli a megjelente­ket és a jkv. hitelesítésére Fischer Gyula és Wohlrab Gyula tagokat kéri fel. Dr. Fehér Dezső titkár az egyesület mult évi működéséről szóló jelentését, me­lyet egész terjedelmében az alábbiakban közlünk: Tisztelt közgyűlés ! Midőn az Omke és az Omke pápai kerületének mult évi működéséről szóló váz­latos jelentésemet előterjesztem, az ered­mény megítélése szempontjából egy nagy horderejű tény megállapításával kell kez­denem. Ez a tény pedig az, hogy minden gaz­dasági szervezet működését bénítja, ha a politikai viszonyok kialakulatlanok és ha a törvényhozás elhatározása a közgazdaságot illető legfontosabb kérdésekben béna. Igy a lefolyt évben az Omke sem fejthetett ki akkora közgazdasági teve* kenységet, mint az előző években, mert hisz az egész idő alatt nem is volt olyan kormányzat, mely a rendes napi szükségle­ten tul menő akcziót vállalt volna. Azután meg a központ tulnyomólag a választás szervezésével volt elfoglalva, hogy érvényre juttassa a ma bevallott czélját, hogy a képviselőházba a kereskedelmi ér­dekek szószólói jussanak be. Mihelyt azonban ezen tevékenységet befejezte, áttért a gyakorlati munkálkodásra és egyik legfontosabb ténykedése az volt, hogy az adótörvényeknek 1911. jan. 1-én leendő végrehajtását a kormánynál felfüg­gesztette, illetve ennek felfüggesztése kilá­tásba helyeztetett. Itt mindjárt rá kell mutatnom arra, hogy e tekintetben úgyszólván a kezdemé­nyezők közé tartozunk, midőn ily irányban felirtunk a központhoz. Igaz, hogy az összes adótörvények végrehajtásának felfüggesztése nem minden­ben kedvező, mert az I. és II. oszt. adók eltörlésének, a tökekamatadó leszállításá­nak és a jövedelmi adó bár nem megfelelő és csak nagyon halvány progresszivitásának mellőzését is előidézi, de reméljük, hogy a mennyiben a felfüggesztés a törvényhozás által még is elhatároztatik, az uj adótörvé­nyekben is meg fogjuk találni az itt lefek­tetett szocziális és közgazdasági elveket és tán fokozottabb mértékben. Evek, sőt évtizedek óta jogos panasza a kereskedelemnek a vaggonhiány. Ezen is segített tőle telhetőleg a központ, ameny­nyiben 1910. jun. 20-án arról értesített bennünket a központ, hogy a vaggonhiány megszüntetése érdekébe sürgős előterjesztést tett a kormányhoz és ennek eredményeként különösen kiemeljük, hogy a vasárnapi munkaszünet felfüggesztése a pályaudva­rokról leendő fuvarozásra kilátásba helyez­tetett, hogy a tömegáruk, a melyek a Máv. szükségletéhez tartoztak a nyári hónapok­ban leszállittasanak és hogy a központ egy külön osztályt szervezett, melynek feladata díjtalanul közbenjárni az Omke tagjai által jelentendő egyes üzemzavarok gyors meg­szüntetése iránt. Ennek keretébe sorozom az Omke el­járásának eredményét, a konyhasó fuvarjá­nak mérséklése tárgyában. A mi a működésűnket illeti, röviden a következőkben vázolhatom : Minden oly ügyben, amely az egyes tagok által említetett, ha abban a legkisebb közérdekű vonatkozás volt, eljártunk. A központhoz felirtunk, a mely azt minden estiben tőle telhetőleg elintézte. Ezek között a legfontosabb volt a vá­sártér kérdése. Már 1904-ben, midőn működésünket megkezdettük, tanulmány tárgyává tettük a kérdést. Ebben az ügyben egy memorandumot készítettünk, és kifejtettük azokat a fontos kereskedelmi érdekeket, a melyek a vásár­nak a városban való megtartását javasolja. Az állatorvossal való érintkezés utján megjelöltük azokat az intézkedéseket, a me­lyek az állategészségügyi törv. és a vonat­kozó végrh. rendelet értelmében szüksége­sek, hogy a heti állatvásár a régi helyéi: maradhasson. Nem rajtunk múlott, hogy ez iránybani előterjesztéseink mellőztetvén, bekövetke­zett az az állapot, hogy a heti állatvásárt az orsz. vásártérre kivitték. A midőn ez megtörtént, sürgős előter jesztést tettünk a központhoz közbenjárás iránt. Ez meg is történt! Az eredménye az, hogy a minisztérium egy főállatorvost kül­dött ki felülvizsgálat végett és ennek véle­ménye alapján hozta a miniszter azon hatá­rozatát, melyet a helyi lapok egész terje­delmében közöltek. Ezen határozat folytán ezen év egyik legfontosabb kérdése lesz egyesületünknek, hogy ugy a heti, mint az orsz. vásártér ki­zárólag a keresk. és ipari érdekeknek meg­felelőleg oldassék meg. Hogy azonban ez — a város pénzügyi helyzetének szemmel tartása mellett — meg­felelőleg oldatta az Egyesület minden tagja és valamennyi rokon érdekelt ugy viselked­jék, hogy kizárólag a czélt nézze és semmi­féle személyi tekintet, vagy hatalom ne riasszon vissza bennünket a küzdelemtől. Abban a reményben, hogy a kereskedő világ az eddiginél fokozottabb mértékben tömörül egyesületünkbe, kérjük a t. közgyű­lést jelentésünk tudomásul vételére, A titkári jelentés egyhangúlag elfogad tatván, Fischer Gyula indítványára titkár­nak jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott, majd a titkári jelentésnek a vásártérre vo­natkozó része napirendre tüzetett és Fischer Gyula, Steinberger Lipót, Billitz Ferencz, ifj. Eisler Mór, Lázár Ádám, dr. Fehér De­zső felszólalása után a közgyűlés egy két­tagú bizottságot küldött a kérdésnek a ke­reskedelmi és ipari érdekek szempontjából a helyszín megtekintése mellett teendő meg­oldására — felkéretvén titkár, hogy az ipartestülethez átiratot intézzen, hogy utóbbi néhány tagot szintén kiküld jön a vásártér kérdésének megvitatása végett. A Lázár kdám által előterjesztett pénz­tári jelentés és jövő évi költségvetés elfo­gadtatván, a felmentvény köszönet nyilvá­nítása mellett megadatott és egyúttal Reichenhallban időző elnök : Krausz József N., kereskedelmi tanácsosnak üdvözlő távi­rat küldetett. Ezzel a közgyűlés véget ért. KARCZOLA T a ~m ixl-t Csend és nyugalom honol az egész vonalon. A katonaság elvonult, a diákság el lett kvártélyozva, a szülők elhelyezve leánykáikat az internátusba, elutaztak és most megy a verkli a rendes kerékvágásba. Még ha az időjárás megemberelné magát ugy lett volna egy kis üzlet a heti krónika részére, de ebben is pechünk volt, mert ezt a kis üzletet is elmosta a hideg és esős •ás. Értem ez alatt a katholikus kör mu­latságát. Nagy reményeket fűzött a katho­likus kör vezetősége a mult vasárnapra tervezett nyári mulatságához, de a hagyo­mányos szerencséje ez alkalommal elhagyta. Hagyományos szerencséjét említem, mert tényleg ugy van, hogy a katholikus kör ve­zetőségének a nyári mulatságok rendezésé­ben az időjárás sohasem kellemetlenkedett és a kedvező időjárás következtében min­den nyári mulatsága ugy erkölcsileg mint anyagilag fényes sikert aratott. Ez alkalommal a katholikus körnek velünk együtt pechje volt. Hja! azt mondja a közmondás, hogy „nichts dauert ewig, die schőnste Mensch wird schebig." Ebben a tótágost járó világjárásban mindenre el lehet az ember készülve. Ha így paczkázik ve­lünk az időjárás ugy a négy évszakra is csődöt fognak kérni. Télen nyár van, nyá­ron meg tél van, a tavaszi és őszi időjárás pedig egészen kiment a divatból ezek bele­olvadnak a télbe és a nyá.'ba. Szóval rottyul vagyunk ! Mindenki pa­naszkodik és végeredményében egy panasz sem hangzik fel a . menyországba és me­gyünk neki a falnak, mint a cserebogár. A kereskedők nyáron árulják a téli portékát és télen a nyári kelmét, a czipészek nyá­ron vesztegelik a bélelt czipőt és télen a kivágott czipőket és igy tovább. Sőt a gaz­dák is annyira vannak, hogy ma-holnap nem fogják tudni megállapítani, mikor vet­nek tavaszi vagy őszi termést és ezzel kap­csolatosan az aratás ideje nem Péter-Pál napjához lett kötve, hanem mindenki .Ta­más" lesz benne. Nem tréfa a dolog, jóllehet a heti krónikában a tréfa meg van engedve. Elünk, mert születtünk, de az egész életünket ten­gődésnek lehet jellemezni. Ez a kijelentés régi keletű ugyan, de a mostani tótágast járó időszakban újra sőt nagyon is újra ak­tuális lett, jobban mondva recitativ lett. Eltekintve ezektől a mizériáktól a va­gyonos osztály és az egészséges emberek jól érzik magukat, amint egyáltálában jól lehet érezni magát ebben a fatornyos, par­don szép kéttornyos városban. Végleg nem vagyunk még elkeseredve és várjuk a jobb időket abban a biztos meggyőződésben, hogy: ,Das kann sich nicht lang haltén !* Frici. Yt hirlik t Az hirlik, hogy Pápa városa nemso­kára pengeti a csatornázás húrjait. Az hirlik, hogy Pápa városa az elte­metett közkórházat exhumálni akarja. Az hirlik, hogy dr. Antal Géza orsz. képviselőnk államtitkársága még folyton lógóban van. Az hirlik, hogy a polgármester nem­csak dörzsöli, hanem a helyzethez mérten mossa is a kezét. Az hirlik, hogy a városi főorvos ünne­pélyesen meg lett keresztezve. Az hirlik, hogy a városi mérnököt a legutóbbi közgyűlésen személytelenül meg­támadták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom